Hírfolyam
A cél világos: Budapest Kelet-Közép-Európa startup fővárosa legyen
2013. 11. 08.Az „Intelligens szakosodás – Út a 2014-20-as európai uniós források hatékony felhasználása felé” című rendezvénnyel kezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat a BME-n.
A Műegyetem rendeltetésénél fogva meghatározó szereplő azokon a területeken, amelyeken a Nemzetgazdasági Minisztérium igen fontos lépéseket tervez. Nagy megtiszteltetés otthont adni az eseménynek, de érthető is a választás, mivel az egyetemen jelentős hozzáadott értéket adó szakembergárda működik. Tisztában vagyunk azokkal az elvárásokkal és kihívásokkal, amelyek az oktatás és a tudományos munka terén adódnak azért, hogy új korszak nyíljon a térség vállalkozásai számára – fejtette ki köszöntőjében Péceli Gábor rektor.
| A hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződő Magyar Tudomány Ünnepe idén „Velünk élő tudomány" címmel a tudományos felfedezéseken alapuló célzott kutatások közvetlen és közvetett társadalmi jelentőségére hívja fel a figyelmet. A BME programjai megtalálhatók az Eseménynaptárban, ill. a rendezvénysorozat műegyetemi programoldalán. |
"Két évtizede arra várunk, hogy tehetséggel, kreativitással, tudással lehessen előrejutni, és a startup vállalkozások bizonyítják, hogy ez lehetséges” – jelentette ki előadásában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. A hazai startup ökoszisztéma megteremtése nagy lendületet vett az elmúlt időszakban. A szükséges eszközöket a Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Innovációs Hivatal valamint a hazai startup közösség szereplőiből álló BudapestHUB munkacsoport dolgozta ki. A BudapestHUB munkacsoport a hazai startup világ színe-javát tömöríti: startuppereket, kockázati tőkebefektetőket, üzleti angyalokat, bloggereket, egyéb szakértőket, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Innovációs Hivatal szakembereit. Cséfalvay államtitkár a csoport által megfogalmazott „Runway Budapest 2.0.2.0 – A Startup Credo” című programot ismertetve úgy vélekedett: az együttgondolkodás során megfogalmazott jövőkép, hogy Budapest 2020-ra a Kelet-Közép-Európai régió startup központja legyen, ambiciózus, de megvalósítható.
|
Startup ökoszisztéma „A biológiai hasonlat – ökoszisztéma – egyáltalán nem véletlen. Ahogyan a biológiai életközösség is sok faj együttese, ahol mindegyik kölcsönösen egymásra utalt, és csak együtt képesek fennmaradni, egy startup ökoszisztéma is csak akkor képes tartósan működni, ha valamennyi eleme jelen van, és ami még ennél fontosabb, ha valamennyi eleme egymást segíti és erősíti. A hasonlat másik vonása pedig, hogy amiként a biológiai ökoszisztéma organikusan, szervesen fejlődik, ugyanígy a startup ökoszisztéma is javarészt alulról építkezően („grassroots”) alakul ki. (Ami természetesen nem jelenti azt, hogy hogy a startup ökoszisztéma fejlődésében – nem közvetlen szereplőként, hanem katalizátorként – ne játszana szerepet az állam.) A startup ökoszisztéma főbb elemei:az oktatás és képzés, a forrásokhoz való hozzáférés, az adó és szabályozás, valamint a támogató környezet.” /Runway Budapest 2.0.2.0 – A Startup Credo/ |
A megújulás főszereplője a globális piacra törekvő startup közösség. Az államnak katalizátor szerepe van: az oktatás és képzés, a forrásokhoz való hozzáférés valamint az adózás és szabályozás területén támogató környezetet nyújt, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság mellett. A 2014-2020-as EU tervezési és programozási ciklusban a Runway Budapest 2.0.2.0 program finanszírozására mintegy 140 Mrd Ft áll majd rendelkezésre a GINOP forrásaiból, amelynek két harmadát visszatérítendő támogatások, pénzügyi eszközök tennék ki.
A húsz legvonzóbb startup ökoszisztéma között mindössze négy található Európában: London, Párizs, Berlin és Moszkva. Budapest egyelőre nincs közöttük. Ám a régióban más központok (még) nincsenek, és a magyar főváros komparatív előnyökkel is rendelkezik. Budapest komparatív előnyei közé tartozik többek közt a matematikai és számítástechnikai képzettségre alapozódó, sajátos kreatív látásmódot igénylő és kínáló területek. Hasonló előnyökkel rendelkezünk a biotechnológia és az orvosi műszerek fejlesztése terén. „Be kell mutatni az erősségeinket, és helyi, „pesties” sajátosságainkra támaszkodva kell vonzóvá tenni a fővárost azért, hogy minél előbb létrejöjjön a startup vállalkozások kritikus tömege” – hangsúlyozta az államtitkár. Ez a kritikus tömeg pedig még több startup vállalkozást, munkaerőt és tőkét vonzana.
A globális piacot megnyerni vágyó fiatalok közül egyre többen választják az innovatív vállalkozói életformát. A munkacsoport szerint az oktatásban elengedhetetlen az egyetemi kutatási eredményeket közvetlenül hasznosító, úgynevezett spin-off vállalkozások fejlesztése, inkubátorok kialakítása, magán üzleti akadémiák létrehozása. Az egyetemi oktatók, kutatók gyakorlati vállalkozási ismereteit ösztöndíjakkal kell segíteni, emellett elengedhetetlen az angolnak, mint „startup- munkanyelvnek” a széleskörű használata. Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy amennyiben a 2014-2020 közötti időszakban az uniós forrásoknak a programozását, felhasználását előkészítő irányító hatóság az illetékes szaktárcákhoz kerül – ez esetben a gazdaságfejlesztési a gazdasági minisztériumhoz –, az garancia arra, hogy az ismertetett tervek megvalósulnak.
Valner Szabolcs sorozatvállalkozó, a vatera.hu alapítója, jelenleg startup inkubációval foglalkozik. A BudapestHUB tagjaként legfrissebb kutatásait ismertette. Startup vállalkozók válaszoltak két kérdésre: mi a véleményük a növekedésüket hátráltató tényezőkről és mit gondolnak az állami segítő eszközökről. Közel háromszáz válasz érkezett. A kiértékelés szerint a hazai startup-világ leginkább adminisztrációcsökkentést, adózási kedvezményeket, gyorsabb cégalapítási eljárást, több befektetőt, nemzetközi piacot, pályázatokat szeretne.
„Melyek azok a szavak, amelyektől egy vállalkozó a legjobban megrémül? A kormány küldött, hogy segítsek önöknek” – ezzel a Reagannek tulajdonított idézettel vezette be mondanivalóját az esemény sajtótájékoztatóján Kádas Péter sorozatvállalkozó, a Traction Labs társalapítója, startup blogger, egyben a BudapestHUB munkacsoport tagja. Az idézet nagyon találó, mert kifejezi azt a bizalmatlanságot – gyakran kölcsönös bizalmatlanságot – amelyet a vállalkozói oldal érez mindenfajta állami akció kapcsán. Kádas Péter örömmel és némi meglepetéssel konstatálta, hogy a közös munka során megfogalmazódott állami szándék bíztató: az állam csak a katalizátor szerepét akarja betölteni a budapesti startup-ökoszisztéma fejlesztésekor.
|
A Runway Budapest 2.0.2.0 A Startup Credo című rendezvényt megelőzően a BME-n tartott kihelyezett ülést az Országgyűlés Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottsága. Az ülés témája az egyetemek kutatás-fejlesztési tevékenységének meglévő és újszerű kapcsolódási lehetőségeinek feltérképezése volt az ipari innovációs folyamatokhoz. Az ülésen Péceli Gábor rektor emlékeztetett arra, hogy a 19. század végének ipari fellendülésében is meghatározó szerepet töltött be a Műegyetem. Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja pedig arra hívta fel a parlamenti bizottság figyelmét, hogy a K+F tevékenység mára önálló termelési ágazattá vált, az egyetemek kutatás-fejlesztési tevékenysége pedig olyan magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremt, amelyek megléte nemzetgazdasági stratégiai érdek. A VIK vezetője kérte a bizottság támogatását az adótörvények olyan irányú módosításához, amelynek révén a nemzetközi konszernek érdekelté válnak az ipari tevékenységükhöz kapcsolható K+F tevékenység támogatásában hazánkban. |
H.A.
Fotó: Philip János