Tudományok és Tehetségek Kertje – sikerre ítélve

Műegyetemi részvétellel zajlott a Jövő Hídja elnevezésű program folytatásaként szombaton debütált rendezvény a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.

„Ezek a fiatalok a sikeres jövő igazi képviselői, akik nemcsak magukat, hanem hazájukat is sikerre ítélik” - emelte ki Bartók Marcell főszervező, a Tudományos Hasznos Emberi (THE) program projektvezetője. A rendezvényen látni, érezni, tapintani lehetett az innovációkat, találmányokat, a vállalatok, kutatóintézetek és a fiatal feltalálók pedig maguk is örömmel számoltak be felfedezéseikről a laikusoknak és szakmabelieknek egyaránt.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai, valamint Építőmérnöki Kara népszerűsítették a karukon folyó oktatást-kutatást, az egyetemet és általában a tudományt. Az építőkarosok elmondták: különösen jól jött nekik a lehetőség, mivel közel a felére esett vissza a hozzájuk jelentkezők száma.

A rendezvényen fiatal, innovatív szakemberek is bemutatkoztak. Az előadók között volt Árendás Csaba, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék kutató-fejlesztő mérnöke, aki a QuantisLabs Kft. nevű műegyetemi spin-off cég képviseletében beszélt a technológia transzfer gyakorlati megvalósításáról. Ők fejlesztették ki a Smart Vineyardot, egy különleges, szenzortechnikán alapuló szőlőőrrendszert, amely jelentős mértékben képes minimalizálni a veszteségeket. A magyar innováció olcsóbb előállítást és jobb minőséget ígér.

Balázs Gergely György, a Villamos Energetika Tanszék adjunktusa a tanszék Villamos Gépek és Hajtások Csoportjában dolgozik. A rendezvényen a BME motion projekttel ismertette meg a hallgatóságot. A fiatal szakember csapata olyan versenyautót épít, amelybe saját tervezésű villamos motorok, hajtáselektronika, akkumulátor felügyeleti rendszer és járművezérlő berendezés kerül. A projekt elsődleges értéke a hazánkban egyedülálló módon megtervezett korszerű hajtásrendszer.

Horváth Gyula, a Masat-1 fejlesztői csapat projektkoordinátora pedig az első magyar kisműhold projekt múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt a fiataloknak. A tavaly februárban az ESA új Vega hordozórakétájával útnak indított műhold az eredetileg számított három hónapos élettartamot jócskán túllépve, már 588 napja kering a Föld körül. Kis mérete ellenére óriási jelentőségű: fejlesztésével bizonyítást nyert, hogy a magyar mérnökök is képesek megvalósítani olyan bonyolult tervezési és szervezési feladatot, amely főként a nagy pénzügyi háttérrel rendelkező űrkutató nagyhatalmak kiváltsága.

B.K.

Fotó: Pintér Erik