Az MTA levelező tagjává választották az Építőmérnöki Kar dékánhelyettesét

Józsa János, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője Sekély vizek – mély gondolatok? címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját.

Szabad felszínű vizeinket akkor tekintjük sekélynek, ha a felszínüket érő átlagos hatások a teljes mélységben, egészen a mederfenékig közvetlenül érvényesülnek, és a meder ugyanilyen jellegű hatással van a víztestre egészen a vízfelszínig. Tavaink és vízfolyásaink nagyrészt mind ebbe a kategóriába tartoznak. Ökológiai állapotuk és annak alakulása erősen függ fizikai, elsősorban áramlási állapotuktól. Sekély mivoltuk első megközelítésben egyszerű áramlási viszonyokat ígér, de a beható vizsgálatok speciálisan összetett tér-idő struktúrákat és viselkedést tárnak elénk. Amikor pedig folyóink – jellemzően az áradások időszakában – elvesztik sekély jellegüket, az szintén egy sor egyedi hidrodinamikai kérdést vet föl. A székfoglalóban mindezek a jellegzetességek, egymást támogató elméleti, terepi, laboratóriumi és számítógépes kutatási módszertanuk, valamint néhány fontos tudományos felismerés kerül áttekintésre, az általános összefüggéseket sorra szemléltető esettanulmányokkal megvilágítva.

A tavaknál elsősorban a szél keltette áramlások különleges törvényszerűségeit, ebből következően a víz tartózkodási idejének alakulását, a vízcsere-folyamatokat, mint a különféle minőségű részek keveredését, ezáltal az ökológiai állapot egyik fontos meghatározóját emeljük ki, egészen az egyes vízrészecskék pályájának realisztikus követéséig és a pályák összességének elemzéséig. A sekély tavak általában gazdagok vízi növényzetben, és épp a nagy kiterjedésű nádasok adják különleges természeti értéküket. A szabdalt tófelszín miatt a vízmozgás fő létrehozója, a szél azonban nagy térbeli egyenlőtlenséget mutat, ami jellegzetes áramlási rendszerek kialakulását eredményezi. Ennek jó leírásához a légkör víz feletti határréteg-fejlődési folyamatainak figyelembevétele is szükséges. Így válik a sekély tó elmélyült tudományos elemzést igénylő, bonyolult kölcsönhatás-folyamatok színterévé, ahol ráadásul az egyes ható tényezők erősen eltérő tér- és időskálán változnak.

A folyók esetében többek között a nagy sodrású áramlásokra és az összetett turbulens áramlási viszonyok létrehozta különleges elkeveredési viszonyokra összpontosítunk. Példákon keresztül szemléltetjük, hogy épp a sekély jelleg az okozója azoknak a bonyolult áramlási struktúráknak és a belőlük következő keveredésnek, amelyek a hagyományos elméletekkel nem vagy alig magyarázhatók – vagyis a sekély vizek kutatásának mély gondolatokba torkollása törvényszerű.

Forrás: mta.hu

Fotó: Philip János

- MA -