„A SMOG-P bebizonyította, hogy a konstrukció megállja a helyét az űrben”

Napra pontosan 8 hónapja kering az űrben a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold, amelynek adataiból már értékes következtetések vonhatók le a szerkezettel összefüggésben.

„A leérkező adatok érdekes anomáliákat mutatnak. A küldetés kezdetétől fogva gyakran tapasztalható, hogy az energiaellátó rendszer védelmi elektronikáinak le kell kapcsolnia a védett rendszer túlárama miatt, és át kell állnia a tartalék egységre. A legvalószínűbb magyarázat az ilyen véletlenszerűen előforduló jelenségekre az, hogy nagy energiájú részecskebecsapódás éri a védett áramkört, amely ezáltal maradandóan károsodna az egyedi biztonsági funkció hiányában. Szerencsére a SMOG-P védelme tökéletesen levizsgázott az űrben, és már számos alkalommal mentette meg a küldetést – mondta Géczy Gábor, a SMOG Központi Energiaellátó Rendszer és Fedélzeti Doziméter rendszermérnöke az űrben 8 hónapja keringő, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék munkatársainak koordinálásával készült műhold működéséről. (A SMOG-P 8 hónapos küldetéséről készült publikáció elérhető angol és magyar nyelven is – szerk.)

A központi energiaellátó rendszer védelmi elektronikáit és tápegységeit tartalmazó panelje

A küldetés kezdetén minden az elvárások szerint alakult. A napsütötte pályaszakaszokon a műhold akkumulátora teljesen fel tudott töltődni, és a sötét szakaszok során is mindössze a teljes töltés 15%-át használta fel. A SMOG-P pályájának közel 60%-át éri napfény, a 40%-a a Föld árnyékában húzódik. A műhold csaknem 91 perc alatt kerüli meg a bolygót, a napfényes és sötét szakaszok periodikusan váltják egymást.

A SMOG-P pályájának szimulációja

„Váratlan módon azonban az energia mérleg megváltozását tapasztaltuk a küldetés során.  Csaknem 10 napig volt észlelhető az akkumulátor merülése, majd a műhold új energia egyensúlyba került” – árulta el Géczy Gábor, hozzátéve, hogy az anomália megjelenésekor még nem tudták megállapítani, mi okozhatja a drasztikus változást. Mára azonban a SMOG-P által küldött adatok elemzésének köszönhetően kimutatható, hogy a napelemek közül mind a 6 erősen degradálódott a küldetés során, ezért a beérkező töltő teljesítmény drámai módon lecsökkent. Ennek hátterében a vizsgálat alapján nagy valószínűséggel a műhold atomi oxigénnel való folyamatos ütközése állhat, amely korrodáló hatása ellen egy speciális védőréteg feladata lenne védelmet nyújtani. A műhold celláin azonban nincsen ilyen, csak így tudták elhelyezni azokat az oldalfelületeken. Ilyen degradációval nem számoltak a tervezők, mivel eredetileg a műhold 600 km magasságú pályára került volna, ahol már nincs atomi oxigén, azonban a 360 km magasságban ez alkotja az atmoszféra 96%-át; ezzel egyébként a NASA-nak is gondjai akadtak a kezdeti űrrepülések során.

A SMOG-P fedélzetén mért akkumulátor töltő teljesítménye a küldetés során

„Annak ellenére, hogy nem várt módon a napelemekről beérkező teljesítmény közel felére csökkent az indítás óta, a SMOG-P sikeresen végzi küldetését, és automatikusan alkalmazkodik a megváltozott energiaviszonyokhoz. A műhold tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes funkcionalitással üzemel. A rendszerek és tartalékegységek teljesen működőképesek, áramköri meghibásodást nem tapasztaltunk” – osztotta meg a világon egyedülálló tudományos munka eredményét a rendszermérnök, aki elmondta még: a napelemek degradációját a SMOG-P-vel együtt indított ATL-1-nél is észlelték, de mivel az utóbbi műholdnak jóval nagyobb a napelem felülete, ezért még nem tapasztalható az energia mérleg megváltozása.

A SMOG-P eddigi adataiból készített térkép az elektromágneses szennyezettségről

Alacsony, és folyamatosan csökkenő pályamagassága alapján a műhold valószínűleg októberben zuhan be a Föld légkörébe. Addig a műszerek folyamatosan végzik a méréseket, és most először megfigyelhető lesz egy zsebműhold visszatérése rádiós megerősítéssel.

„A következő műholdunk, a SMOG-1 várhatóan 2020 év végén áll pályára. Struktúráját megerősítettük a SMOG-P tapasztalatai alapján, az újabb feladatokra felkészítettük. A SMOG-P bebizonyította, hogy a konstrukció megállja a helyét az űrben. A technológia és a tudás a rendelkezésünkre áll, hogy ilyen kisméretű, mégis rendkívül intelligens űreszközöket alkossunk meg” – vázolta fel a jövőt Géczy Gábor, elárulva azt is: a SMOG-P egy apró hullócsillagként fejezi be útját, „nem marad utána űrszemét, csak a rengeteg tudományos mérési eredmény és tapasztalat, ami létrejött megalkotása és küldetése során”.

– GI –