„A tudományos ismeretterjesztés a társadalom intellektuális egészségét is szolgálja”

Díjátadó ünnepségen hirdették ki a Műegyetem, a Pro Progressio Alapítvány, valamint az Élet és Tudomány folyóirat közös, ismeretterjesztő cikkpályázatának nyerteseit.

„A kutatásban az egyik legnehezebb kihívás az eredmények publikációja, a közérthető és érdekes bemutatása, és persze a gyakorlati alkalmazhatóság előrevetítése. Ezt Önök sikeresen megvalósították” – fogalmazott köszöntő beszédében Czigány Tibor rektor a BME - Pro Progressio Alapítvány, valamint az Élet és Tudomány folyóirat közös, ismeretterjesztő cikkpályázatának eredményhirdetésén. Az egyetem vezetője hangsúlyozta, idén a 240. jubileumi tanévében járó Műegyetemen szinte minden hétre esik valamilyen kerek évforduló, november 16-án emlékeztünk arra, hogy pontosan 120 évvel ezelőtt védte meg sikeresen műszaki doktori címét Zielinski Szilárd, aki az első, a Műegyetemen tudományos fokozatot szerzett kutató volt. Dolgozatának témája ma is aktuális, címe: ’Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve’.

„Zielinski olyan mérnök volt, akinek kutatási eredményei, szakmai tervei megvalósultak, például az ő elképzelései alapján épült meg a városligeti Zielinski híd és a margitszigeti víztorony is. Legyen az ő munkássága valamennyiünk számára követendő példa!” – zárta gondolatait a BME rektora.

„A tudományos ismeretterjesztés felelőssége a társadalmi közgondolkodás tisztaságának a megőrzése” – emelte ki köszöntésében Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes. Rámutatott, az ismeretterjesztés fontos feladat, mert a tudományos teóriákat szakszerűen közel vinni az emberekhez, ami nagy felkészültséget és tehetséget igényel. Ennek különleges jelentősége van manapság, amikor sokan az interneten, a közösségi hálókon áltudományt is közvetítenek a nagyközönség felé: a kérdéskör különös jelentőséggel bír a pandémiás időszak álhírei idején. „Az emberekben ott rejlik a tudásvágy, aminek hiteles kielégítése a tudományos ismeretterjesztés feladata, ami ezáltal a társadalom intellektuális egészségét is szolgálja” – összegezte a rektorhelyettes.

Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője köszöntésében felhívta a figyelmet arra, hogy a hetilap is jubilál: 75 éve alapította meg Szent-Györgyi Albert. A lap szellemi útmutatójául fogalmazta meg a társadalom és a tudomány, a tudósok világa közötti szövetség ápolását, amelyet a kiadvány máig hetente bizonyít. A főszerkesztő kiemelte, már az 1946-os első lapszámban is kiemelt szerepet kaptak a műszaki tudományok: a címlapon – az újjáépítést jelképező – toronydaru látható.

Gózon Ákos hangsúlyozta, a pályázat lebonyolítását szerencsére nem befolyásolta a pandémia, mind a pályázatok számát, mind a minőségüket tekintve nem volt visszaesés. 21 hallgatói és 11 oktatói pályamű került a bírálók elé: a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, a Villamosmérnöki és Informatikai kar, valamint a Gépészmérnöki Kar volt a legaktívabb.

„A tudományos ismeretterjesztés lényege, hogy akik szeretik a tudományt, ismereteiket átadva meg szeretnének nyerni másokat is a tudománynak” – fogalmazott Szakály Sándor, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnöke, aki köszöntötte a díjazottakat és az ismeretterjesztő lapok szerepéről tartott előadást.

Kiemelte, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa című lapokat alapítók szándéka az volt, hogy eljuttassák a tudományosan megalapozott ismereteket a nagyobb olvasóközönséghez, ráadásul mindezeket illusztrációkkal, a laikusok számára vonzó módon.

Szakály Sándor nyomatékosította, az internet világában a nyomtatott sajtó és szakirodalom hitelessége felértékelődik. A pályázat e misszióba illeszkedik: magas színvonalú, élvezetes, tanulságos és tudományos értékű írásművek érkeztek a megmérettetésre.

Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntő beszédében kiemelte, a kiválóságot keresik: a magas szintű tudományos és innovációs tevékenység ösztönzése mellett az igényes ismeretterjesztés elismerése is céljuk. Az idén alapításának 25. évfordulóját ünneplő alapítvány 1996 óta keresi a legkiválóbb ismeretterjesztő publikációkat, amelyeket pénzjutalommal is díjaz.

A cikkpályázat díjait Czigány Tibor rektor, Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke és Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője adta át.

A hallgatói kategóriában megosztott első helyezést ért el és az Új Nemzeti Kiválóság Programmal összefüggő kutatással kapcsolatos pályamunkáért járó elismerő oklevelet kapta: Bognár Zsófia (BME VBK) MikroRNS – a szívinfarktus potenciális biomarkere? című kutatásával. Szintén első lett Jenei Attila Zoltán (BME VIK) Parkinson-kór non-invazív módszereken alapuló felismerése, monitorozása című pályaművével. Második helyezett lett Alekszejenkó Levente (BME VIK) Parkolóhely 450 Ft-ért először, másodszor, elkelt! című munkájával. A harmadik díjat megosztva Buda Kata (BME VBK) Mozogjunk együtt! – A baktériumok helyváltoztató mozgásformái és Pál Domonkos (BME VBK) Glükózaminoglikánok mint daganatos betegségek jelzőmolekulái című pályaművével kapta. A zsűri elismerő oklevelét Nagy Ágoston Gábor (BME VIK) Rákos sejtek inváziójának vizsgálata kompakt epitél sejtrétegen digitális holografikával című pályaműve érdemelte ki.

Kutatói-oktatói kategóriában első helyezett lett Molnár Kolos (BME GPK, Polimertechnika Tanszék) A jelen és a jövő arcmaszkjai című művével, második  Herman Tibor (BME VIK, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék) SMOG-2, újabb kísérletek a PocketQube kategóriában című munkájával, a harmadik díjat Szöllősi Ágnes (BME TTK, Kognitív Tudományi Tanszék) Mitől lesz egy esemény emlékezetes? című műve nyerte el.

Az Új Nemzeti Kiválóság Programmal összefüggő kutatatással kapcsolatos pályamunkáért járó elismerő oklevelet Molnár Kolos és Szöllősi Ágnes vett át.

Az ünnepélyes díjátadó után a nyertes pályázók rövid előadás keretében mutatták be tudományos kutatási terveiket és eredményeiket.

HA-TZS

Fotó: Geberle B.