Hírfolyam

„A jövő itt van, ezen a helyen!”

2013. 02. 19.

Bensőséges ünnepség keretében adták át az Építészmérnöki Kar új építész-informatikai laborját. A 63 ultramodern munkaállomás létrehozása példátlan összefogás és több éves munka eredménye.

Nemcsak a legmodernebb tudás, hanem az összefogás szellemiségének átadása is kötelessége a Budapesti Műszaki Egyetem és Gazdaságtudományi Egyetemnek – hangsúlyozta köszöntőjében az egyetem rektora. Dr. Péceli Gábor az Építészmérnöki Kar korszerű építész-informatikai laborjának ünnepélyes megnyitóján beszélt. A frissen felavatott labor három klimatizált termében összesen 63 nagy teljesítményű CAD munkaállomás található. A terveket maguk az egyetem oktatói készítették, a belső bútorok mind ergonómiai mind funkcionális szempontból említésre méltók. Letisztult formák, világos színek jellemzik a helyiségeket, amelyek multimédiás prezentációk, konferenciák, tanfolyamok lebonyolítására, valamint E-learning formájú távoktatásra egyaránt alkalmasak. A labor annak a több évvel ezelőtt megalkotott intézményfejlesztési koncepciónak eredménye is, amely „kis campusok” létrejöttét célozta meg, és ezért kerültek közös emeletre az építész tanszékek. Az újonnan átadott laborban a számítógépes háttér mellett nagy hangsúlyt kaptak a felhasználáshoz idomuló berendezések. A szélessávú hálózatba kötött gépek egyúttal távoli elérhetőséget is biztosítanak a diákok számára a nagy erőforrás-igényű alkalmazásokhoz.

Megújulni kötelező! – így összegezhető Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár köszöntőjének legfontosabb üzenete. Hozzátette: ma már nemcsak a gépek és a technika avul el, hanem a környezet is változik, így a folyamatos alkalmazkodás – ez esetben a már aktívan dolgozó szakemberek továbbképzése – a kor és a környezet parancsoló szükségszerűsége. Az államtitkár beszédében külön kitért egy olyan szakterületre, amely a szakmán kívüliek számára kevéssé ismert: az építészet és az informatika szoros kapcsolatára. Ma az építészeti munka teljes folyamata, az engedélyezéstől a kivitelezésig és az ellenőrzésig már informatikai eszközök használatával zajlik, amelyet a jelenlegi jogszabályi háttér meg is követel. Az építészeti E-ügyintézéssel kapcsolatos továbbképzés nagyszabású és igen nehéz feladatában fontos szerep hárul majd az új laborra.

Az ünneplőket házigazdaként köszöntő dr. Szoboszlai Mihály, az Építészeti Ábrázolás Tanszék vezetője kiemelte, hogy a karon az elmúlt ötven évben nem volt hasonló nagyságrendű fejlesztés. Mivel a számítástechnikai eszközök manapság hozzátartoznak az építész szakma mindennapjaihoz, jogosan érheti bírálat az egyetemet, ha nem tudja korszerű tudással felvértezni hallgatóit. A tudásátadás módja is megváltozott: sokkal hatékonyabban tanulhatják a diákok a szakszoftverek használatát, ha mindenki a saját gépénél dolgozhat, nem úgy, mint korábban. A labor berendezése az egyéni és a csoportmunkát, valamint az esetleges technikai hibák elhárítását is megkönnyíti, és egyfajta könyvtárként is funkcionál: a hallgatók jogtiszta szoftvereket használhatnak.

Vértesi László a labort szakképzési hozzájárulással támogató Graphisoft R&D Zrt. nevében üdvözölte az ünneplőket. Nem titkolta megilletődését, visszaidézve azt a rengeteg változást, amin a szakma az idők során átment, hiszen – ahogy említette – diákkorában még nehézkes volt az informatikai technikák elsajátítása az oktatásban. „A jövő itt van, ezen a helyen” – hangsúlyozta, reményét fejezve ki, hogy a következő építészgenerációk élni is tudnak a tudás megszerzésének ezen új lehetőségével.

A jelenlévők külön megemlékeztek egy, a szakmáját szerető kiváló építészről és mecénásról, akinek a pénzügyi hozzájárulása a teljes költségeknek mintegy felét fedezte, és akinek személyét minden köszöntő meleg szavakkal idézte fel. Néhai Frendl Ervin sajnos nem érhette meg az avatást. Az ünnepségen részt vevő özvegye, Ilona asszony szavaiból egy olyan ember élete és személyisége rajzolódott ki, akit sorsa ugyan külföldre vetett, de mindig büszkén vállalta műegyetemi gyökereit. Frendl Ervin három évig tanult a karon, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc után diákként emigrált Svájcba. Tudásának köszönhetően nem kellett elölről kezdenie építészeti tanulmányait a zürichi egyetemen. Ezért is emlékezett mindig hálával a Műegyetemen töltött évekre, kiváló professzorainak szakszerű előadásaira. Frendl Ervin Baselben élt, de negyvenévi szorgalmas munkában telt pályafutása során tervezett Svájcban, Németországban, Franciaországban. Nemcsak a nosztalgikus gondolatok, hanem a gyakorlati segítségnyújtás vezérelte akkor, amikor eldöntötte, hogy a Hazai Korszerű Építészmérnök Képzéséért Alapítvány (HKEKA) koordinálásával 32 millió forintos adományt juttat a labor megvalósítására.

A labor létrejöttének pénzügyi hátteréről, technikai paramétereiről, tervezőiről és kivitelezőiről bővebben itt olvashatnak.