Hírfolyam

Péceli Gábor: „A hallgatóink vállalják önmagukat és tehetségüket!”

2013. 09. 03.

A hagyományok tiszteletének jegyében, ünnepélyes keretek között kezdődött meg a 232. tanév a Műegyetemen. Tudósítás és villáminterjúk az első napról.

„A jövő kulcsa, hogy tradíció és modernség találkozzon, és organikus egészet képezzen” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tanévnyitó ünnepi beszédében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

A Gaudeamus igitur dallamára bevonuló elnökségben a házigazda Péceli Gábor, a BME rektora és Balog Zoltán miniszter mellett foglalt helyet az elnöki asztalnál Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint Székely Mózes, a Felsőoktatási Tervezési Testület elnöke, Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Gárdos Csaba, a BME költségvetési főfelügyelője, a BME korábbi rektorai és a társegyetemek vezetői, képviselői. A Műegyetem képviseletében Andor György és Jobbágy Ákos rektorhelyettesek, a nyolc kar dékánja: Dunai László (ÉMK), Czigány Tibor (GPK), Becker Gábor (ÉPK), Faigl Ferenc (VBK), Vajta László (VIK), Varga István (KJK), Pipek János (TTK) és Sturcz Zoltán dékánhelyettes (GTK), valamint Kaszásné Mészáros Éva gazdasági és műszaki főigazgató, Mihály György, az Egyetemi Habilitációs és Doktori Tanács elnöke és Engert Attila, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke jelent meg.

A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal itt álló elsőéves egyetemistáknak – fordult a hallgatósághoz Balog Zoltán miniszter. Úgy fogalmazott, hogy az erények nélkül, amelyek a műszaki értelmiséget jellemezték a 19. és a 20. században, és a tudósok nélkül nincs felsőoktatás és Magyarországnak nincs jövője. A kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, a Műegyetem legnagyobb erénye pedig éppen ezeknek a kvalitásoknak az együtt-tartása. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem „zseniket adott a világnak”, utalva az egyetem három Nobel-díjasára (Wigner Jenő, Gábor Dénes és Oláh György), valamint az építészmérnökként itt végzett Kós Károlyra és Makovecz Imrére.

„Tetszett a formális, szigorú rend szerint tartott évnyitó. Nem kell félni az egyetemtől, de sokat kell majd tanulni.” „Szokatlan volt a középiskolához képest ez a láthatóan nagyon régi hagyomány. Olyan magasztos volt.” „Tudni kell választani a tanárok közül is. Én abból indulok ki, hogy az itt oktatók jól értenek a szakterületükhöz.” „Még mindig csodálkoznak, hogy lány létemre mérnöknek tanulok.” (Szemelvények a gólyák villámkérdésekre adott válaszaiból)

A miniszter meglátása szerint azonban önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. Óriási a BME felelőssége ennek a minőségnek a továbbvitelében, és olyan innovatív területek fejlesztésében, mint az egészségipar vagy a high-tech – tette hozzá a tárca vezetője. A magas hozzáadott értékű ipari termékek fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is – jelentette ki Balog Zoltán. A felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása épp ezért az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja – mondta. Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki és természettudományi képzésben. Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken – tette hozzá az emberi erőforrások minisztere.

„A jövő tudósai a mostani gólyák – hallottuk. Ezzel teljes mértékben tudok azonosulni.” „Nagyon szeretnék foglalkozni azzal, amire felvettek. Alig várom.” „Már most tudjuk, hogy a BSc után rögtön jelentkezünk MSc képzésre is.” „Remélem, hogy az egyetem nem lesz olyan formális, mint az évnyitó. A kórus nagyon tetszett, oldotta a merev kereteket.” (Szemelvények a gólyák villámkérdésekre adott válaszaiból)

Balog Zoltán partnerséget ajánlott a felsőoktatási intézményeknek: „amikor rendezzük a múlt terheit, olyan felsőoktatást szeretnénk látni, ahol a jó teljesítmény és a jó gazdálkodás számít, még akkor is, ha a bajba jutott intézményeken segítünk, mert egy közösséghez tartozunk. Azt kérte a jelenlévő hallgatóktól, a jövő mérnökeitől és tudósaitól, hogy legyenek társak egy új és erős alap építésében, a magas minőség megtartásában. Az elsőéves hallgatóknak azt üzente, hogy legyenek büszke műszaki értelmiségiek, és szeressék ezt az egyetemet.

Péceli Gábor, a BME rektora ünnepi beszédében kiemelte, hogy a Műegyetem elvárásainak teljesítéséhez, a sikeres tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges az idővel való optimális gazdálkodás. Arra biztatta a hallgatókat, hogy „vállalják önmagukat és tehetségüket”. „Rendkívül sok erőfeszítésre lesz szükség ehhez” – fűzte hozzá a BME vezetője.

„Aggódom, hogy bírom-e majd a tempót a Műegyetemen. Kiskorom óta ide szeretnék járni. A szüleim is itt végeztek.” „Kíváncsi vagyok, milyen lesz az első félév, még nem tudom, mire számítsak.” „Az elhelyezkedés könnyű lesz. Csak el kell jutnom odáig.” „Annyi multi települt mostanában Magyarországra, ezért nem félek attól, hogy nehéz lesz végzés után munkát találni.” (Szemelvények a gólyák villámkérdésekre adott válaszaiból)

Péceli Gábor figyelmeztette a hallgatókat, hogy tanuljanak, ameddig csak tudnak, és utána szolgálják az országot tudományukkal. A BME vezetője sikert, kitartást és jó egészséget kívánt a gólyáknak, valamint azt, hogy minőségi időt töltsenek egymással mind a tanulásban, mind pedig a közösségben.

Az ünnepélyes évnyitón az első éves hallgatók esküvel erősítették meg egyetemi polgárságukat. A hagyományokhoz hűen a nyolc kar egy-egy képviselője állta körbe az egyetemi jogart. Az ünnepélyes esküszöveget Toldi Fanni, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar elsőéves biomérnök szakos hallgatója olvasta fel.

Az esküben foglaltaknak adtak nyomatékot Engert Attila, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnökének szavai is: Fordulópont az életben, ide csak a legjobbak nyertek felvételt. Műegyetemistának lenni dicsőség, de egyben felelősség is. „Az intézményről alakított képet ezentúl ti is formáljátok majd” – hívta fel a figyelmet. Péceli Gábor szavaihoz kapcsolódva annak a meggyőződésének adott hangot – mintegy bíztatva hallgatótársait –, hogy a befektetett munka, a sok erőfeszítés idővel meghozza a gyümölcsét. A következő éveket azonban nemcsak a munka, hanem az egyetemi polgárság is meghatározza – tette hozzá Engert Attila. Ez a közösség úgy formál majd benneteket, hogy később is sikeresek legyetek – mondta végül az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke.

„A közösségi élet máris nagyon élénk. Szeretnék a tanárokkal is jó kapcsolatot kialakítani. Sok múlik rajtuk is.” „Jó élmény volt a gólyatábor, máris rengeteg embert ismerek.” (Szemelvények a gólyák villámkérdésekre adott válaszaiból)

B.K.

Fotó: Philip János