„A Műegyetem egyenlő az innovációval”

A díszpolgárok avatása után „Ipari Professzori” címet és más rangos kitüntetést is adományozott a BME stratégiai döntéshozó testülete.

„Senatus universitatis!” – hangzott fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jogarnokának felszólítása a Szenátus zártkörű, a koronavírus-járvány miatt szigorú óvintézkedések mellett megtartott ünnepi ülésének résztvevőihez. Vezetésével érkezett az intézmény aulájának virágdíszekkel tarkított elnöki asztalához Józsa János akadémikus, a BME rektora és Kotán Attila kancellár. Tőlük jobbra foglalt helyet Habsburg György főherceg, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, továbbá Nagy Balázs Vince nemzetközi rektorhelyettes, balra pedig Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes, valamint Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes. Az emelvény előtti első sorban ült a nyolc kar dékánja: Dunai László akadémikus (ÉMK), Orbulov Imre (GPK), Alföldi György (ÉPK), Nagy József (VBK), Charaf Hassan (VIK), Mándoki Péter (KJK), Horváth Miklós (TTK), és Koltai Tamás (GTK). A rendezvény kiemelt vendége volt még Szili Ákos, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke, valamint Nyulászi László egyetemi tanár, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnöke.

Az egyetemi kórus előadásában felhangzott a Himnusz és a „Gaudeamus igitur”, majd Józsa János rektor megnyitotta a Szenátus ünnepi ülését. Név szerint köszöntötte Habsburg György főherceget, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Dale A. Martint, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatóját, Lepsényi Istvánt, a VALOR Hungariae Zrt. vezérigazgatóját, és Vasvári Péter Pálné karvezetőt, a BME új díszpolgárait, valamint Meiszel László vegyészmérnököt, aki az „Ipari Professzori” cím új birtokosa lett. Az akadémikus üdvözölte a József Nádor Emlékéremmel kitüntetett oktatókat, egyetemi munkatársakat, a Sztoczek József Emlékéremmel díjazottakat, illetve „A Műegyetem Kiváló Oktatója” címet elnyert tanárokat.

Az egyetem hagyománya szerint az ünnepi ülés első napirendi pontja „A BME Díszpolgára” cím adományozása. „A testület ebben az évben három ilyen cím átadását szavazta meg” – fordult a közönség felé Józsa János. A Szenátus mindazon természetes személyeknek adományozhatja e címet, akik támogatásukkal, tevékenységükkel, a BME érdekeit képviselő magatartásukkal kiemelkedő mértékben hozzájárultak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak jobb ellátásához, nemzetközi elismertségének öregbítéséhez, és az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem állnak. Az okleveleket a rektor adta át.

Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjának előterjesztésére a Szenátus „A BME Díszpolgára” címet Dale A. Martinnak, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójának adományozta.

„A Siemens Zrt. és a BME közötti több évtizedes tradicionálisan jó kapcsolatok új minőségi szintre léptek, amikor Dale A. Martin 2010-ben átvette a vállalat irányítását. 2011-ben közös programot indított a Műegyetem vezetésével a Siemens az intézmény közös innovációs tevékenységének fejlesztésére, amelynek egyik eredménye a BME FIEK programjának kialakítása. Tevékenysége átfogja az oktatás teljes vertikumát – a Siemens Zrt.-ben megalapított duális szakképzési központ, vagy a BME-vel közösen létrehozott mester szintű villamosmérnök műszaki duális képzés – elsőként ezen a területen – csak kiragadott példák ebben. 2013-ban elnyerte a Villamosmérnöki és Informatikai Kar legmagasabb elismerését, a Pro Facultate díjat. A BME Díszpolgári cím adományozásával ismerjük el az egyetem fejlődésében betöltött meghatározó szerepét” – mutatta be a cégvezetőt a dékán.

Dale A. Martin a közönséggel megosztotta, sohasem gondolta volna, hogy ilyen komoly elismerést kap a BME-től, mert neki nincs mérnökdiplomája. Hozzátette ugyanakkor: a díszpolgári címet négyből három olyan személynek köszönheti, akiknek szoros kapcsolatuk van az intézménnyel. Háláját fejezte ki Zeitler Balázsnak az ODOO projektben vállalt közös feladatokért és a sikerre vitt felsőfokú duális képzésért, valamint Balázs Gergelynek, mint „vezetői példaképnek”. Mindkettőjük egyébként nagy szerepet vállalt a Siemensnél az elektromos kisrepülőgépek fejlesztésében, valamint a BME FIEK program keretében a szoros műegyetemi együttműködés létrejöttében – jegyezte meg a cégvezető, aki a továbbiakban kiemelte még a Vajta László egyetemi docenssel végzett eredményes munka fontosságát is. Végül a Zrt. gazdasági igazgatójának, Károlyi Zsoltnak, és a nagyvállalat alapítójának, Ernst Werner von Siemensnek a professzionális szakmai hozzáállását méltatta.

Mándoki Péter, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja előterjesztésére a Szenátus „Az Egyetem Díszpolgára” címet adományozott Lepsényi Istvánnak, a VALOR Hungariae Zrt. vezérigazgatójának.

„Lepsényi István a hazai járműipar területén végzett kiemelkedő munkája során számos kutatási projektben működött együtt a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karával, segítve az egyetem ipari kapcsolatainak fejlesztését. Érdemei között szerepel az esztergomi Suzuki gyár beruházása, és az, hogy húsz éven át a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatójaként szoros partneri viszonyt alakított ki a Műegyetemmel. E partnerségnek köszönhetően számos kutatás-fejlesztési projektekben működött együtt a cég és az intézmény. Ez folytatódott akkor is, amikor az államigazgatásban jelentős szerepet vállalva a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára lett. Lepsényi István pályáját végig kísérte az innovatív látásmód, a jövőbe mutató elképzelések megvalósítása, amelyet jelenleg a Valor Hungariae Zrt. vezérigazgatójaként támogat” – összegezte a BME és a cégvezető szakmai kapcsolatát a dékán.

A Műegyetem eddig is számos olyan szakembert adott az országnak, akik munkájukkal, találmányukkal, ötletükkel befolyásolták, olykor meghatározták a magyar gazdaság és ipar fejlődését, hozzájárulva hazánk nemzetközi elismertségének erősítéséhez. Az intézmény most is kiemelkedő tudást ad, emellett rendkívül magas a társadalmi érzékenysége: a saját fejlesztésű lélegeztetőgépének megalkotásával és sorozatgyártásával nemcsak tanítja, hanem a gyakorlatban is megmutatja, hogyan kell világszínvonalú terméket rövid idő alatt előállítani – foglalta össze a BME múltjának és jelenének meghatározó sikereit Lepsényi István. A jövőről szólva aláhúzta: „a Műegyetem egyenlő az innovációval; a most felvételt nyert hallgatók soha nem látott esélyeket kapnak itt”. Kifejtette: egyrészről az új diszciplínák megjelenése egyedülálló lehetőség a jövő kihívásainak megoldására képezni az ifjúságot – ezzel összefüggésben példaként említette az autonóm járműirányítás egyidejű oktatását és kutatását –, másrészről az innovációs ökoszisztéma, a startup inkubáció, valamint a BME science park program ideális közeget teremt a fiatalok ötleteinek megvalósításához.

Józsa János rektor előterjesztésére a Szenátus „Az Egyetem Díszpolgára” címet adományozott Vasvári Péter Pálné középiskolai énektanárnak és karvezetőnek, a Műegyetemi Kórus karmesterének és művészeti vezetőjének.

„Vasvári Péter Pálné, Vida Györgyi 1975-ben "Summa cum laude" végezte el a Liszt Ferenc Zeneakadémia középiskolai énektanár, karvezető szakát, és azóta folyamatosan segíti egyetemünk vegyeskarát. Az 1869-ben létrehozott Műegyetemi Dalárda utódjaként 1952-ben újraalapított Műegyetemi Kórusban karnagyként és művészeti vezetőként szolgálja a sokoldalú és művelt mérnökök képzését, az egyetemi hagyományok ápolását, a felsőoktatási intézmények közti nemzetközi kapcsolatok elmélyítését. Az egyetem vezetése és a sok száz kórustag nevében köszönöm ezt a 45 éve magas színvonalon, sok áldozattal és szerényen végzett munkát” – mondta a rektor.

 „A zene minden irányzatából vettünk magunkhoz kórusműveket, és óriási élmény volt elénekelni azokat a közönségnek” – hangsúlyozta az elmúlt évtizedeket summázva a karnagy, majd felidézte azt a 45 évvel ezelőtti sorsfordító, kalandos lengyelországi közös utazást, amelyen megismerkedett a műegyetemi kóristákkal. Azóta velük dolgozik, és mint ahogy fogalmazott, „szenvedélye a hivatása, a legfontosabb a család és a kórus”. Vasvári Péter Pálné szívesen emlékezett vissza külföldi fellépéseikre is: a karlsruhe-i kórussal kivételesen jó kapcsolatot ápolnak hosszú ideje, és találkozásuk elején, abban a nemzetközi környezetben tapasztalta meg, hogy „a zene fantasztikus nyelvét mindenki egyformán beszéli”.

„Nagy örömmel tettünk eleget feladatunknak, amikor átnyújtottuk Önöknek a Szenátus által adományozott díszpolgári oklevelet. Bízom abban, hogy együttműködésünk továbbra is gyümölcsöző lesz” – hangsúlyozta Józsa János rektor.

Az ünnepi ülés második napirendi pontjaként az „Ipari Professzori” cím adományozása következett. „A testület ebben az évben egy ilyen cím átadását szavazta meg” – mondta a rektor. Az „Ipari Professzori” címet azok a legkiválóbb gyakorlati szakemberek kaphatják, akik közreműködnek az egyetem oktatási tevékenységében, egyetemi végzettséggel rendelkeznek, és kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként a Kossuth-, a Széchenyi- vagy a Gábor Dénes-díj birtokosai.

Orbulov Imre, a Gépészmérnöki Kar dékánjának előterjesztésére az „Ipari Professzori” cím új birtokosa Meiszel László vegyészmérnök lett. Az oklevelet Józsa János rektor adta át.

Meiszel László a hazai műanyagiparban, textiliparban és kompozitiparban ért el számos kutatás-fejlesztési, innovációs eredményt, több mint 20 szabadalom kidolgozásában és ipari bevezetésében vett részt, amelyekért kétszer is Kiváló Feltaláló kitüntetésben részesült. 2016-ban Gábor Dénes-díjat kapott. Évtizedek óta szorosan együttműködik a BME-vel, szakmailag támogatja mind az egyetemi oktatást, mind a kutatást, és a doktoranduszképzést – méltatta a jelöltet Orbulov Imre.

„Sokan úgy vélik, hogy a szerencse az előkészület és az alkalom találkozása. Ha így van, akkor én szerencsés voltam, mert miután lediplomáztam a Műegyetem vegyészmérnök szakán, gyorsan az újdonságnak számító témák kutatásában vehettem részt, majd pedig ezeknek szervezője, vezetője lettem, és 42 évig ezt csináltam” – vallotta a kezdetekről Meiszel László, megosztva feladatvégzésének pozitív hatásait is: mindennapossá vált számára a tanulás, emellett a kutatásokban eltérő tudományterületekkel foglalkozhatott, tehát rengeteg tapasztalattal gazdagodott. Később, ipari kutatóként elkezdte a tudásteremtést piaci alapon szervezni, miközben különböző tudományos témák ismeretanyagát sajátította el. „Egész életünkben a tanulás és a tapasztalatszerzés az, ami a továbblépéshez kell, de nem mindegy, hogy mit kezdünk a tapasztalatainkkal” – magyarázta a feltaláló, aki útravalóul hangsúlyozta: „ha megtartjuk magunknak, akkor is hasznosíthatóvá válnak, de úgy lesznek igazán értékesek, ha másokkal közös munkában megosztjuk azokat”.

Józsa János rektor gratulált az egyetem új „Ipari” Professzorának, és arra kérte, hogy viselje büszkén a neki adományozott címet.

A harmadik napirendi pont keretében a Műegyetem legrangosabb kitüntetését, a József Nádor Emlékérmet adták át. Idén a Szenátus öt jelöltnek ítélte oda az elismerést. József Nádor Emlékéremmel azokat a személyeket díjazza a testület, akiket kimagasló oktató-nevelő és tudományos munkájuk, az egyetem jó hírének növelése érdekében kifejtett tevékenységük erre érdemessé tette, illetve az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben vagy más egyetemi munkaterületen nyújtott kimagasló teljesítményükkel elősegítették a BME fejlődését. A díjakat Józsa János rektor és Habsburg György főherceg, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet nyújtották át:

Ádám Józsefnek, az ÉMK Általános és Felsőgeodézia Tanszék egyetemi tanárának (Dunai László, az Építőmérnöki Kar dékánja előterjesztésére; oklevelét később veszi át);

Huszthy Péternek, a VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék professor emeritusának (Nagy József, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja előterjesztésére);

Vajk Istvánnak, a VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék egyetemi tanárának (Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja előterjesztésére);

Pipek Jánosnak, a TTK Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszék címzetes egyetemi tanárának (Horváth Miklós, a Természettudományi Kar dékánja előterjesztésére; oklevelét később veszi át);

Mihály Györgynek, a TTK Fizikai Intézet Fizika Tanszék egyetemi tanárának (Józsa János rektor előterjesztésére; oklevelét később veszi át).

Ádám József több mint négy évtizede tevékenykedik a Műegyetemen a mérnökképzésben. Széles körű oktatói munkája mellett hosszú időn keresztül dolgozott vezetői pozíciókban a Felsőgeodézia, majd az Általános és Felsőgeodézia Tanszék, illetve a Tanszéken működő kutatócsoport vezetőjeként; öt éven át volt az Építőmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese, majd huzamosabb ideig töltötte be a kari HBDT elnöki tisztséget. Nemzetközileg is kiemelkedő tudományos kutatói, oktatói, oktatásszervezői és vezetői tevékenysége alapján javasoljuk számára a József Nádor Emlékérem adományozását. (a hivatalos laudáció nyomán) Huszthy Péter professzor emeritus 1980-tól a BME VBK oktatója. 1995-ban lett az MTA Doktora, 2013-tól az MTA levelező, 2019-től az MTA rendes tagja. Huszthy Péter elkötelezett oktató, számos díjazott TDK dolgozat és diplomamunka témavezetője, tizenkét doktoranduszhallgatója érte el a PhD fokozatot. A Kar Habilitációs Bizottsága és Doktori Tanácsa elnökeként a VBK képzései, ezen belül kiemelten a doktoranduszképzés eredményességéért 38 éven keresztül kifejtett elkötelezett tevékenységéért kapja ezt a kitüntetést. (a hivatalos laudáció nyomán) Vajk István a hazai irányításelmélet és rendszeridentifikáció nemzetközileg is kiemelkedő kutató professzora, iskolateremtő személyiség, számos különleges, gyakorlati mérnöki feladat megoldója. Az oktatási-tudományos egységek vezetésében betöltött szerepeivel, az oktatói és tudományos profilú bizottságokban végzett sokrétű tudomány- és oktatásszervezési, valamint közéleti tevékenységével jelentős mértékben járult hozzá a Műegyetem nemzetközi elismertségéhez, jó hírének növeléséhez. (a hivatalos laudáció nyomán) Pipek János címzetes egyetemi tanár, nemzetközileg elismert fizikus és kvantumkémikus. 1992-től az MTA köztestületi tagja, 1992-ben a Nemzetközi Elméleti Kémiai-Fizika Társaság Magyarországi Tagozatának alapítója és 2003-ig hazai képviselője.  1998-től 2011-ig a TTK oktatási dékánhelyetteseként, illetve 2011 és 2018 között 2 cikluson keresztül a TTK dékánjaként meghatározó szerepet játszott a kar oktatási tevékenységének fejlesztésében, gazdasági helyzetének megerősítésében, valamint általános elismertségének növelésében. (a hivatalos laudáció nyomán) Mihály György a Fizika Tanszék és a Fizika Intézet korábbi igazgatója, Széchenyi-díjas, az MTA rendes tagja. Az szilárdtestfizika területén nemzetközi szinten is elismert kutatásainak 157 közleményére csaknem 2400 független hivatkozás érkezett. Kiemelkedő szakmai eredményei mellett 2007-2019 között elnökként vezette a BME EHBDT munkáját. Személyes hozzájárulása alapvető volt abban, hogy az EHBDT által kialakított eljárásrendben a BME-n kiadott fokozatok kimagasló színvonalúak, és ez a testület egyetemünk szakmai-tudományos értékeinek maghatározó letéteményese. (a hivatalos laudáció nyomán)

„Nagy örömmel tettünk eleget feladatunknak, amikor átnyújtottuk a Szenátus által adományozott emlékérmeket. Részletesen méltatott érdemeik alapján kivívták egyetemünk elismerését” – fogalmazott a rektor, bízva abban, hogy a kitüntetettek továbbra is szívügyüknek tekintik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlődését, munkáját.

Az ünnepi ülés negyedik napirendi pontja keretében a Sztoczek József Emlékérem átadása következett. E díjat azon egyetemi munkatársak méltó elismerésére alapította a Szenátus, akik több éven át az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben, a fejlesztésben vagy más, az egyetemhez kapcsolódó területen nyújtott teljesítményükkel kiemelkedően szolgálták a BME érdekeit. A kitüntetéseket Józsa János rektor adta át.

Idén heten részesültek az elismerésben:

Béldi Anna, az ÉPK Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének gazdasági ügyintézője, akit a Csonka Pál Doktori Iskola adminisztrációs feladatainak hosszú ideje, nagy odafigyeléssel és lelkesedéssel történő elvégzéséért, a kari doktori folyamatok gördülékeny ügymenetének elősegítéséért díjazták.

Kunsági László, a Központi Tanulmányi Hivatal ügyvivő szakértője, a VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének mestertanára, a Nemzetközi Oktatási Központban és a Központi Tanulmányi Hivatalban a BME angol nyelvű képzéseinek szervezésében, a hallgatók kiszolgálásában, támogatásában, valamint a VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén különböző beosztásokban több évtizeden át végzett lelkiismeretes munkájáért részesült elismerésben.

Máté Tímea, a Központi Tanulmányi Hivatal igazgatási ügyintézője, aki a Központi Tanulmányi Hivatal megalapítása óta tanulmányi ügyintézőként magas szintű szakmai tudással és kiemelkedő teljesítménnyel végzett munkájáért, és a kiegyensúlyozott munkahelyi légkör és emberi kapcsolatok kialakítására való törekvéséért vehetett át kitüntetést.

Mizsur Andrea, az ÉMK Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének igazgatási ügyintézője, aki az emlékérmet az egyetemen több mint két évtizeden át felelősségteljesen, kiemelkedő precizitással, színvonalasan, segítő hozzáállással, a közösséget önzetlenül szolgálva végzett munkájáért kapta meg.

Pregun Róbertné, a Központi Tanulmányi Hivatal igazgatási ügyintézője, akit a KTH-ban 16 éve tanulmányi ügyintézőként végzett magas színvonalú, pontos, megbízható, türelemmel és segítőkészséggel végzett munkájáért tüntették ki.

Simon József, a VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékének technikusa, akinek a tanszéken 1974 óta kiemelkedő szakmai lelkiismerettel, magas szintű tudással, kutatócsoportjában és tanszékének oktatási és kutató-fejlesztő feladatokban végzett segítőkész, lelkiismeretes munkáját ismerték el.

Vő Ibolya, a GPK Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének titkárnője, akit a tanszék titkárságvezetői munkakörének lelkiismeretes, kiváló minőségű ellátásáért, valamint az oktatási adminisztrációs feladatok kimagaslóan hallgatóbarát, odaadó elvégzéséért díjazták. (Oklevelét később veszi át.)

Az ötödik napirendi pont keretében „A Műegyetem kiváló oktatója” kitüntetést vehették át a BME kiválasztott tanárai. Azok az oktatók részesülhetnek a díjban – az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára –, akiket az általuk tartott kurzuson összesen legalább 100 hallgató véleményezett, és a kialakult sorrendben az első öt helyen szerepeltek. 2020-ban az elmúlt két félév oktatói közül összesen tízen vehették át az elismerést Józsa János rektortól, valamint Szili Ákostól, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnökétől:

Bognár György, a VIK Elektronikus Eszközök Tanszékének egyetemi docense;

Csobán Attila, a GPK Gép- és Terméktervezés Tanszékének adjunktusa (Oklevelét később veszi át.); 

Dunai László, az ÉMK dékánja, a Hidak és Szerkezetek Tanszék egyetemi tanára;

Horváthné Tóth Brigitta Krisztina, az ÉMK Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékének adjunktusa;

Hórvölgyi Zoltán Dezső, a VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi tanára;

Kirsch Norbert, a TTK Matematika Intézet Sztochasztika Tanszékének junior óraadója (Oklevelét később veszi át.);

Kun Ágota, a GTK Ergonómia és Pszichológia Tanszékének adjunktusa;

Rabb Péter, az ÉPK Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének adjunktusa;

Sándor Csaba, a TTK Matematika Intézet Sztochasztika Tanszékének egyetemi docense;

Urbin Ágnes, a GPK Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének tanársegédje.

A rektor gratulált és további szakmai sikereket kívánt a kitüntetetteknek.

A napirendi pontok után a Műegyetem énekkara köszöntötte a díjazottakat.

A testületi ülés zárásaként a Szózat hangzott fel, majd a Szenátus a „Vivat academia, vivant professores!” dallamára vonult vissza a Jogarnok vezetésével az aulából.

Az átadásokat megörökítő fotók hamarosan megtekinthetők a BME Fotótárában.

– GI –
Fotó: Philip János