A Mensa HungarIQa ösztönző környezetet nyújt intelligens embereknek

„Similis simili gaudet”, azaz a hasonló a hasonlónak örül. Ez lehetne a mottója a Mensa HungarIQa egyesületnek, amelynek felvételi tesztjét a BME hallgatói is kipróbálhatták.

„A Mensa HungarIQa tagjainak a magas IQ mellett talán legjellemzőbb tulajdonsága a nyitottság” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Nagy Lantos Balázs, az egyesület elnöke, aki egyébként a BME-n végzett villamosmérnök, és az Állásbörze keretében tartott előadást. Példaként említette, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor a kínai konyhát az emberek talán harmada volt hajlandó megkóstolni itthon, a tagok elhatározták, hogy meglátogatnak egy autentikusabb kínai éttermet. Senki nem mondta azt, hogy ki sem próbálná!

De kik azok és hányan vannak, akik felvételt nyertek az egyesületbe? A taglétszámot könnyű meghatározni: a húsz éves Mensa HungarIQa születésnapjára tűzte ki célul az ezres taglétszám elérését. Ezt teljesítette is, jelenleg 1050 körüli a tagok száma, közülük körülbelül a fele vesz részt aktívan az egyesület életében, eljár a rendezvényekre vagy rendszeresen használja a Mensa számos virtuális életterének valamelyikét. Sokkal nehezebb lenne foglalkozásuk szerint felsorolni őket: jellemzően az informatikusok, fordítók, mérnökök, közgazdászok, tanárok és diákok vannak túlsúlyban, ám a paletta nagyon színes: van szobafestő, becsüs, tűzszerész, gyémántcsiszoló, világjáró utcai mutatványos, de például még patkolókovács hölgy is.

Ide a magas IQ-júak közül leginkább a sokféle dolog iránt érdeklődő „reneszánsz emberek” jönnek – jellemezte a tagságot Balázs. "A bridzsszövetségben például – közös tagjaink megfigyelése szerint – nincs olyan sok pályaelhagyó, mint nálunk, pedig ők is igazán magas IQ-val rendelkeznek” - tette hozzá. E szervezet sok kívülálló számára tűnik rejtélyesnek, kissé a brit exkluzív klubok vagy a szabadkőművesek zárt világára emlékeztet. Ám a tagok nyilatkozataiból az derül ki, hogy a Mensában nincsenek azokhoz hasonló szabályozások, ez a közeg olyanokat vonz, akik szeretnek hozzájuk hasonló intelligens emberekkel találkozni, beszélgetni, játszani, és egyszerűen jól érzik magukat egymás társaságában.

„Nem véletlenek az „angolos” asszociációk, hisz a Mensát Nagy-Britanniában alapították 1946-ban" – mesélte Balázs, aki húsz éve lett tagja a szervezetnek. „Elitklub viszont csak annyiban vagyunk, hogy a tagsághoz a felső két százalékba tartozó IQ pontszámot kell elérni a teszten.” A Mensa megalakulásakor azzal is megkülönböztette magát a legtöbb exkluzív angol klubtól, hogy korra, nemre, bőrszínre és világnézetre való tekintet nélkül vett fel tagokat, kizárólag a magas IQ-t szabva feltételül. Ugyanakkor az egyesület itthon is elitklubnak számít, amit jól mutat, hogy sok olyan tagja is van, aki semmilyen szolgáltatást nem vesz igénybe, csak azért fizeti be a tagdíjat, hogy elmondhassa magáról, hogy a Mensa HungarIQa tagja.

Emellett törekszenek arra is, hogy egyfajta baráti körként működjön az egyesület. „A Mensa legfontosabb szerepe az, hogy hasonló emberek jöhessenek össze, és jól érezzék magukat együtt. Ez a kör sajátos ösztönző környezetet biztosít, a „similis simili gaudet”, azaz „hasonló a hasonlónak örül” elvéből kiindulva. A tagok a maguk nyelvén, a maguk tempójában beszélgethetnek és ezt abban a tempóban a többiek meg is értik” – fejtette ki Balázs.

Az egyesület sokat tesz azért, hogy eloszlassa az IQ-val és annak mérésével kapcsolatos tévhiteket. Nagy Lantos Balázs előadásának elsődleges célja is az volt, hogy körüljárja a sokakat érdeklő kérdéseket. Hogyan mérhető az intelligencia? Szakszerűek-e a bulvárlapok IQ-tesztjei? A környezet vagy a genetikai adottságok fontosabbak? A nők vagy a férfiak intelligensebbek-e? Van-e összefüggés a siker, a boldogság és az intelligencia között? Mit kezdjünk a „zseni” gyerekkel? Sok olyan kérdés, amelyről rendszeresen jelennek meg félrevezető információk.

Érdekes például a munkavállalás és az IQ kapcsolata. A munkáltatókat, még ha nem is mindig árulják el, érdekelheti a jelentkező IQ-ja. De ne higgyük azt, hogy minden munkáltató a magas IQ-val rendelkező munkatársat keresi! Ha ilyen igényei vannak, előfordul, hogy megkéri a Mensát, kerüljön fel az álláshirdetése a szervezet levelezőlistájára. De vannak munkák, ahol kifejezetten hátrány a magas IQ, mert az ilyen munkatárs könnyen megunhatja a monoton munkát. „Szokták tőlem kérdezni tagtársak állásinterjúk előtt, hogy elárulják-e Mensa-tagságukat" – magyarázta Balázs. "Erre általában azt válaszolom, persze, a munkáltatónak nem véletlenül vannak elképzelései arról, hogy milyen munkatársat keres. Ha az adott állásnál a magas IQ hátrány, jobban is jár, ha Mensa-tagként nem kerül oda.” Az intelligencia és a munka kapcsolatának klasszikus példája az amerikai bombázó gépek pilótáinak kiválasztása, ahol egy szűk IQ tartományon belül kell teljesíteni. A jelentkező tehát legyen elég intelligens ahhoz, hogy jól tudjon dönteni, és meg tudja tanulni a repülés szakmai részét. Egy túl magas IQ fölött viszont elképzelhető, hogy elkezdene gondolkodni azon, hogy ledobja-e a bombát, pedig pont ez a feladata.

H.A.

Fotó: Pintér Erik