„Az életünk kockáztatása ilyenkor valósággá válik.”

Koszorúzással emlékeztek a Műegyetem munkatársai a szolgálatteljesítés közben elhunyt tűzoltókra a K épületben, majd a Tűzoltókért Alapítvány szervezett esti felvonulást.

2006. augusztus 8. fekete nap a magyar tűzoltóság történetében. A Műegyetem alagsori lőterén kialakult tűzben három fiatal tűzoltó, Horváth Ákos hadnagy, Pintér Gábor főhadnagy, valamint Repmann Károly hadnagy vesztette életét. Rájuk emlékezett koszorúval és főhajtással egyetemünk részéről Haraszti Péter tűzvédelmi csoportvezető, Rafael Gábor, az Üzemeltetési Osztály igazgatóhelyettese és Vidóczi Andrea, az osztály munkatársa.

„A tűzoltók esküben vállalják életük kockáztatását, és rendszeresen előfordul, hogy kisebb-nagyobb sérüléseket szereznek a mentések vagy a gyakorlatok idején” – nyilatkozott a bme.hu-nak egy, a 2006-os lőtértűz oltásában is részt vett, de magát megnevezni nem kívánó tűzoltó, aki már tizenegy éve dolgozik ebben az embert próbáló szakmában. „Gyakran oltunk olyan tüzeket, mint az akkor itt keletkezett. Szerencsére a halálos baleset ritka. Veszélyes terepen, veszélyes környezetben végezzük a munkánkat. Az ilyen balesetek legfontosabb tanulsága, hogy első a biztonság, az emberi élet óvása és az egymásra figyelés. Ilyenkor tudatosul bennünk, hogy ez nem játék” – tette hozzá a megemlékezésre az egyetemre érkezett tűzoltó.

A BRFK rendkívüli haláleseti osztálya közigazgatási eljárás keretében vizsgálta az idén hét éve történt esetet. A 2007-ben lezárult vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely szabálysértés vagy büntetőeljárás kezdeményezését indokolta volna. A fővárosi tűzoltóság vizsgálata szerint a „kárhelyszíni bonyolult körülmények” ugyan önmagukban nem vezettek volna tragédiához, de „a vezetésirányítás hiányosságai oksági láncolata és egymásra hatása egyértelműen negatív irányba befolyásolta” a folyamatokat. 2011 végén a Nemzeti Nyomozó Iroda újabb nyomozást indított, amely a közigazgatási eljárás ellentmondásait vizsgálta ki. A múlt hónapban befejeződött vizsgálat szintén nem állapított meg egyértelmű felelőst az ügyben.

„A tűzoltó hivatás minden elővigyázatosság ellenére komoly veszélyekkel jár – magyarázta tűzoltó emlékezőnk –, itt tényleg előfordulhat, hogy elmész dolgozni és másnap már nem mész haza. Fontos, hogy megemlékezzünk elhunyt kollégáinkról, mert hősök ők, akik példát mutatnak a fiatalabb munkatársaknak bátorságból, kötelességtudatból, munkaszeretetből.”

Az aulabeli emléktáblánál megtartott műegyetemi koszorúzást követően a Tűzoltókért Alapítvány ismét megrendezte és megszervezte a „Szolgálat közben hősi halált halt tűzoltók emlékére” motoros felvonulását és megemlékezését. Az egyetem Központi épületénél a tűzoltóság képviselői által meghatározott rendben emlékeztek meg az elhunytakról és helyezték el koszorúikat az aulában.

Fotó: Philip János