Hírfolyam
„Kutatásaimmal a jövő városainak jobb élhetőségét szeretném elősegíteni”
2021. 01. 06.A jövő térségeinek fenntarthatóságával foglalkozik a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjjal nemrég kitüntetett műegyetemi hallgató.
„Hálás vagyok, mert kiváló és elhivatott oktatók, valamint egy összetartó hallgatói közösség segíti tanulmányaimat, amelynek a részeseként azt tapasztaltam, hogy egy bonyolult problémát csak több szakterület összefogásával, a mérnöki, gazdasági, társadalmi, szociológiai és környezeti szempontok együttes figyelembevételével lehet teljes körűen megoldani” – osztotta meg gondolatait a bme.hu-val Bozsoki Fruzsina, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) regionális és környezeti gazdaságtan végzős mesterszakos hallgatója, miután a „Barnamezős területek Budapesten – Közvágóhíd és környékének fejlesztési koncepciója” című dolgozatáért Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjban részesítette a BME Szenátusa és a Novofer Alapítvány. A nyertes pályázó meglepetéssel és örömmel fogadta a jeles elismerést. Mint mondta: ez az egyetemi tanulmányait éppen befejező fiatal számára óriási inspirációt jelent egy új élethelyzet küszöbén. „Az MSc alatt kezdett érdekelni a téma. Régóta foglalkoztatott a kérdés, mitől lesz sikeres, vonzó egy terület, vagy éppen ellenkezőleg: miért indul hanyatlásnak. A tanulmányaim adtak lehetőséget felvetéseim vizsgálatára és megértésére: 2020 nyarán dolgoztam ki azt a kutatási tervet, amellyel az Új Nemzeti Kiválósági Program támogatását is megszereztem. A jövőben is szeretnék ezzel foglalkozni, és a munkámmal segíteni a jövő városainak, térségeinek alakulását, jobb élhetőséget biztosítva a változatos területhasználók számára.”
|
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Novofer Alapítvány 2001-ben az egyetemi hallgatók szakmai tudásának elmélyítése, tudományok iránti elkötelezettségének növelése érdekében hívta életre a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat. Az támogatást évről évre egy, a BME nyolc karának egyikén graduális képzésben részt vevő, és a BME által megrendezett TDK-versenyen helyezést elért diáknak ítélik oda. A bírálatot végző szakmai zsűribe a Műegyetem két, míg az alapítvány egy főt delegál. A díszoklevéllel együtt járó ösztöndíjat hagyományosan decemberben, a Gábor Dénes-díj átadási ünnepségen osztják ki. Tavaly a koronavírus-járvány miatt a díjazottak névsorát ugyan kihirdették, az elismerések átadását azonban egy későbbi időpontra halasztották. (A 2020-ban Gábor Dénes-díjjal elismert oktató-kutatók névsora a bme.hu egy korábbi összeállításában olvasható – szerk.) |
Bozsoki Fruzsina díjnyertes pályamunkájában a közelmúltban rehabilitált, nagy volumenű lakóparképítéseknek helyet adó Közvágóhíd és környékének komplex fenntarthatósági elemzésére vállalkozott. „A barnamezős területek rehabilitálásnak fontos célja, hogy a településrész mihamarabb visszaintegrálható legyen a városszövetbe. A Közvágóhíd fejlesztése azt is szolgálja, hogy a környék a jövőben alközpontként funkcionálhasson, ezzel tehermentesítve a központi városrészt. Eredményeimmel szeretném felhívni a figyelmet a barnamezős beruházások jelentőségére és még inkább arra, hogy milyen fontos a jól megtervezett fejlesztésük. A megfelelő várostervezéssel és irányítással a jövő városai fenntarthatóvá, befogadóvá és biztonságossá válhatnak” – mondta a díjazott hallgató.
Közvágóhíd területén zajló fejlesztések (Forrás: Építészfórum)
Bozsoki Fruzsina a mentális térképezés módszerét használta a terület élhetőségének vizsgálatára: a metódus segítségével tisztább képet kaphatott a Közvágóhídról és környezetében zajló fejlesztési folyamatok minőségéről. A koronavírus-járvány miatt a személyes jelenlét nélküli vizsgálati technikát választotta: online űrlap segítségével mérte fel a helyiek és környéken élők véleményét a közösségi média platformjain keresztül. Több mint 200 fő töltötte ki azt a kérdőívet, amelyben az érintett terület élhetőségét, kihasználhatóságát, infrastrukturális, szabadidős és szolgáltatási lehetőségeit kutatta a GTK-s hallgató, lehetőséget adva a válaszadóknak arra is, hogy konstatálják a jelenlegi állapotokat és észrevételezzék a fejlesztéseket.
A kérdőív eredményeiből kiderült, hogy a válaszadók egy része kissé zsúfoltnak tartja a lakópark komplexumát, hiányolják a zöldfelületeket, míg a családosok úgy vélik, hogy kevésbé élhető a terület. „A kutatás szerint az ott lakóknak van pozitív és negatív véleménye az őket körülvevő környezetről. Mivel ők a fő használói a területnek, ezért fontos lenne a véleményük figyelembevétele a jövőben” – ismertette Bozsoki Fruzsina. További érdekesség, hogy a hallgató dolgozatának elkészítésével szinte egy időben jött a hír: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kiírta a Déli Körvasút tenderét, érintve a Közvágóhíd területét is, ahová egy multimodális átszálló kiépítését álmodták meg a tervezők. „A munkára óriási szükség van: a klímaváltozás hatásai miatt egyre hangsúlyosabb a megfelelő városi tömegközlekedés biztosítása, amely az autók számának csökkenését, ez által egy élhetőbb város kialakítását segíti elő.”
Lakóparkok építése a Közvágóhíd területén (Forrás: Allure Residence Budapest)
Bozsoki Fruzsina szerint fontos, hogy egy barnamezős korszerűsítést ne csak egy szükségképpeni építési-kivitelezési feladatként kezeljen a beruházó, szerinte az invesztíciót komplexen, több területre kiterjedően kell felmérni és megvalósítani. „A stratégiában való gondolkodással ideiglenes fejlesztések helyett hosszú távú megoldások szükségesek.” A parkok, közterek funkcionális jelentőségéről pedig azt mondta: a környék jelenlegi zöldfelületei mostani állapotukban nem megfelelőek egy személyes találkozóhoz, baráti beszélgetéshez. Hozzátette: egy köztér megalkotása ma leginkább a közlekedési feltételektől függ, olvasható egy szakmai anyagban, és egy másik, általa felhasznált cikk szerint ezek a területek akkor lehetnek korszerűek, ha a közélet színtereként szolgálnak, „ahol nemcsak átutazók vagyunk, hanem célként jelennek meg a fejünkben egy találkozás megszervezésénél. Városmarketing-eszközök használatával még inkább hívogatóbbá tudna válni a Közvágóhíd rehabilitációja, ami az egykori barnamezős negyed visszaállítását tudná felgyorsítani a városszövetbe illeszkedve” – sorolta a közterek kialakításánál megvizsgálandó szempontokat a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjjal kitüntetett hallgató.
Bozsoki Fruzsina mesterképzésének utolsó évében jár, tanulmányai mellett egy építőipari cégnél látott el környezetmérnöki feladatokat, így a gyakorlatban is megtapasztalhatta, hogy az építőipari folyamatokban hogyan kapnak szerepet a barnamezős beruházások. Pályázati munkáját nagymértékben támogatta témavezetője, Szabó Mariann, a GTK Környezetgazdaságtan Tanszék egyetemi adjunktusa. Az oktató segítségével alaposan feltérképezte a szakpolitikai hátteret és azok egymásra épülését, részletes irodalomkutatásba fogott, és segítséget kapott empirikus vizsgálatának lefolytatásában, az eredmények kiértékelésében, magyarázatában.
|
„Hálás vagyok a műegyetemi oktató-kutatói támogatásért, hiszen e nélkül a siker nem valósulhatott volna meg. Biztos vagyok abban, hogy az ösztöndíj és az ahhoz kapcsolódó szakmai munka hasznos lesz a jövőm, a karrierem szempontjából. Most elsősorban a záróvizsgára koncentrálok, majd ezek után az OTDK-ra, és kilátásban van egy szakmai publikáció is; ennek előkészítése során reményeim szerint ismét valami újat tanulhatok” – fogalmazott a fiatal ösztöndíjas.
TZS-GI
Fotó:Takács Ildikó, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar