Ugrás a tartalomra

Arcképcsarnok

A Műegyetem rektorai

A Műegyetem hosszú történelemre tekint vissza 1782 óta. Ezalatt rektoraink sok generációja vezette az intézményt a kiválóság és elhivatottság jegyében, inspirálva több ezer fiatal hallgatót.

Dr. Charaf Hassan
Dr. Charaf Hassan
2024-

Villamosmérnök, mérnök-közgazdász, az MTA doktora. 2019-től a VIK dékánja. Tudományos és oktatási tevékenysége a szoftverfejlesztéshez és innovatív megoldásokhoz kötődik hazai és nemzetközi szinten.

Dr. Czigány Tibor
Dr. Czigány Tibor
2021- 2024

2021 - 2024 között a BME rektora, Széchenyi-díjas gépészmérnök és egyetemi tanár, akadémikus, az anyagvizsgálat és gépészet területén végez nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatásokat.

Dr. Józsa János
Dr. Józsa János
2015 - 2021

2015 és 2021 között volt az egyetem rektora. Akadémikus, a hidraulika és a hidromorfológia területén folytat kutatásokat. 1981-ben végzett a Műegyetemen vízépítőmérnöki szakon.

Dr. Péceli Gábor
Dr. Péceli Gábor
2008 - 2015

A Széchenyi-díjas, Műegyetemen végzett villamosmérnök 2008 és 2015 között vezette az egyetemet rektorként. 2013 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Molnar
Dr. Molnár Károly
2004 - 2008

A Széchenyi-díjas gépészmérnök 2004 és 2008 között volt a BME rektora. Nevéhez fűződött a bolognai rendszerű képzés bevezetése a Műegyetemen.

Detrekői Ákos
Dr. Detrekői Ákos
1997 - 2004

Széchenyi-díjas geodéta, aki 1997 és 2004 között volt a BME rektora. Rektori tevékenysége idején jött létre többek között a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar.

Dr. Biró Péter
Dr. Biró Péter
1994 - 1997

Széchenyi-díjas geodéta, a hazai földmérés egyik kiemelkedő alakja, az MTA rendes tagja. 1994 és 1997 között volt a BME rektora. 

Dr. Michelberger Pál
Dr. Michelberger Pál
1990 - 1994

Széchenyi-díjas gépészmérnök, professor emeritus, elismert akadémikus, aki 1990 és 1994 között volt a BME rektora.

Fodor Lajos
Dr. Fodor Lajos
1987 - 1990

Vegyészmérnök doktor, egyetemi tanár, aki 1982-1987-ig előbb rektorhelyettes, majd 1987-1990-ig az egyetem rektora volt. Nevéhez fűződik az egyetemi alapítványok létrehozása.

Nobel-díjasok

Az évek során több kiváló tudós, köztük Nobel-díjasok is jártak az egyetemen, és itt szereztek meg azokat a tudásokat és inspirációt, amelyek a világméretű áttöréseik alapjait képeztek.

Gábor Dénes
Gábor Dénes

Magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, aki 1918 és 1920 között Műszaki Egyetem hallgatója volt. 1947-ben feltalálta a holográfiát, amelyért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Oláh György
Oláh György

Oláh György vegyészprofesszor 1949-ben doktorált a Műegyetemen, és 1994-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.

wigner
Wigner Jenő

Wigner Jenő fizikus 1920-ban iratkozott be a Műegyetemre. Nobel-díját 1963-ban vette át „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért”.

Krausz
Krausz Ferenc

Krausz Ferenc 1985-ben szerzett villamosmérnök diplomát a BME-n. 2023-ban fizikai Nobel-díjat kapott az elsőként előállított és megmért attoszekundumos fényimpulzusért.

Olimpiai bajnokok
Molnár Tamás
Molnár Tamás

Molnár Tamás háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó (Sydney - 2000; Athén - 2004; Peking - 2008), aki 2004 és 2009 között járt a Műegyetem Master of Business Administration képzésére.

Szécsi Zoltán
Szécsi Zoltán

Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó (Sydney - 2000; Athén - 2004; Peking - 2008), aki 2002-ben szerzett oklevelet a Műegyetem műszaki menedzser szakon.

Kovács Antal
Kovács Antal

Kovács Antal az 1992-es olimpián (Bercalona) szerzett aranyérmet cselgáncsból. Ugyanebben az évben lett a Műegyetem energetikai mérnök hallgatója.

Cservenyák Tibor
Cservenyák Tibor

Cservenyák Tibor vízilabdázó az 1976-os olimpián (Montréal) szerzett aranyérmet, 1972-ben pedig ezüstérmet (München) Magyarország színeiben.1975-ben vegyészmérnökként végzett a Műegyetemen.

Kulcsár Győző
Kulcsár Győző

Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett négyszeres olimpiai bajnok vívó (Tokió - 1964, Mexikóváros - 1968 (egyéni és csapat), München - 1972), 1968-ban végzett gépészmérnökként a Műegyetemen.

Dömötör
Dömötör Zoltán

Dömötör Zoltán vízilabdázó 1964-ben szerzett olimpiai aranyérmet Tokióban. A Műegyetemen 1963-ban volt villamosmérnök hallgató.

felkai
Felkai László

Felkai László olimpiai bajnok vízilabdázó az 1964-es tokiói olimpián szerzett aranyérmet csapatával. 1967-ben a Műegyetem villamosmérnök szakon szerzett diplomát.

Nagy Imre
Nagy Imre

Nagy Imre öttusázó 1960-ban a római olimpián szerzett aranyérmet. 1957 és 1968 között a Műegyetem munkatársa volt.

Delneky
Delneky Gábor

Delneky Gábor 1954-ben kapott mérnöki oklevelet egyetemünkön, majd 1960-ban a római olimpiai játékokon aranyérmet szerzett kardvívóként.

Fabián László
Fábián László

Fábián László az 1956-os szöuli olimpián szerzett olimpiai aranyérmet öttusa sportágban. 1957 és 1960 között volt a Műegyetem hallgatója gépészmérnök szakon.

keresztes
Keresztes Attila

Keresztes Attila 1950-ben kapott diplomát a Műszaki Egyetem gépészmérnök szakon. Az 1956-os szöuli olimpiai játékokon szerzett aranyérmet a kardvívó csapat tagjaként.

kovács aladar
Kovácsi Aladár

Kovács Aladár 1950-ben lett a Műegyetemi Atlétika csapatának (MAFC) tagja, majd 1952-ben Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerzett öttusában.

Rajcsányi
Rajcsányi László

Rajcsányi László háromszoros olimpiai bajnok vívó (Berlin - 1936, London - 1948, Helsinki - 1952), okleveles gépészmérnök. Diplomáját 1930-ban kapta a Műegyetemen.

Tarics
Tarics Sándor

Tarics Sándor 1936-ban Berlinben szerzett olimpiai aranyérmet vízilabdában, és ugyanabban az évben kapta meg mérnöki oklevelét a Műegyetemen.

Barta
Barta István

Barta István vízilabdázó az 1932-es olimpián Los Angeles-ben szerzett aranyérmet Magyarország színeiben. 1913 és 1915 között volt a Műegyetem gépészmérnök hallgatója.

Glykais
Glykais Gyula

Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnok vívó (Amszterdam – 1928, Los Angeles – 1932), aki 1912-ben a Műegyetem gépészmérnök hallgatója volt.

Posta Sándor
Pósta Sándor

Pósta Sándor a MAFC versenyzője volt, 1924-ben a párizsi olimpiai játékokon kardvívás egyéniben arany, csapatban ezüst, míg párbajtőr sportnemben bronzérmet szerzett.

 Werkner Lajos
Werkner Lajos

Werkner Lajos kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (London – 1908, Stockholm – 1912), aki 1906-ban szerzett oklevelet a Műegyetem gépészmérnök szakon.

Hajós Alfréd
Hajós Alfréd

Hajós Alfréd úszó az 1896-os athéni olimpián két számban (100 m és 1200 m gyors) nyert olimpiai aranyérmet, és 1899-ben szerezte meg oklevelét a Műegyetem építészmérnök szakon.