Biztonságtudományi- és technológiai kutatóközpont létesül a BME FIEK keretében

Négy vállalati partner és a BME kutatói fogtak össze a megbízható ipari alkalmazások fejlesztéséért.

„A rendkívüli tempóban zajló technológiai változások parancsoló szükségszerűsége, hogy a kritikus állapotok katasztrófamentes túlélésének lehetőségeit kiemelten, kutatóként és ipari szereplőként közösen vizsgáljuk” – emelte ki Józsa János rektor, a BME FIEK koordinálásával létrejövő, ipari biztonságtechnikával foglalkozó Kompetencia Központ online megnyitó ünnepségén. Az intézményvezető rámutatott, az együttműködés előnyei a Műegyetem számára új kutatási területek és új infrastruktúrák megismerésében, a vállalatok számára pedig a megszülető piaci termékek mellett a leendő kollégák megtalálásában rejlenek.

„Az egyetemi és vállalati tudáskapacitás kihasználására a Műegyetemen már jó példákat találunk: e Központ létrejötte ennek újabb bizonyítéka” – hangsúlyozta köszöntőjében Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese. Hozzátette, a Központtal létrejövő tudásgyarapodás szakpolitikai és nemzetgazdasági céljaikba illeszkedik, mivel a képzések, az oktató-kutatói gárda megerősödését és új piaci innovációkat eredményezhet, emellett az ipari biztonságtechnológia nemcsak a jelen, hanem a jövő meghatározó tématerülete mind a kutatás, mind a piaci szereplők számára. Mindezt bizonyítja az is, hogy a BME és ipari partnerei az NKFIH 2019.1.3.1-KK-2019-00004 kódszámú pályázatának keretén belül: 2,5 milliárd forint támogatást kaptak a Kompetencia Központ létesítésére és három éves működésére.

„A biztonságtudomány kifejezés ugyan a magyar nyelvben még kevésbé elterjedt, ám fontos helye van a tudományok között: olyan multidiszciplináris terület, ahol a megbízhatóság-analízis, a sztochasztikus folyamatok modellezése és az optimalizálás matematikai elméletét kell alkalmazni ipari anyagok, rendszerek, irányítási folyamatok, szoftverek vagy éppen a közlekedés biztonságára” – hívta fel a figyelmet Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese, a projekt vezetője. Hozzátette, „a Kompetencia Központnak hidat kell teremtenie az elméleti biztonsági modellek és a gyakorlati alkalmazások közötti. Mindezeknek két sarokpontja van: az adat és az intelligencia. Az alkalmazások mögött az ipari digitalizáció informatikai fejlesztése áll, mely szenzoriális adatgyűjtésre, új kommunikációs protokollokra, elosztott intelligencia megvalósítására fókuszál és hierarchikus döntéseken alapul. ”

Lengyel László, a BME FIEK igazgatója előadásában felvázolta az egyetem kilencedik karaként működő szervezet működését és elért eredményeit. Rámutatott, a FIEK révén az ipari igények és az egyetemi potenciál összekapcsolódik, az infrastruktúra-megosztás és a gazdálkodás optimalizáltabban működik, az innovációs megoldások, a kutatási eredmények gyorsabb tempóban hasznosulnak, valamint a szélesedő ipari partneri kör is motiváltabbá válik. A BME FIEK-nek fontos szerepe van az egyetem egységének, a karok közti együttműködés kultúrájának elmélyítésében. Az igazgató emlékeztetett arra is, hogy a BME FIEK építhet azokra a tapasztalatokra, amelyeket a közelmúltban hasonló módon megszervezett, többszereplős ipari együttműködésekből szerzett.

A virtuális megnyitón négy – olaj- és gázipar, jármű- és közlekedésbiztonság, valamint épület létesítmények területén tevékenykedő – vállalati partner mutatta be szakmai prezentációkban a Központban a jövőben végzendő munkájukat, amellyel céljuk, hogy kiemelten fontos ipari alkalmazási területeken dolgozzanak ki hatékonyságot, létesítmény- és folyamatbiztonságot növelő módszereket, illetve ehhez megfelelő IT platformot is biztosítsanak.

A Robert Bosch Kft. által fejlesztendő integrált mérőrendszer képes lesz részegység-, jármű- és rendszerszinten kezelni az elektromos járműveket és növelni ezek eljutásbiztonságát, megismerve a környezet, a jármű és a közlekedés többi résztvevőjének hatását, felhasználva az így nyert információkat a fejlesztési folyamatokban.

A MOL Nyrt. számára az olaj- és gázipar területén közvetlen gazdasági haszon származik a költségmegtakarításból, ami havária-helyzetek költséges felszámolásának és rendezésének elmaradásából származik. A kritikus helyzeteket is figyelembe vevő új számítógépes programok kidolgozása hatékonyabb irányítási rendszert eredményez, ami a vállalat gazdálkodásának minden szintjén hasznot hoz.

A thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. a fejlesztési folyamat hatékonyságának növelésére olyan új modellalapú és automatizált módszereket valósít meg, amelyekkel a szenzorok és alrendszerek megbízhatóságának hatékony analízise biztosítható pontosabb becslések által, hibaterjedések vizsgálatával és a korábbi számítási eredmények újrafelhasználásával. További cél biztonsági analízisrendszerek készítése a modellek automatikus generálásával és ellenőrzésével.

A ZÁÉV Építőipari Zrt részére az építőiparban már meglévő technológiák és betonanyagok továbbfejlesztésével olyan új típusú hídgerendákat lehet majd létrehozni, amelyek a szabványban megkövetelt biztonsági szinttel és megbízhatósággal rendelkeznek a teljes életciklusuk során, ám a kedvezőbb anyagfelhasználással mind a gyártási, mind pedig a beépítési költségei csökkenthetők, a tartósság növelésével pedig a karbantartás terén érhető el megtakarítás.

Kotán Attila, a BME kancellárja zárszavában örömét fejezte ki, hogy a Science Park koncepció magját alkotó, jó ütemben haladó infrastrukturális fejlesztések mellett a Kompetencia Központ létrejöttével egy nagyon erős szakmai program is megvalósul. A Központ megszületésével a fő célként meghatározott innovációs ökoszisztéma újabb fontos eleme épül fel, ami az egész Műegyetemet gazdagítja.

HA-TZS

Fotó: BME FIEK