Az egyetemeken nem fog múlni az élhető jövő

2022-ben a Pécsi Tudományegyetem kezdeményezésére 14 egyetem részvételével megalakult a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP). A BME részéről Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes volt az aláíró. A szervezet célja a jó gyakorlatok megosztása a fenntarthatóság témakörében, rendszeres közös akciók szervezése, valamint szorosabb együttműködés kialakítása.

Az idei konferencián Charaf Hassan rektor köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a BME vezetése nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, ezért is támogatja az egyetem a platform munkáját és ad otthont immár második alkalommal a találkozónak.

Levendovszky János a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese bemutatta a Műegyetem fenntarthatósági eredményeit. Előadásában hangsúlyozta, az lenne kívánatos, ha a fenntarthatóságra olyan attitűdként tekintenénk, amely meghatározza a jövőnket. Ennek megfelelően a fenntarthatóság a BME egészét meghatározó ügy és magatartásforma is egyben. Ez a számok tükrében azt is jelenti, hogy egyre nő a fenntarthatósághoz kapcsolódó tárgyak száma, már több, mint 500 ilyen van az egyetemen.

Közel 100 kutatási projekt zajlik a témában, 19 szabadalmat is jegyeznek, a publikációk száma pedig több ezer.

Az élhető jövő jegyében folyó kutatások és projektek közül példaként említette az áramlástani laboratórium munkáját. A régió legnagyobb szélcsatornája mellett a fenntartható épülettervezésről is szólt: bemutatta, hogyan lehet figyelembe venni az aerodinamikai tényezőket egy energiatakarékos épület tervezésénél, illetve azt is, hogyan miként szolgálhatja a fenntarthatóságot a big data mesterségesintelligencia-alapú felhasználása. A BME karbontervei közül kiemelte a kibocsátás 30 százalékkal történő csökkenését 2030-ra, valamint azt, hogy az egyetem 2045-re Nettó Zéró Kampusszá válna – jelentős, milliárdos beruházások révén.

A konkrét lépések között szó esett egyebek mellett a BME a Fenntarthatóságért Panel megalakulásáról, a műanyag- és a vízhasználat csökkentéséről, továbbá az épületek energiafogyasztásának átvilágításáról. A rektorhelyettes megemlítette a biciklis közlekedés népszerűsítését szolgáló kampányt és az ötletbörzét, ahol olyan rövid távon is megvalósítható terveket fogadtak, mint az esővízzel öntözés.

A BME Zéró Karbon Központját (ZKK) a szervezetet vezető Kaderják Péter mutatta be, aki nem mellesleg a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője is. Szerinte a zöld átállás nem egyik napról a másikra történik meg, ez egy több évtizedes beruházási és gazdaságfejlesztési program, melyben kulcsszerepet játszik az üzleti és technológiai innováció. Az átálláshoz a ZKK önálló kutatásokkal, karközi, hazai egyetemközi és nemzetközi együttműködésekkel járul hozzá.

A BME szembeszomszédja, vagyis a Corvinus Egyetem tapasztalatait és eredményeit Ásványi Katalin fenntarthatóságért felelős dékán és Kovács Máté fenntarthatósági projektasszisztens osztotta meg a résztvevőkkel. Az egyik leglátványosabb kétségkívül az egyetemek zöld világranglistájaként is értelmezhető 275 helyes előrelépés a UI Green Metricen. Ebben jelentős szerepet játszott a Gellért Campus átadása, melyet az ország egyik legfenntarthatóbb oktatási épületeként jegyeznek, a Portfolio Sustainable World konferenciáján Az Év Zöld Beruházása díjat is bezsebelte. Az alulról szerveződő kezdeményezések közül kiemelték a szakkollégiumi komposztprojekteket – benne a hallgatói komposztmesterképzéssel és közösségi növényültetéssel.

Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is komolyan számolnak a jövővel. Az intézmény zöld oldalát Piskóti-Kovács Zsuzsa, a Szénrégió Bizottság titkárságvezetője ismertette. Természetesen szó esett a környezetbarát szőlészet-borászat témakörben folyó kutatásaikról, ahogy a Zöld Diploma programról is. Ez utóbbi minősítést fenntarthatósági és klímavédelmi aspektusú kurzusok teljesítésével nyerhetik el a hallgatók. Az energiahatékonyság és klímavédelem jegyében folytatott területfejlesztési munkájáért Heves Vármegye Gazdaságáért Díjban részesült az egyetem. Az energiahatékonysági intézkedései mellett kiemelték még a szegénység felszámolásáért tett erőfeszítéseiket. Az egyetem Roma Szakkollégiuma például adományok átadásában, Roma Nap szervezésében és más társadalmi érzékenyítő projektekben vett részt.

A Budapesti Gazdasági Egyetem képviseletében a Fenntarthatósági Iroda vezetője, Horváth Levente tartott előadást. Bemutatta hogyan igyekeznek a hallgatóságot is bevonni a fenntarthatósági célok elérésébe. Kutatásaik szerint az egyetemi polgárság inkább közösségként venne részt az ilyen és ehhez hasonló projektekben, ennek megfelelően a közösségépítés irányából indultak el. A hallgatókat olyan időpontokban és helyszíneken szólítják meg, amikor és ahol a leghatékonyabban lehet megragadni a figyelmüket. Kiállítások, rendhagyó órák, sztárvendégekkel folytatott beszélgetések mellett például stickereket is alkalmaznak. A 100 fő feletti előadók padjaira tematikus, informatív matricákat ragasztottak, amelyeket QR-kóddal is elláttak. Ezeken keresztül további fenntarthatósággal kapcsolatos, interaktív felületekre irányítják az érdeklődőket.

A Neumann János Egyetemen komoly hangsúlyt fektetnek az innovációra és a tehetséggondozásra, így az előadásukban is kiemelték a különböző fejlesztéseiket. Fülöp Tamás rektor büszkén említette a hallgatói csapatok által épített napelemes járműveket, amelyekkel világszerte tisztességes eredményeket érnek el a zöldversenyeken. Így a World Solar Challenge-en, ahol a 7. helyen végeztek a napenergiával hajtott autóval – nagy amerikai egyetemeket is maguk mögött hagyva.

A Miskolci Egyetem fenntarthatósági tevékenységeit Nagy Sándor, a Nyersanyagelőkészítő és Környezettechnológiai Intézet igazgatója ismertette. A jelentős, 1 megawatt kapacitású napelempark tervezése mellett bemutatta a kampusz területén található levéltár és könyvtár új épületét, amelyeket abszolút jövőbarát kialakítás jellemez – elég csak a talajszondás hőszivattyúval megvalósított fűtésre gondolni.

„Kell-e a fenntarthatósággal foglalkoznia egy egyetemnek? Feladata-e egyáltalán?” – tette fel a költői kérdéseket a Pannon Egyetemen működő Fenntarthatósági Kompetencia Központ igazgatója. Molnár-Ferenczik Brigitta szerint ezeknek a kérdéseknek egyáltalán nem is kellene felvetődniük, hiszen egy egyetemnek az a szerepe és a küldetése, hogy „a falakon belüli tudás kint is hasznosuljon”. Az igazgató megjegyezte, nemcsak szemetet kell szedni és fákat ültetni, hanem „hozzunk komplexitást a gondolkodásba.”

Mindezek jegyében olyan projekteket mutatott be, amelyeken keresztül az egyetem a lakosságot szólítja meg. Ilyen a Fenntarthatósági Kalandtúra, amelyet kifejezetten gyerek számára szerveznek. Az óvodásoktól a középiskolásokig igyekeznek bevonni a fiatalokat, rendhagyó eszközökkel elérni őket. Akár díjnyertes dokumentumfilmeken keresztül - Jane Goodall, a világhírű etológus meghívásával -, műanyag helyett betonból készült ajándéktárgyakkal vagy okoskuka-applikációval.

A MEFP létrejöttét annak idején kezdeményező Pécsi Tudományegyetem képviseletében Navreczki Fanni Bianka programmenedzser számolt be a „Bevezetés a fenntartható fejlődési célok (SDGS) kérdéskörébe” témájú online kurzus tapasztalatairól. A 4 hónapos kurzus 2024 februárjában indult, 11 partneregyetem összefogásában, 19 oktató részvételével, 21 videós anyaggal és a PTE bármelyik szakán, képzésében lévő hallgató számára elérhető volt. Az országosan több mint 1400 részt vevő hallgató magasan értékelte az előadások színvonalát és a kurzus teljesíthetőségét, 94 százalékuk ajánlaná, illetve újra felvenné.

Valószínűleg senki sem vonja kétségbe, hogy a SOTE számára kifejezetten bonyolult kihívást jelent a hatékony energiafelhasználás. Elég csak arra gondolni, hogy 200 helyrajzi számon működik az egyetem, amelynek épületei között számos műemlék jellegű található. Ugyanakkor Simon Mátyás a Biztonságtechnikai Igazgatóság vezetője kiemelte, hogy terveik között szerepel az energetikai felhasználás 20 százalékos csökkentése 5 éven belül. Az új épületeiket már ennek megfelelően alakítják ki. Jelentős az egyetem elektromosgépjármű-parkja is – rendkívül sok energia kell ugyanis az egymástól messze található telephelyek eléréséhez.

Sopronban nemcsak az első karbonpozitív, de egyúttal egy mélyen sün- és gombabarát egyetem működik. Őrsi Árpád előadásában nem annyira a tárgyi beszerzésekre és fejlesztésekre (mint a modern kazánok beépítése és a komposztálásból nyert biomasszával való fűtés), hanem a hallgatói és dolgozói attitűd formálására helyezte a hangsúlyt. Bemutatta a „tudatformálásra alkalmas”, rendkívül informatív tanösvényt, amelyet az egyetem botanikus kertjében alakítottak ki. Kiemelte továbbá a szelektív hulladékgyűjtésre koncentráló TikTok-kampányukat is.

„Nemcsak adaptálni akarjuk az ötleteket, hanem ezeket létre is szeretnénk hozni, majd a társadalom és a gazdaság szolgálatába állítani” – emelte ki az SZTE Stratégiai Menedzsment Igazgatóság igazgatóhelyettese. Mátyás Dénes ezen túl bemutatta a szegedi intézmény működésében alkalmazott fenntartható eszközöket és módszereket, az elektromos járművektől a napelemek és geotermikus energia használatán át a képzések kialakításáig.

A rendezvény zárásaként Keglevich György, a BME Fenntarthatóságért Panel szakmai vezetője fűzött gondolatokat az elhangzottakhoz. „Úgy látom, mindannyiunknál jelentős az előrelépés 2023-hoz képest és azt is látom, hogy minden egyetemnek megvannak a maga kiemelkedő területei a fenntarthatóságon belül.” Megerősítette, hogy az egyetemeknek bőven van feladata a lakosság edukálásában. Örömét fejezte ki, hogy másodszor is sikerült megszervezni a konferenciát a Műegyetemen és jelezte, hogy a BME kétévente szívesen vendégül látja a platform tagjait. Egyúttal üdvözölte a szövetséghez nemrég csatlakozó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képviselőit.

Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem programkoordinátora még hangsúlyozta az együttműködések fontosságát. „Jó lenne, ha minden egyetemnek lenne egy olyan kezdeményezése, amelyet kiterjeszt a többiekre. Legyen az karbonlábnyom-számítás, kurzus vagy bármi más. Hiszen mindenkinek van valamije, amiben a legjobb, amit bedobhat a közösbe. Tanuljunk egymástól!”

Hankó Viktor