„Folyamatosan keresem az új lehetőségeket és nem dőlök hátra a székemben”

Magas rangú állami kitüntetésben részesült Kossa Attila a mechanikai anyagmodellezés és a hozzá kapcsolódó numerikus szimulációk terén elért tudományos eredményeiért.

„Örömmel fogadtam és megtiszteltetésnek érzem ezt a kitüntetést, amely számomra egyet jelent a szakmai társadalom, a kollégáim és a hallgatók elismerésével, amit nagyon fontosnak tartok” - fogalmazott Kossa Attila, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Műszaki Mechanikai Tanszékének tanszékvezető-helyettes egyetemi docense. A műegyetemi oktató-kutató a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából odaítélt állami kitüntetések közül a mechanikai anyagmodellezés, illetve a hozzá kapcsolódó numerikus szimulációk területén elért újszerű tudományos eredményei, valamint kiemelkedő oktatói tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata állami kitüntetésben részesült. (A díjazott műegyetemi oktatók-kutatók teljes névsora a bme.hu korábbi tudósításában olvasható – szerk.)

Kossa Attila már általános iskolában érdeklődött a reál tárgyak, különösen az informatika iránt. Tanulmányait egy számítástechnikai tagozatot is indító szakközépiskolában folytatta, ahol kezdeti várakozásai ellenére inkább a gépészet került az oktatás fókuszába, így az ő érdeklődése is új irányt vett: örömmel bővítette tudását az anyagismeret, a mechanika, a műszaki rajzok készítése és a gyakorlati laborfoglalkozások (kovácsolás, esztergálás, hegesztés, marás stb.) terén. „E gyakorlati tapasztalatok segítik az elméleti gondolkodást, óriási előnyökkel indul a gépészmérnöki pályán, aki már a felsőoktatási tanulmányai előtt testközelből megismerkedik a gépészeti alapokkal” – idézte fel középiskolai éveiből a díjazott műegyetemi oktató. Kossa Attila az érettségi megszerzése után elvégezte a gépészeti technikumot, ahol tovább mélyítette szakmai tudását, majd a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán szerzett gépészmérnöki oklevelet. Itteni tanulmányai során a mechanika vált számára a leginkább testhez álló résztudománnyá, amelyről úgy véli, „az elmélet és a gyakorlat kiváló ötvözete”. A főiskola elvégzése után felvételt nyert a BME Gépészmérnöki Kara egy éves kiegészítő képzésére, ennek sikeres teljesítése után már az egyetemi 4. évfolyam szakirányán folytatta a tanulmányait. Nem volt kérdés számára, hogy az alkalmazott mechanika specializációt választja. Az egyetemi diploma megszerzését követően a GPK Műszaki Mechanikai Tanszékén nappali doktoranduszképzésre jelentkezett, ahol már komolyabb kutatásokban is részt vállalt. „Ekkor már kikristályosodott bennem, hogy a munkám egyben a hobbimmá is vált” – vallotta az egyetemhez és szakmájához fűződő viszonyáról Kossa Attila.

A műegyetemi oktató-kutató a szilárdtest mechanika, azon belül is az mechanikai anyagmodellezés és az ezzel kapcsolatos mechanikai szimulációk, végeselemes módszerrel végzett numerikus számítások területén végez vizsgálatokat. Aktuális kutatásai között szerepel a gekkók által ihletett száraz ragasztók mechanikája: „olyan mesterséges struktúrák kifejlesztésén dolgozom, amelyek képesek hatékonyan utánozni a gekkók lábán lévő sörtéket. Ezzel a megoldással ragasztó felhasználása nélkül biztosítható lehet egy felület megfelelő tapadása” – mutatta be a nemzetközi kutatókkal közösen vizsgált elgondolásait Kossa Attila, amelyhez az NKFIH támogatását is elnyerte. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyerteseként viszkoelasztikus-viszkoplasztikus, azaz időfüggő anyagi viselkedéssel rendelkező anyagok modellezésével is foglalkozik. E vizsgálatok célja olyan konstitutív egyenletek előállítása, amelyekkel kellő pontossággal leírhatók a nagy alakváltozások esetén fellépő nemlineáris viszkoelasztikus és viszkoplasztikus anyagtulajdonságok. Kossa Attila egy további témában ÚNKP ösztöndíjat is kapott: e program keretében szívós polimer hidrogélek mechanikai anyagmodellezését veszi górcső alá. Utóbbiak egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a biomechanikai alkalmazásokban (pl. mesterséges porc).

A díjazott szakember több tanszéki kezdeményezésű kutatásban is aktív szerepet vállalt: „az elmúlt években Stépán Gábor professzor ERC Advanced Grant és Proof of Concept kutatásaiban numerikus szimulációk kivitelezését végeztem többek között forgácsképződés modellezéséhez. Különösen szívemhez nőtt a polimer habok anyagmodellezése szakterület, amelyhez az NKFIH-tól nyertem támogatást” – idézte fel az elmúlt évek sikereiből a GPK oktató-kutatója. A bme.hu-nak adott interjúban beszámolt legfrissebb és még kevesek által vizsgált kutatási irányáról is: egy nemzetközi kutatócsoport részeseként az óceánokban fellelhető speciális anyagszerkezetű szövetek (pl. tojásvédő burkok, vagy a kagylók által a kőhöz tapadást biztosító nyúlványok stb.) mechanikai modellezésébe fogott bele. Egyik első megállapításaként elárulta, hogy meglepő jelenségek fedezhetők fel a különféle tojásokat védő burkok mechanikai viselkedésében.

„A kutatásaim során igyekszem mindig új irányokat is számba venni. Folyamatosan keresem az új lehetőségeket és nem dőlök hátra a székemben. Külföldi kutatótársaimmal szüntelenül a feltárásra váró problémák megoldásán dolgozunk. Igyekszem olyan dolgokkal foglalkozni, amik egyaránt igényelnek mély elméleti kutatásokat és sok matematikai számítást, ugyanakkor szorosan kötődnek kísérletekhez is, így ezeket a numerikus szimulációk révén is összekapcsolhatom” – vallja a tudományos munkához fűződő viszonyáról Kossa Attila, aki a közeljövőben többet szeretne foglalkozni a biomechanika témájával, azon belül is a szövetek anyagmodellezésével, amely sok, eddig még megválaszolatlan kérdéssel kecsegteti a kutatókat.

Kossa Attila szívesen oktat és kutat, úgy véli, hogy egy szakembernek mindkettőben és az ipari tapasztalatszerzésben is szerepet kell vállalnia. „Szeretek tanítani, szívesen dolgozom együtt fiatal és tapasztalt kutatótársakkal egyaránt. Olyan típusú ember vagyok, aki jobban szeret adni, mint kapni. Fontosnak tartom, hogy tegyek valamit a társadalomért, a jövőért, és az oktatás az ilyen jellegű igényeimet kielégíti. Szeretek a hallgatókkal foglalkozni, öröm órára menni, főként akkor, ha az adott téma iránt nyitott, érdeklődő társasággal dolgozom. Számomra az egyik legnagyobb elismerés, ha a diákok megértik az általam tanított anyagrészt, perspektívát látnak a tudományban” – fogalmazott oktatói élményeiről Kossa Attila, aki az elméleti ismeretek mellett valós életből vett ipari és kutatási példákkal is színesíti óráit. Meglátása szerint oktatás és kutatás kéz a kézben jár, egy oktató releváns kutatói és ipari munkák során szerzett tapasztalata és tudása révén lehet igazán hiteles a hallgatók szemében.

Kossa Attila kiemelten fontosnak véli az egyetem és az ipar közötti aktív szakmai kapcsolatot. „Fontos, hogy a képzésben résztvevő oktatók napi szinten képben legyenek az ipar elvárásaival, az aktuális piaci igényekkel és trendekkel, ennek szellemében folyamatosan ’finomhangolják’ a hallgatók elé tárt tananyagot” – állapította meg az oktatás versenyképességének egyik fontos elemét. Ugyanakkor kiemelte a gyakorlatot megalapozó elmélet fontosságát is, amelynek megszerzésére hallgatóknak és oktatóknak is kellő figyelmet és energiát kell fordítaniuk. „Az ipar felszívó ereje egyre inkább érezhető, nagy az igény a fiatal, tehetséges mérnökökre, ám fontos megjegyezni, hogy munka mellett már szinte lehetetlen bepótolni a mélyebb elméleti ismereteket” – fogalmazott Kossa Attila, aki hallgatóinak azt tanácsolja, hogy lokális megoldások helyett globális lehetőségeket keressenek és gondolkodjanak hosszútávon. „Hiszek abban, hogy ha valaki becsületesen és szorgalmasan teszi a dolgát, annak meglesz a gyümölcse. A befektetett munka eredménye sokszor csak az idő múltával kristályosodik ki. Elcsépelt szöveg, de még ebben a pandémiás időszakban is próbálják kiélvezni a felhőtlen egyetemi életet, és közben ne feledkezzenek meg a Műegyetem kínálta szakmai fejlődési lehetőségekről sem. Éljenek ezekkel.”

TZS-HA

Fotó: Kossa Attila