Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

„A stabil értékrend és a belső tartás fontosságára mutat rá egy ilyen kitüntetés”

2017. 10. 16.

Nemzetközi energetikai szervezetben végzett munkájáért, Magyarország képviseletéért magas rangú állami kitüntetésben részesült Szentannai Pál, a Gépészmérnöki Kar egyetemi docense.

„Az alma materem, a pályatársaim és a szakmám neves képviselői találtak érdemesnek e díjra, amely nagy örömmel tölt el. Úgy vélem, ez a kitüntetés nemcsak a pályámon elért eredményeknek szól, hanem egyben annak az értékrendnek is az elismerése, amelynek szellemében a fiatalokat tanítom, és ami szerint kutatóként is végzem a munkámat” – vallotta a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetés átvétele után Szentannai Pál, a BME Gépészmérnöki Kar egyetemi docense, az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék tanszékvezető-helyettese.

A műegyetemi oktató az energetika területén végzett oktatási tevékenységéért, valamint a fluidágyas konverzió területén végzett kutatási eredményeiért és a Nemzetközi Energiaügynökség Fluidizációs Végrehajtási Egyezmény keretében Magyarország képviseletében kifejtett munkájáért kapta az elismerést, amelyet Áder János köztársasági elnök nevében Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől vehetett át.

Szentannai Pál életpályája

1988-ban műszer- és irányítástechnika szakos okleveles villamosmérnök diplomát szerzett a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán
1988-1995-ig az EGI Rt. tervezőmérnökeként dolgozott
1996-ban a Siegen-i Egyetem tudományos munkatársaként FBC modellfejlesztéssel (Fluidized Bed Conversion, magyarul fluidágyas konverzió) foglalkozott
1998-ban a Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien, Institut für Maschinen- und Prozessautomatisierung) ösztöndíjasa
1999-2002-ig a GEA-EGI Rt. ajánlati- és fejlesztő mérnöke volt, részt vett új hőtechnikai méretező eljárások kifejlesztésében és helyszíni mérések lebonyolításában
2000-ben a Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien, Institut für Technische Wärmelehre) ösztöndíjas kutatója, az FBC modell validálásával foglalkozott
2001-ben „summa cum laude” PhD-diplomát szerzett a BME Gépészmérnöki Kar Energetika Tanszékén
2002-2007-ig tudományos főmunkatárs az LG Energia Kft.-nél, ahol elméleti és kísérleti munkát végzett a biomassza FBC hasznosításának területén
2007-2010-ig a Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien, Institut für Verfahrenstechnik) főállású senior kutatója, kutatási területe új környezettechnológiák alapszámításai
2003-2011-ig a Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék adjunktusa (2003-2010-ig részmunkaidős alkalmazottként)
2011-től a Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék egyetemi docense,  2013-tól tanszékvezető-helyettese
2014-től az MTA Energetikai Tudományos Bizottság választott titkára
2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült

1993 óta házas, három gyermek apja, négyszeres maratonista

Kutatási területe:

FBC és a fluidizációs technika egyéb környezettechnikai alkalmazásai
Megújuló szilárd biomasszák energetikai hasznosítása és ártalmatlanítása
Szilárd tüzelőanyagok égéstana
Energetikai berendezések szabályozása modern eljárásokkal
Energetikai folyamatok (instacionárius, többváltozós, nemlineáris) matematikai modellezése
Modell alapú szabályozás

Szentannai Pál otthonaként tekint a Műegyetemre. Ezt támasztja alá, hogy az egyetemi diploma megszerzése után is aktív kapcsolatot ápolt egykori oktatási intézményével. „A Villamosmérnöki Karon tanultam meg az eredeti szakmámat, a folyamatszabályozást, azaz azt, hogy hogyan lehet megtervezni, matematikailag modellezni, és megvalósítani ipari, energetikai berendezések irányítási rendszerét” – foglalta össze hivatásának egy részét  a kitüntetett, akit egyik vizsgája után hívtak első munkahelyére, ahol a diplomatervét is készítette.

Fiatal tervezőmérnökként egy energetikai témával foglalkozó nagyvállalatnál kezdett dolgozni, amely rögtön valós feladatok elé állította. „Később erősödött bennem az igény az irányítástechnika művelése mellett azoknak az energetikai folyamatoknak a mélyebb megismerésére, amelyek irányítási, szabályozási rendszerének kialakítása a feladatom volt” – emlékezett vissza pályájának kezdetére, amikor már okleveles szakemberként a Gépészmérnöki Kar akkor induló doktori képzésébe vágott bele, és az energetika területén mélyítette el a tudását. Ma már két, látszólag különböző kutatási területen is otthonosan mozog, ám valójában e kettő átfedése képezi tevékenységének magját.

A kitüntetett oktató úttörő eredményeket ért el második szakterületén, a fluidágyas konverzió néhány konkrét kérdésében is. E módszer egy környezetkímélő energetikai technológia, amelyet a gyenge és változó minőségű szilárd tüzelőanyagokat (például alacsony fűtőértékű szenek, szilárd biomasszák, hulladékok stb.) hasznosító erőművekben alkalmaznak. „Környezetkímélő, mert a hagyományos kazánokkal ellentétben jóval alacsonyabb a létesítmény károsanyag-kibocsátása, valamint olyan, az újrahasznosításon már átesett melléktermékeket hasznosítanak, amelyek további elhelyezése, deponálása így megoldódik” – érvelt a kutatott eljárás mellett.

E technológia kereskedelmi alkalmazása mindössze három évtizedes múlttal rendelkezik, korábban, és sok helyen még ma is (például Lengyelországban) elsősorban a jó minőségű tüzelőanyagok elégetésekor folyamodnak ehhez. Csak később ismerték fel az eljárásban rejlő további lehetőségeket, amelyek a vegyes összetételű anyagok hasznosításakor nyújtanak óriási előnyöket. „Egy gyorsan változó technológiai környezetben, folyamatosan fejlődő és alakuló nyersanyagokkal kell lépést tartanunk kutatótársaimmal. Velük a további potenciálok felderítése, valamint a kazángyártó és üzemeltető piaci szereplők segítése a célunk” – árulta el az őt aktuálisan foglalkoztató témáról Szentannai Pál, aki az alternatív tüzelőanyagok erőművi hasznosításában és a helyi sajátosságok kutatásában játszott fontos szerepet az elmúlt két évtizedben.

Megtudtuk tőle, hogy e bonyolult technológia alkalmazása jelenleg még csak az iparban lehetséges, a háztartási kazánoknál egyelőre nem jöhet szóba az erőművekben alkalmazott, több fázisos és jelentős eszközigényű módszer. Magyarországon jelenleg már több olyan üzem is létezik, ahol a fluidágyas konverzió elvén működő berendezést használnak (például a dunaújvárosi papírgyárban), valamint néhány további erőmű a már meglévő kazánját alakíttatta át úgy, hogy e módszer előnyeit kihasználja.

Szentannai Pál a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) fluidágyas konverzióval foglalkozó Technológiai Együttműködési Program (Technology Collaboration Program – TCP) igazgatói bizottságának Magyarország által kijelölt tagja. 2013-ban vállalta el ezt a feladatot, amely hazánk első komolyabb szerepvállalása e területen. A díjazott kutató támogatásával egy nemzetközi fluidizációs munkacsoport-találkozó is megvalósulhatott a Műegyetemen 2016 márciusában.

Szentannai Pál több évet töltött külföldön ösztöndíjasként, kutatóként, ám a szíve mindig is Magyarországhoz, az akadémiai tudományos munkához és az oktatáshoz húzta. „Még ma is lámpalázas vagyok minden órám előtt, szeretném a legjobbat nyújtani a hallgatóimnak” – osztotta meg érzéseit a GPK oktatója, aki a tudományos munka mellett szívesen adja át tudását a fiatal mérnökgeneráció tagjainak, akár az órarendi órák, akár személyes konzultációk keretében. Örömmel tapasztalja, hogy az ifjakat érdeklik e szakmai témák. „A megújuló energetika előtt ígéretes jövő áll, míg a folyamatirányításban a kreatív mérnöki képességek és az izgalmas elméleti eszközök ötvözésére nyílik lehetőség.”

TZS - GI

Fotó: Philip János