„A Kutatók Éjszakája nélkül ma már nincs élet.”

„Fizika nem azért van, hogy gyötörjük vele a gyerekeket. Jóléti társadalmunk erre a tudásra, mint alapra épül.” Beszélgetés Härtlein Károllyal, az évente megrendezett Kutatók Éjszakája ötletgazdájával.

Az első Kutatók Éjszakáját Magyarországon egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében rendezték meg 2005-ben. A Mindentudás Egyeteme csapata és a Puskás Tivadar Távközlési Technikum oktatói fogtak össze egyetemünkkel, hogy útjára indítsanak egy olyan eseménysorozatot, amely mára önálló márkanévvé nőtte ki magát, és nélkülözhetetlen az ismeretterjesztésben.

„A Kutatók Éjszakája nélkül ma már nincs élet” – magyarázta a bme.hu kérdésére Härtlein Károly, a Fizikai Intézet oktatója, aki talán a legtöbb erőfeszítést tette annak idején, hogy elinduljon a programsorozat. 2003-ban Németországban találkozott először egy olyan Uniós kezdeményezéssel, amelynek keretében egy napra megnyitották a kutatóhelyeket a nagyközönség előtt. Amikor 2005-ben a Fizika Nemzetközi Évét rendezték, Härtlein Károly a Eötvös Loránd Fizikai Társulat kommunikációért felelős főtitkárhelyetteseként szorgalmazta a szélesebb közönséget megcélzó előadások megszervezését. Az első Kutatók Éjszakája kora délutántól éjfélig tartó előadássorozat volt, amely bemutatta egy-egy tudós életpályáját: egy TDK-zó diákkutató, egy doktorandusz, egy kutatóorvos majd egy professzor emeritus beszélt kutatásairól. Közöttük általános iskolai, középiskolai, majd egyetemi fizikaóra-bemutatókat tartottak, és az egész programot egy szkeptikus tudósok részvételével szervezett kerekasztal-beszélgetés zárta. (Az előadások itt tekinthetők meg.)

A siker nem maradt el, az évek során egyre többen csatlakoztak, mára több száz helyszín vesz részt országszerte az eseményben. „Évről évre jól esik látni, hogy egyre több ember érdeklődik a Kutatók Éjszakája iránt. Példátlan a kínálat, zavarban lennék, ha nem előadnék ilyenkor, hanem látogatóként meg szeretnék nézni valamit” – ecsetelte az oktató, aki a szórakozás mellett elsősorban a rendezvények pályaorientációs értékét emelte ki. Vallja, hogy a Kutatók Éjszakájának legfontosabb üzenete, hogy az embereket informálja: mit jelent az, hogy tudós, hogy fizikus valaki, vagy, hogy mivel foglalkozik például egy biológus. „Úgy gondolom, hogy sokan csak a hangzatos név alapján választanak szakmát” – magyarázta.– „Az informatikus pályáról például sok ember azt hiszi, hogy csak a Windowst kell telepítenie, pedig az informatika egy sokkal szélesebb tudományág, és lehet, hogy egy pályaválasztó itt azzal szembesül, hogy nem is az, amit eredetileg tanulni akart.” Az első rendezvények fiatal látogatói közül sokan azóta már diplomások lettek, és köztük olyanok is vannak, akiket az itt látott előadások győztek meg a fizikusi, a természettudósi pálya szépségéről. (Miért válassz minket? Kezdésként olvass el néhány érvet arról, hogy miért érdemes a BME fizikusképzését választani!)

Härtlein Károly tudatában van annak, hogy a Műegyetemen a fizika egy „megalapozó tantárgy”, oktatásának mindenekelőtt a mérnöki képzést kell szolgálnia. „A fizikus átadja a felfedezett tudományos eredményt a mérnöknek, aki hasznos eszközt készít a segítségével. Ezek az eszközök pedig hihetetlen gyorsasággal változnak.” Egy olyan tranzisztor például, amely évtizedekkel ezelőtt borsó nagyságú volt, ma elképzelhetetlenül kicsi, egy pár centis chipre akár másfél milliárd is ráfér. „Ahhoz, hogy egy ilyen elkészüljön, nemhogy a fizikát, de a fizika egyik ágát sem lehet kihagyni, az optikától a hőtanig” – hangsúlyozta a Fizikai Intézet oktatója.„Ha egy fizika előadáson azt kérdeznék, hogyan lehet megcsinálni egy ilyen szerkezetet, valószínűleg a fizikatanárok sem tudnák. De ettől még az alapokat kötelező megtanulni!”

Fontos, hogy minél többen ismerjék meg mindennapi eszközeink működésének fizikai alapjait és a nagyobb összefüggéseket is, például egy ház hőszigetelése és a kevesebb füstkibocsátásnak az éghajlatra gyakorolt hatása között fennálló kapcsolatot. „A fizika nem azért van, hogy gyötörjük vele a gyerekeket. Jóléti társadalmunk erre a tudásra, mint alapra,  épül” – tette hozzá a középiskolai tanítási tapasztalatokkal is rendelkező előadó, aki szerint a jelenlegi fizikaoktatás nagy bajban van. Úgy látja, hogy rengeteg tanár megy nyugdíjba, és nagyon kevés fiatal választja ezt a pályát. Ráadásul a diákok sokszor nem kapják meg a fizika megismerésének leglátványosabb és legszórakoztatóbb részét: a kísérleteket. „Ez ellentmondásos számomra: ha a suliban a gyerekek sok jó kísérletet látnának, nekem nem lenne ekkora sikerem” – jegyezte meg a tanár úr. „Ezért az előadásaim hiánypótlást jelentenek a számukra.”

Az előadásokat ma már szerencsére könnyen lehet archiválni, így azok bármikor megnézhetők. Härtlein tanár úr olyan tematikus kísérletek bemutatóit is archiválta, amelyek az iskolai és egyetemi fizikaórákat segíthetik.

A Kutatók Éjszakája mellett rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat is tart. Ilyen például a minden januárban megrendezett „Kísérletek, amelyeket látni kell”, ami eredetileg a Fizikai Intézet középiskolásoknak tartott többhetes tehetséggondozó programjának záró előadása volt. Közönsége azonban fokozatosan bővült, és ma már bárki által látogatható. (A BME TTK számos érdekes és izgalmas programot szervez a fizika iránt érdeklődő középiskolásoknak, érdemes hozzájuk ellátogatni.)

„Ezeket akár közvetíteni is lehetne, de nem találtunk fogadókészségre” – mondta Härtlein Károly, aki elmondása szerint az Iskolatévén, a Delta-n, Öveges professzor és Sas Elemér előadásain nőtt föl, így hiányolja a média nagyobb érdeklődését. A helyzetet javítja, hogy a közeljövőben vetít az egyik kereskedelmi csatorna egy látványos kísérleteket és értelmezésüket is bemutató sorozatot, amelyben Härtlein Károly is közreműködik.

A tanár úr a hitvallását fogalmazza meg, amikor a szeptember 27-i Kutatók Éjszakájára hívja az érdeklődőket: „Szeretettel várok előadásomra mindenkit, aki szereti a fizikát és mindenkit, aki még nem szereti a fizikát!”

H.A.

Fotó: Pintér Erik, valamint a Noguchi Porter Novelli (Brutális Fizika)