Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Húsz éves a BME és a Semmelweis Egyetem közös oktatási programja

2015. 10. 30.

Az orvosbiológiai mérnökképzés múltját és jelenét összegezték a Műegyetemen rendezett ünnepi szimpóziumon.

„Az orvosbiológiai mérnökképzés szakmai tevékenysége messzemenőkig bizonyítja, hogy a mérnöktársadalom – ezen belül is a Műegyetem – méltó társa tud lenni az orvosi kutatásoknak azokkal a műszaki ismeretekkel, amelyek a diagnosztikát, a terápiát, a gyógyítást és a kutatást támogatják”– hangsúlyozta Péceli Gábor egyetemi tanár, a BME korábbi rektora a „20 éves az orvosbiológiai mérnökképzés Magyarországon” című tudományos szimpózium köszöntőjében.  „Rendkívül inspiráló a hallgatóink számára az ismerkedés az élettudományokkal, hiszen megtapasztalják, hogy a közös munkával előállított műszaki alkotások nagymértékben szolgálják a gyógyítást, az életet és annak tudományát.”

Az orvosbiológiai (2002 óta egészségügyi) mérnökök képzését a Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem indította el húsz évvel ezelőtt. A Magyarországon egyedülálló képzés után eddig 220 hallgató kapott oklevelet, közülük 55-en orvosi alapdiplomával rendelkeztek. A program 2009 szeptemberétől négy féléves mesterképzéssé alakult, az első MSc diplomás 2012-ben végzett. A programot elvégzők mindegyike gyorsan elhelyezkedett a munkaerőpiacon.
A hallgatók az alapképzettségtől függően az első 3 félévben eltérő tantárgyakat tanulnak: a mérnökök anatómiát, élettant, biokémiát, az orvosok matematikát, fizikát, számítástechnikát, végül – közös kurzusok elvégzésével – orvosi-mérnöki szigorlatot tesznek.

„Elképzelhetetlen egy mai egyetem élete sok más egyetemmel ápolt kapcsolatok nélkül” – emelte ki köszöntő beszédében Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora. „E szimpózium annak is szép példája, hogy a modern idők egyeteme már nem elefántcsonttoronyba zárt oktatási központ, hanem a közös munkák terepe.” Az SE rektora méltatta a program alapítóinak és mai résztvevőinek áldozatos munkáját, amely az értékes szakmai kapcsolatokon kívül a személyes jó viszonyt is erősítette az intézmények oktatói és kutatói között.

„Húsz évvel ezelőtt új szakaszba lépetta két intézmény között egy korábban már sok szállal kapcsolódó kutatási kooperáció” – emlékezett Monos Emil, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa a két egyetem – a BME és az SE – közötti ötven éves kapcsolat kezdeteit idézve. A Műegyetem részéről – többek között – az Automatizálási és a Folyamatszabályozási Tanszék vette fel a kapcsolatot a SOTE Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet jogelődjével.

„Ha azt a feladatot kapnám, hogy a magyar egészségügyön gyorsan javítsak, akkor több mérnök – lehetőleg egészségügyi mérnök – alkalmazását javasolnám e szakterületen” – fogalmazott Jobbágy Ákos egyetemi tanár, a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék vezetője, a képzés szakfelelőse a program történetét bemutató előadásában. „Az orvosbiológiai mérnök a két éves mesterképzés idején folyamatosan rákényszerül arra, hogy olyan ismereteket is szerezzen, amelyek alapjaival a BSc képzés keretében korábbról nem rendelkezhet” – ecsetelte az oktató a képzés előnyeit. „Nagyon fontos az önálló munka: a kreditek egyharmadát ezzel szerezhetik a hallgatók. A lényeglátás képességének fejlesztése is fontos: a mérnök az orvoskollégákkal együttműködve tanulja meg, hogy „ne vesszen el a részletekben”, hanem képes legyen elválasztani a lényegesebbet a lényegtelenebbtől.”

A képzési program indításakor a világban jelenleg futóhasonló programok kétharmada még nem létezett. Ez komoly feladat elé állította a tanmenet összeállítóit, mivel ezt nehezen lehetett beilleszteni a már működő adminisztratív keretek közé. Benyó Zoltán professor emeritus a Műegyetem, Monos  Emil professor emeritus pedig a SOTE részéről tett nagyon sokat a tanterv kialakításáért, elfogadtatásáért. A képzés struktúrája olyan, mint a többi MSc-é, azzal a különbséggel, hogy minden hallgatója „idegenként” kezdi MSc tanulmányait – mivel nincs közvetlen „előképzésnek” tekinthető BSc képzés.

A szimpózium szakmai részében Entz László docens (SE) „Az érsebészet forradalma: a stent-graftok alkalmazásának elmélete és gyakorlata” címmel tartott előadást az új technikáról, Nádasy L. György docens (SE) pedig „Képanalizáló technikák az érkutatások szolgálatában” címmel prezentált. Antal Péter, a BME Méréstechnika és információs rendszerek docense „Bioinformatika: molekuláris biológiai méréstechnikáktól a klinikai döntéstámogatásig” címmel adott elő. Várady Péter, az egészségügyi mérnököket nagy számmal alkalmazó Evosoft Hungary Kft. igazgatója előadása a „Magyar mérnökök világszínvonalú orvostechnológiai fejlesztésekben” témakörében nyújtott betekintést. A képzésben végzett orvosbiológiai mérnököket képviselte Ender Ferenc, a BME Elektronikus Eszközök Tanszékének adjunktusa, aki „Mágneses nanohordozók–méretcsökkentés az orvosbiológiai kutatásokban” címmel tartott beszámolót.

„A saját környezetemben folyamatosan azt tapasztalom, hogy a modern technológiai kihívások, akár az orvosbiológia, akár a mikroelektronika területéhez kapcsolódnak, komplex és interdiszciplináris szemléletmódot igényelnek” – válaszolta a bme.hu kérdésére Ender Ferenc, az Elektronikus Eszközök Tanszékének adjunktusa, aki 2011-ben diplomázott a programban. „Szándékosan nem a tudást, hanem a személetmódot emelem ki, mert csak erre tud épülni a mindennapokban használható ismeretanyag. Az egészségügyi mérnök MSc képzés pontosan erre készíti fel a hallgatóit: olyan tudást ad, ami nélkül képtelenség irányítania legkorszerűbb projekteket.”

A fiatal kutató – közösen a BME Szerves Kémia Tanszékével – mágneses tulajdonságú nanorészecskék alkalmazásával foglalkozik olyan tenyérméretű diagnosztikai eszközökben, amelyekkel akár egy csepp vérből megállapítható bizonyos anyagok vagy kórokozók jelenléte. Legutóbbi publikációjuk a ChemBioChem szakmai folyóirat címlapjára került.  „A saját egykori csoporttársaim nagy része ma az orvosbiológiai kutatások élvonalába tartozó cégeknél tölt be középvezetői szerepet, hiszen pont ez a munkakör igényli azt a széles látókört, amit e képzés ad. Az elmúlt években számos hallgató diplomázott nálam ezen a szakon, ők most részben PhD dolgozataikat írják, néhányan céget alapítottak, és van, aki jól menő svájci orvostechnikai cégnél dolgozik. Laborunkban, a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén, chipméretű orvosbiológiai laboratóriumokkal foglalkozunk.”

A képzés alatt elsajátítható szemlélet hasznosságát hangsúlyozta Várady Péter is, aki a kilencszáz főt foglalkoztató Evosoft Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. „Vállalatunk mintegy százötven egészségügyi mérnököt alkalmaz, akik főként a képalkotó diagnosztikával kapcsolatos fejlesztéseinken dolgoznak” – válaszolta a bme.hu kérdésére. „Olyan problémák megoldását várjuk tőlük, amelyeknél egyaránt fontos az orvosi és a mérnöki megközelítés. Ők főként másoddiplomásként tanultak egészségügyi mérnöknek, ami eleve a szakmai elhivatottság és a szorgalom fokmérője. Kommunikációs képességeik, csapatmunka-szemléletük is megerősödött, és azt is tudják, hogy a mérnöki szakmán túl is ’van élet’: igen hatékonyan vesznek részt a kutatásokban és a fejlesztésekben.”

- HA -

Fotó forrása: http://semmelweis.hu