A BME a fővárosi intézmények között az egyik legmodernebb környezetet kínálja diákjainak

Az elmúlt öt évben gyökeresen átalakultak a munkakörnyezet kialakításakor figyelembe vett szempontok – vélekedik az „Év irodája” verseny zsűritagja, a BME GTK dékánhelyettese.

„A munkavégzéshez szükséges alapkövetelményeken túl ma már egyre több, a munkavállalók komfortérzetét javító megoldást engedhetnek meg maguknak a vállalatok” – válaszolta kérdésünkre Németh Edit, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánhelyettese, a BME GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszék tanszékvezető-helyettes adjunktusa, Regisztrált Európai Ergonómus. Edit ötödik éve tagja „Az Év Irodája” pályázat szakmai zsűrijének, idén a verseny névadó kategóriáját elbíráló bizottság vezetőjeként 41 hazai vállalatot vizsgált meg személyesen, amelyek mindegyike pályázott a legjobb munkahelyi környezetnek járó elismerésre.

„Egyre fontosabb szerephez jut az ergonómia a munkakörnyezetek kialakításánál. Az elsősorban szellemi szolgáltatásokat nyújtó cégek munkahelyein az emberhez, a munkatárshoz igazítják a környezetet, nem pedig fordítva, ahogyan az 10 évvel ezelőtt még szokás volt” – fejtette ki Németh Edit. Úgy véli, hogy egyre nagyobb jelentőséget nyer az ergonómia három alapkritériuma, azaz, a biztonság (az egészségre ártalmatlan munkahely megteremtése), a hatékonyság (minél kisebb erőfeszítéssel – például megfelelő szoftverekkel – végezhesse egy dolgozó a munkáját) és a komfort (angolul „well-being”, azaz, hogy jól érezzük magunkat) mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről.

„Körülbelül 5 évvel ezelőtt még alig akadt példa arra, hogy az alkalmazottak egyedi igényeikhez igazítható, állítható munkaszéket kaptak, ám ma már ez alapfelszerelés. Hasonló a helyzet az állítható magasságú, a számítógép előtt végezhető munkát ülő és álló testhelyzetben is lehetővé tevő asztalokkal, amelyek egyre több helyen felfedezhetők, ám még nem váltak általánossá” – osztotta meg a még elsősorban a multinacionális vállalatoknál előforduló eszközről a BME GTK dékánhelyettese. A tapasztalatok szerint a munkáltatók általában odafigyelnek az irodákba beszűrődő fény megfelelő mennyiségére, a külső zajhatások csökkentésére és az évszaknak megfelelően szabályozható, klímatizált levegőre. Jellemzően a külföldi tulajdonhányaddal vagy anyacéggel rendelkező vállalatok fektetnek nagyobb hangsúlyt a munkakörnyezetre: „úgy vélik, hogy a megfelelő körülmények kialakítása ösztönzi a kollégákat, csökkenti a fizikai és a pszichés eredetű betegségeket, így a betegszabadságon töltött napok számát is. Azaz, a cég is jól jár, ha a dolgozók megfelelően érzik magukat munka közben.”

Németh Edit szerint az alapvető követelményeken túl egyre fontosabb szerepet töltenek be a szociális helyiségek, például a kerékpártárolók, a közös zuhanyzók, a telefonszobák, a szabadidős (rekreációs) helyiségek, ahol a dolgozóknak lehetőségük van munkavégzés közben felfrissülni (a Műegyetem Q épülete ad otthont a kreatív gondolkodást ösztönző, nemrégiben átadott Első Svéd Hallgatói Saroknak, amelyet már birtokba is vettek a hallgatók – szerk.). „A csocsó, a ping-pong, a darts vagy az Xbox ma már több helyen természetes része a hétköznapoknak” – említett néhány példát a BME ergonómiai szakértője. Jelentős előrelépésnek minősítette, hogy a modern munkahelyek többségénél – a kötelezően követendő, a márkával összefüggő dizájnelőírásokon túl – a dolgozók véleményét és kéréseit is figyelembe veszik az irodák és a munkaállomások kialakításakor. „Egyre gyakoribb, hogy funkcióval párosul a dizájn, és a teakonyhákat is úgy alakítják ki, mintha éttermek lennének, ahol ingyen gyümölccsel, kávéval és teával várják a munkatársakat.”

„A munkahelyi 'extrák' jelentős toborzóerővel bírnak, főként az Y-generáció fiataljai körében, akik munkahelyválasztás előtt állnak” – állítja Németh Edit. „E gyakrabban váltó, nagyobb önmegvalósítási igénnyel jelentkező nemzedék tagjait a fizetés mellett más is vonzza: például a jó közlekedési adottságok, a belső terek minősége, a szabadidős programlehetőségek és a munkahelyi közösség összetartása, sőt, 'lazasága' is” – hívta fel a figyelmet a GTK szakértője. „A fiatalok körében egyre népszerűbbek az ún. 'coverking' munkahelyek. Itt a dolgozó egyszerű alkalmazott helyett a munkahelyi közösség szerves részévé válhat, a kollegiális viszonyon túl a közös érdeklődés, a hobbik, a szabadidős programok is összekötik a társaság tagjait, és szoros barátságok alakulhatnak ki” – írta le a műegyetemi zsűritag a főként kis „startup közösségekre” jellemző működési formát. „Ezek a kicsi, szárnypróbálgató, családias vállalkozások általában még nem képesek nagy irodákat bérelni, ám az otthoni munkavégzés helyett egy saját igényeiknek megfelelően kialakított kis irodában, kreatív munkahelyi környezetben ösztönzik a közösség tagjainak szellemi aktivitását.”

Németh Edit szerint a cégméret növekedése a munkaterületek nagyságának növekedésével és a különböző együttműködési formák megjelenésével jár együtt. „Számos példát látni olyan 'hibrid' irodákra, amelyekben keverednek a klasszikus 'cellás' helyiségek és az egy nagy térben elhelyezett munkavégzési területek. A nagy légterű irodákat előszeretettel alkalmazzák a projektalapú munkavégzéseknél a hatékonyabb kommunikáció, információáramlás és tudásmegosztás miatt, ugyanakkor ezeknél az irodáknál az elszeparált, informális kommunikációra alkalmas kisebb terek, helyiségek kialakítására is ügyelni kell.” Úgy tapasztalta, hogy a közép-európai régióban a magyar IT-részleg számos irodája büszkélkedhet a legjobb munkakörnyezettel alkalmazottaiknak, és kiemelkednek a nagy tanácsadó cégek is, amelyek imázsához hozzátartozik, hogy a saját kollégáiknak is jó munkahelyeket biztosítanak. E mellett példaként említette a hazai gyógyszeripari vállalatokat és a reklámszakma irodáit is, melyek nagy hangsúlyt helyeznek a legújabb trendeket követő belsőépítészeti dizájnra.

„Az Év Irodája” pályázat zsűritagjaként is tapasztalta, hogy ma már egyre kisebb a különbség a fővárosi és a vidéki pályázók között, és az irodák külső megjelenésükkel versenyt futnak a legtehetségesebb – jellemzően informatikai - szakemberekért. Ritka, ám egyre gyakoribb, hogy az ergonómia mellett egy iroda – elsősorban költséghatékonyság miatt – alkalmazza az ún. „sharedesk rendszert”. Ennek lényege, hogy a munkavállalónak nincs fix, állandó munkaállomása, hanem a saját, napi munkavégzéshez szükséges, mobil csomagjával egy adott napon tetszőleges helyre jelentkezhet be. „E megoldással kisebb bérelt munkaterületen is elvégezhető a szükséges napi munkamennyiség. Ezek a Magyarországon még szokatlan munkahelyi feltételek jelentős HR- és szervezetpszichológiai intézkedéseket is követelnek: többek között meg kell szervezni a csúsztatott munkarendet és a munkatársaknak engedélyezni kell a távmunkát” – mutatta be a legújabb trendeket Németh Edit.

A műegyetemi ergonómiai szakértő úgy véli, a munkavállalók is tehetnek azért, hogy a saját igényeiknek jobban megfelelő munkakörülményeket teremtsenek. Az egyik legnagyobb problémának tartja, hogy a dolgozók többsége nem tartja be az 50/1999-es Eü. Rendeletet, amely előírja, hogy a számítógép előtt legalább napi 6 órányi munkát végzőknek óránként 10 perc, nem összevonható szünetet kell tartaniuk. „A tudatos napirend kialakítása és a változtatási hajlandóság kellő határozottsággal párosulva sokat javíthat a komfortérzetünkön” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a Műegyetemen számos intézkedés történt és történik a hallgatók ergonómiai komfortérzete érdekében, és egyre több oktatási teret korszerűsítenek.

„Intézményi szinten jellemző a 'design forall', azaz, a mindenki igényeit figyelembevevő tervezés. Az irány jó, ám az akadálymentesítés terén még bőven van teendő” – jegyezte meg. A BME történelmi és új campusán is folyamatosnak látja a megújulást: figyelembe veszik az elmúlt 5-10 évben megjelent új igényeket, egyre több helyen van teremhangosítás, intézkedések történtek a termek megfelelő akusztikájának kialakítására, felújítják a fűtési rendszert. Ügyelnek arra is, hogy a diákok jelentős része már nem papírra, hanem elektronikus adathordozóra (például laptop, tablet) jegyzetel előadás közben, így egyre fontosabbak az elérhető közelségben található áramforrások. Németh Edit meggyőződéssel állítja, hogy „a Műegyetem a fővárosi intézmények között az egyik legmodernebb környezetet kínálja a hallgatóinak”.

-TZS, TJ-

Fotó: Takács Ildikó, SPOT