Hírfolyam
A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar teltházas koncerttel ünnepelte 125. születésnapját
2022. 05. 25.A rendezvényen fellépett Zorán, Harcsa Veronika, a Gryllus fivérek, a Nemadomfel Együttes, valamint elhangzott Carl Orff Carmina Burana című alkotása is.
„Különleges este ez a mai: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ebben a tanévben ünnepli alapításának 240. évfordulóját. Nemcsak az intézmény, hanem a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar is jubilál: 125 évvel ezelőtt alakultak meg a világon az első olyan egyetemi szimfonikus zenekarként, ahol nincs zenei fakultás” – köszöntötte a mintegy 1200 vendéget Czigány Tibor, a BME rektora az évfordulót ünneplő előadás köszöntő beszédében.
A műkedvelő társulat jelenlegi tagjai zeneszerető mérnökök, műegyetemi hallgatók és tanárok, de más hazai és külföldi felsőoktatási intézmények csereprogramban részt vevő diákjait is szívesen befogadja az együttes, amelynek számos tagja egyéb foglalkozású lelkes muzsikus.
Az estet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) támogatta. A Magyar Nemzeti Bank képviseletében szóló Virág Barnabás alelnök köszöntésében kiemelte, büszkeséggel tölti el, hogy jegybanki vezetőként ilyen különleges jubileumi rendezvényen vehet részt, valamint megtisztelőnek és gyümölcsözőnek ítélte a Műegyetemmel évekkel ezelőtt megindított közös innovációs programokat.
|
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idén ünnepli jogelőd intézménye alapításának 240. évfordulóját. Az ünnepi évre az intézmény programsorozattal készült, melyet társasági, tudományos, kulturális rendezvények tesznek színessé. A programsorozat része az 1896-ban alapított Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és a fennállásának 155. évfordulóját idén ünneplő Műegyetemi Kórus közös koncertje a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A teltházas előadást mintegy 1200 vendég élvezhette: a BME munkatársai, volt hallgatói, szakmai partnerei kaptak meghívást a rendezvényre. |
A megalakulása óta folyamatosan működő Műegyetemi Szimfonikus Zenekar heti két próbát tart, szemeszterenként általában két új koncertprogramot mutat be, elsősorban az együttest fenntartó anyaintézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában.
A zenekar számos külföldi fellépésen van túl, a társulat tagjai jártak Erdélyben és a Felvidéken, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, és vendégül láttak külföldi egyetemi zenekarokat is.
A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar karmestere Erdélyi Dániel, a Magyar Állami Operaház karnagya, aki az együttes által meghirdetett karmester-válogató verseny győzteseként került a zenekar élére 2015-ben. A Műegyetemi Zenekar a tevékenységével büszkén tanúsítja, hogy az amatőr muzsikálás a 21. században sem vesztette el vonzerejét. Gazdag programjával, magas színvonalú előadásaival ma is újabb fiatalokat nyer meg a zene szeretetének a közönség, az aktív zenélés örömének pedig a zenekar soraiban.
|
„2021 júliusában kezdtük el szervezni a hármas jubileumot ünneplő koncertet Czigány Tibor rektor úrral. Nagyon örültem, amikor végül a Művészetek Palotája adott helyet műsorunknak. Szerencsére találtunk több műegyetemi kötődésű és a zenei szakmában dolgozó művészt: így került képbe a Kaláka együttes a Gryllus fivérekkel, Harcsa Veronika és Zorán is. Különleges produkció a Nemadomfel Zenekarral közös műsorszámunk: a számot még soha nem adták elő szimfonikus kísérettel. Az egyetem, a zenekar tagjai és jómagam is nagyon fontosnak tartom, hogy a fogyatékkal élőkért felemeljük a hangunkat, jelenlétüket, támogatásukat kiemelt ügynek tartjuk. A koncert második félidejében pedig Carl Orff Carmina Burana című műve csendül fel. Egy igazi közönségdarab, amit mindenki szeret, mindenki örömmel énekel, muzsikál és hallgat. Nagynevű vendégművészeinkkel zökkenőmentesen együtt tudtunk dolgozni: a februárban kiküldött próbarendben megírtak szerint mindegyikükkel tudtunk többször is próbálni.”
Erdélyi Dániel |
A mintegy 250 fellépő közreműködésével zajló május 23-i koncert programja rendkívül színes volt. Fellépett Zorán, a Kaláka és Harcsa Veronika, akik a Műegyetem egykori hallgatóiként csatlakoztak a közös zenéléshez dalaik szimfonikus átirataival. Az esti műsor sztárvendégei közül többen a zenekarral is kapcsolatban voltak az egyetem hallgatóiként. A Gryllus fivérek a hatvanas évek végén még a zenekarban is muzsikáltak, egy időben Halmos Bélával és Sebő Ferenccel.
|
„Testvéremmel, Dusánnal mindketten műszaki pályára – azon belül is elektronikai területre – készültünk, gyerekkorunkat végigkísérte a műszaki érdeklődés: például saját magunk tekercseltük a játékvonataink motorját, hajó- és repülőmodelleket készítettünk, detektoros rádiót eszkábáltunk össze germánium kristály felhasználásával, szóval nem volt meglepő, hogy mindkettőnknek a Műegyetemre esett a választásunk. A zenét szüleink kezdték megszerettetni velünk: édesapám elég jól harmonikázott, a mama hegedült, bár csak a saját kedvtelésükre. Az NSZK-ban élő zenész rokonunktól pedig lemezeket kaptunk. Gimnáziumi tanulmányaim vége felé elkezdtem iskolabulikon, kirándulások esti tábortüzeinél gitárkísérettel énekelgetni, ami – egyáltalán nem mellékesen – plusz sikereket szerzett a lányoknál is... Egyetemi éveim alatt már egyre több fellépésünk volt a zenekarommal: vizsgák időpontjaival gyakran ütköztek, ráadásul nem tudtam kellően felkészülni sem rájuk. Végül lezárt félévvel hagytam ott a Villamosmérnöki Kart. A mérnöki habitus sosem állt tőlem távol: pl. annyira jól rajzoltam, hogy annak idején bérrajzolást is vállaltam. Ez a szemléletmód, a precizitás, az apró részletekre való odafigyelés, és általában a dolgok tudományos megközelítése ma is közel áll hozzám. Már jóval az egyetem után elkezdtem foglalkozni elméleti fizikával, a kvantummechanikába is beleástam magam, persze ekkor már nyilván csak hobbiból. A tudományok iránti érdeklődésem a mai napig megmaradt.”
Sztevanovity Zorán |
|
„Nagyon szerettem ide járni, jó visszagondolni rá: az elején óriási elánnal, hatalmas lelkesedéssel kezdtem el a Műegyetemet. Az első évben az előírt kreditek másfélszeresét teljesítettem, annyira tetszett a Villanykar és az informatika szak. Ezekben az években azonban fokozatosan kezdett teret nyerni nálam a zene, és a hobbiból egyre fontosabb tevékenységemmé vált. Ha valaki megtanult struktúrákban gondolkodni – és a BME-n erre remek lehetőség van –, az az élet minden területén a hasznára válhat, az önismerettől egészen a munkáig. Amikor improvizálok a zenében – ami kívülről egy teljesen más tudatállapotnak tűnhet -, akkor is struktúrákat hozok létre, ám nem kódkészletből, hanem a zenei eszközök készletéből. Sokféleképpen lehet mérnökként és zenészként élni. Későn kezdtem a zenével foglalkozni, az alapismeretek terén lemaradásom volt a kortársaimhoz képest, amit fegyelmezett munkával kellett behoznom, mivel az általam választott területen, a jazzben a technikai tudás különösen lényeges. Jól jött az életemben, hogy képes vagyok a kitartó munkára – amit a mérnöki tanulmányaim is megköveteltek – és együtt tudok dolgozni olyan zeneszerzőkkel, akik bonyolult zenéket írnak. Ugyanakkor a lazaságot is meg kellett tanulnom, azt, hogy a maximalizmusnak is van egy határa, ami egy ponton túl hátráltatni is tud: sokszor nem a precizitás és a tökéletesség nyújtja a zenében a legnagyobb kifejezőerőt, hanem egy olyan fajta önátadás, ami másik helyről táplálkozik.”
Harcsa Veronika |
A koncerten elhangzott a Nemadomfel Együttes „himnusza” is, Vaskó Mária énekelt. Felcsendült Gyöngyösi Levente hét évvel ezelőtt, Szörényi Levente 70. születésnapjára komponált Az Illés szekerén című szimfóniájának részlete, amelynek szövegét Bródy János írta, aki szintén a BME egykori hallgatója.
Carl Orff Carmina Burana című művét Cakó Ferenc élő homokanimációja kísérte.
Fellépett Sáfár Orsolya, Szerekován János és Bognár Szabolcs magánénekes, valamint a Műegyetemi Kórus, a Pesterzsébeti Vegyeskar, a Soli Deo Gloria Kamarakórus és a József Attila Katolikus Általános Iskola kórusa.
A Műegyetemi Kórus 155 évvel ezelőtt Műegyetemi Dalárda néven alakult meg, és fennállása óta az egyetemi rendezvények színvonalát emeli tagjai énekével. Több évtizede Vida Györgyi kórusvezető áll a társulat élén.
Az est moderátora Kocsis-M. Brigitta innovációs műsorvezető, egykori műegyetemi hallgató volt.
A koncert a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) támogatásával és a Pro Progressio Alapítvány közreműködésével valósult meg.
HA-TZS
Fotó: Posztós János