Az 1956-os forradalom kezdetét ünnepelték a Műegyetemen

„A forradalmakat sosem a múlt erői vívják” – utalt Rétvári Bence államtitkár arra, hogy egykori hallgatói tették a Műegyetemet 1956. október 22-i nagygyűlésükkel a forradalom bölcsőjévé.

A műegyetemista fiatalokat ugyanakkor az ’56-os események „talán kicsit alulértékelt figuráinak”minősítette, „pedig sok minden az intézmény falai közül bontakozott ki” – mutatott rá ünnepi beszédében.

Az államtitkár szerint „az ő forradalmukból sarjadt ki a mostani demokrácia.” Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy a szabadságharcot nem elsősorban "vezetők vívták" vagy politikusok, grófok, a forradalmat a pesti srácok, egyetemista fiatalok hívták életre.

Bóna Zoltán, a pozsonyi Diákhálózat elnöke arra emlékeztette az ünnepség résztvevőit, hogy az 1956-ban a Műegyetem aulájában összegyűlt fiatalok nem féltek kimondani és megtenni azt, amit a magyar társadalom gondolt. A szabadság nekünk azonban már nem cél, hanem lehetőség, rajtunk áll, mit hozunk ki belőle – fordult a jelenlévő fiatalokhoz. Annak a véleményének adott hangot, hogy 1956. október 23. több mint a szabadságharc ünnepe, jelképesen összeköti a már elhunyt, a még élő és a majdan megszülető magyarokat.

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vette át Kellner Lajos, aki még mindig őrzi saját tulajdonú, 1956 októberéből menekített eredeti lyukas zászlóját. 1956 októberében a honvédség civil műszaki oktatójaként kapcsolódott be a szabadságharcba, november közepén hagyta el az országot. Kellner Lajos számos 1956-os megemlékezés, közte a műegyetemi ünnepség állandó résztvevője. Az egykori szabadságharcos még élő bajtársai nevében is köszönetet mondott, és úgy fogalmazott: megcselekedték, amit megkövetelt a haza.

Az idei ünnepséget zenés irodalmi műsor is színesítette, amelyet a sárospataki 8kor Színház mutatott be. Az együttes vezetője Karacs Imre, egykori 1956-os építészhallgató lánya.

A megemlékezést az egyetem hősi halottainak emléktáblája előtti tisztelgés zárta. A Műegyetemi Zenekar adta elő Beethoven Egmont-nyitányát, amelynek hangjaira az aulában található ’56-os emléktáblánál koszorút helyezett el Rétvári Bence államtitkár, Sólyom László volt köztársasági elnök, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Hoffmann Tamás, a XI. kerület polgármestere. Az egykori hallgatók és oktatók nevében Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, míg az egyetem jelenlegi hallgatói és oktatói nevében Péceli Gábor rektor tisztelgett az emléktábla előtt.

A Műegyetem kertjében található 1956-os emléktáblánál is néma főhajtással emlékeztek a résztvevők, többek között Marián Istvánra, a Műegyetemi Nemzetőr Zászlóalj egykori parancsnokára. Az életéről szóló könyv éppen az ünnepség alkalmára készült el a Műegyetem 1956 Alapítvány gondozásában.

Az ünnepségen az egykori műegyetemi nagygyűlés résztvevőivel együtt emlékezett Fekete Tamás is, aki az 1956-os forradalmi bizottság egyetlen élő tagja és Torontóból érkezett haza az ünnepségre.

A rendezvény előtt a műegyetemi rakparton található 1956-os emlékműnél csendes gyertyagyújtást tartottak, ahol Rétvári Bence államtitkár, Péceli Gábor rektor és az egyetem hallgatói nevében Engert Attila, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke közösen emlékeztek a forradalom hőseire.

Az ünnepséget követően pedig a résztvevők megtették az 57 évvel ezelőtt a műegyetemisták által végigjárt, a Bem térig vezető utat.

B.K.

Fotó: Philip János