Hírfolyam
Teljesítette küldetését a SMOG-P
2020. 09. 28.Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a sűrűbb légkörbe érkezve 2020. szeptember 28-án megsemmisült.
A világszenzációnak számító, csaknem 10 hónapos űrbéli útja után a világ első működő 1-PocketQube (5x5x5cm) méretű műholdja elégett. A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők. (A műhold pályára állításáról korábban a bme.hu is beszámolt – szerk.)
A SMOG-P, a világ első működő 5x5x5 cm-es műholdja
|
A SMOG-P, az első magyar 1-PocketQube (5x5x5cm) méretű műhold teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, a képzési rendszerbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztés a Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanárainak koordinálása mellett zajlott. A munkában jelentős szerepük volt a Gépészmérnöki Kar (GPK) diákjainak, valamint külső szakértőknek is. A felbocsátás költségét a VIK, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) együttesen biztosították. A tervek szerint a SMOG-1 2017-ben startolt volna, azonban a rakéta indításának többszöri elhalasztása kétségessé tette a projekt indulását. Mivel a műholdból két darab repülő példány készült, így a csapat másik indítási lehetőséget keresett az eredetileg itthon maradó eszköznek. Az új időpont új nevet kívánt, így a SMOG-P, mint prekurzor, azaz az előfutár elnevezés rövidíését kapta. Végül 2019 decemberében elrajtolhatott a RocketLab Electron nevű rakétájával az új-zélandi Mahia-félszigetről. Fő feladata mellett másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő rendszer kapott helyet a műholdon, egyúttal számos fedélzeti telemetria-adatot is szolgáltatott. |
Magyarország második műholdját 2019. december 6-án állították pályára és megsemmisüléséig folyamatosan küldte a mérési eredményeket. A SMOG-P működő űreszközként fejezte be küldetését, amelynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe – feleslegesen – kijutó jeleit, azaz az elektromágneses szennyezettséget mérte. Ennek eredménye egy, a Föld teljes felszínéről alkatott elektroszmog-térkép. (A SMOG-P teljesítményéről korábban a bme.hu részletesen írt – szerk.)
A Föld elektroszmog-térképe
|
Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – egy olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni szükséges. Az egészségkárosító hatást a tudomány még egyértelműen nem bizonyította. (A szakemberek szerint az elektroszmog ráadásul egy olyan burkot képez a Föld körül, amely zavarja a rádiójeleket – szerk.) |
Életútja során a SMOG-P jeleit több mint 100 rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. Többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amelyet képesek voltak a fejlesztők begyűjteni. Összességében több mint 238 ezer különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a zsebműholdról.
Mérési eredmények Európa felett (kék) és az Antarktisz felett (szürke)
A SMOG-P pályájának magassága az utolsó hetekben drasztikusan csökkent, ami a részecskesűrűség exponenciális növekedésével magyarázható. Ennek eredményeképpen hamar elérte a kritikus 160-180 km-es pályamagasságot. Ezen a ponton már csak órákban volt mérhető a műhold hátralevő élete: 1-2 körön belül néhány pillanat alatt elégett a részecskékkel való ütközés során.
A szintén műegyetemei fejlesztésű, de immáron 2-PocketQube (5x5x10cm) méretű ATL-1 is rajta volt a tavaly decemberben felbocsátott Electron típusú rakétán, és a SMOG-P-hez hasonló jövővel néz szembe, azonban nagyobb méretének és tömegének köszönhetően néhány nappal később várható a visszatérése. Működését tekintve szintén sikerekkel büszkélkedhet: az indulás óta megszakítás nélkül, folyamatosan küldi a műszorszóró adók teljesítményének és a hőszigetelő anyagokkal végzett mérések eredményét.
A SMOG-P és ATL-1 pályáinak magassága a felbocsátástól a visszatérésig
Magyarország harmadik zsebműholdját, a SMOG-1-et 2020 szeptemberében a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át Magyarország római nagykövetségének közreműködésével az Olasz űrügynökség (ASI) és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási karának társintézményében. Itt kerül majd be az Unisat-7 nevű 32 kg-os műhold egyik kidobó szerkezetébe, ahonnan várhatóan 2021 márciusában állítják pályára.
– GI –