Hírfolyam
Bercsényi 28-30 – a magyar neoavantgard képzőművészeti öröksége
2024. 04. 25.A BME Építész Szakkollégiumának kétnapos programsorozata a B28-30-ról, a 70-es 80-as évek építészettörténetének kulcsfontosságú kulturális terére és folyóiratára emlékezik.
Az BME Építész Szakkollégiumának kétnapos programsorozatának célja, hogy közös gondolkodással, vitával, kiállítással, zenével feldolgozza a B28-30-nak, az 1970-es, 1980-as évek építészettörténetének szempontjából kulcsfontosságú kulturális terének és folyóiratának történetét, valamint számba vegye, miképp lehet az építészetről-kultúráról gondolkodó fiatalok számára teret és lehetőségeket teremteni.
Az Építész Szakkollégium ezért április 26-27-én a folyóiratról szóló kiállítással, a Bercsényi Klub és a B28-30 egykori tagjaival szervezett kerekasztal-beszélgetéssel, és az egykor a kollégium tornatermében színpadra lépő és azóta legendássá vált előadók koncertjeivel készül.
A programsorozat részeként, április 26-án 19 órakor pop-up kiállítás nyílik meg a Móricz Zsigmond körtéri aluljáró üresen álló üzlethelyiségeiben. A különleges tárlat május 17-ig lesz megtekinthető. A kiállítóterek részvételre buzdító eseményterekként nyílnak meg: megtekinthető lesz a B28-30 szellemiségét megragadó emlékmű-pályázat nyertes Toteme, a folyóirat vizuális anyagaiból és elméleti bázisából építkező Képcsarnok, és egy archív anyagokat könyvbe sűrítő és térbe helyező Kódex. A negyedik térben Vető János NatHe című kiállítása nyílik meg a 1111 galéria rendezésében.
Fotó forrása: Artpool
|
A rendszerváltás előtti fővárosi underground egyik legfontosabb kulturális intézménye és találkozóhelye a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának kollégiumában, a Bercsényi utca 28-30-as szám alatt működött. 1963 őszén itt adták ki először a „Bercsényi 28-30“ című egyetemi lapot, kezdetben mindössze 100 példányban. Az eleinte pároldalas stencilezett lap a nyolcvanas évekre a magyar neoavantgárd képzőművészet és a doktrinér modernizmussal szembehelyezkedő építészet egyik legjelentősebb platformjává vált. A folyóirattal párhuzamosan működött a Bercsényi Klub, melynek tagjai azon dolgoztak, hogy a Kollégium tereiben kiállítási lehetőséget biztosítsanak a hallgatók számára és azok számára, akik a hivatalos kiállítóhelyeken nem jelenhettek meg. A kollégium falai között koncertet adott többek között a Spenót, Másik János, a Balaton, a Bizottság és a Kontroll csoport is. Az eredetileg kollégiumi lapnak induló újság a hatvanas évek második felétől kezdett el az egyetemi életen egyértelműen túlmutató, átfogó témákkal foglalkozni. Építészetelméleti tanulmányok, publikálatlan tervdokumentációk jelentek meg a lapban többek között, Rajk László, Reimholz Péter, Makovecz Imre, Nagy Bálint, Nagy Tamás szerkesztésében. Interjúk, vitanyagok jelentek meg az építészeti közéletről például Major Mátéval és Lukács Györggyel. Performansz-dokumentációkat, kiállítási beszámolókat és kritikákat közöltek Hajas Tiborról, Erdély Miklósról és a magyar nemhivatalos művészet számos meghatározó alkotójáról. A folyóiratban a nemzetközi építészetelmélet számos központi írása jelent meg elsőként magyarul, például Yona Friedmanntól, Aldo Rossitól és Robert Venturitól. |
Kapcsolat és további információ: szakkoli.b2830@gmail.com
BME Építész Szakkollégium