„Új felelősségi, érdekeltségi és motivációs rendszer kialakítása a cél”

A BME kancellárja, a VIK dékánja és a VBK professzora is előadást tartott a járvány időszakának oktatási-kutatási gyakorlatát, és az innovációs terveket összegző virtuális rendezvényen.

„A hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megmutatta, hogy minden körülmények között tud működni. Sikeres volt az új koronavírus-járvány idején a kutatók munkája, tudása a védekezésben, hiszen száznál több projektjavaslatot adtak, egyebek közt négy lélegeztetőgépet fejlesztettek, és megkezdődött ezek gyártása – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Fokozatváltás 2.0 – Újraindítás címmel tartott online konferencia megnyitóján.

A tárcavezető bejelentette: 2021-ben tovább emelkedik a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrás. Hozzátette, a felsőoktatási intézményekben modellváltás valósul meg, az egyetemek köré tudományos és innovációs parkok szerveződnek, a már létrejöttek helyzetét és finanszírozását a kormány hamarosan megvizsgálja. Ugyanakkor jelezte, hogy „a magyar állam nem vonul ki a felsőoktatás finanszírozásából, fenntartó funkcióját vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaira bízza”.

„Szeretnénk, hogy az egyetemi kapcsolatok elmélyüljenek a vállalkozásokkal, ekkor tudjuk a magasabb hozzáadott értéket kitermelni Magyarországon. Azt látjuk, hogy a felsőoktatás átalakulásával megszűntek az egyetemi együttműködéseket lassító gátlótényezők, miközben létrejöttek a motivációk és az anyagi ambíciók. Most azok az egyetemi ökoszisztémák, amelyek jól előkészítik, megtervezik tudományos infrastruktúrafejlesztésüket, a ’Következő Nemzedék EU’ programban előnyben részesülnek – hívta fel a figyelmet György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár (ITM). Beszélt arról is, hogy van kiút a magyar gazdaság kilábalására az új koronavírus okozta válságból: a krízishelyzet főleg bizalmi természetű, és nem strukturális probléma miatt alakult ki, a magyar gazdaság exportpiacán jelentősek a megtakarítások, folyamatosan indul a termelés, Magyarország sikeresen védekezett a vírus ellen, és ez bizalmi tőkét jelent a cégek, a külföldi befektetők felé.

„A magyar innovációs ökoszisztémának fontos eleme a tudományos és innovációs parkok országos hálózatának kialakítása. A felsőoktatási intézményekben működő, a fokozatváltás szempontjából is lényeges központok célja, hogy a szellemi tulajdon, tudásvagyon üzleti környezetben hasznosuljon; ennek a feltételrendszerét szeretnénk biztosítani” – mondta Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár (ITM), bemutatva azt is: az említett intézményrendszer modellje világszerte ismert és számos országban sikeres. „Célunk egy olyan együttműködés megvalósítása, amely hazánk érdekét szolgálja, egyúttal versenyképességét növeli”. A tárca támogatáspolitikájával több ötletet, kezdeményezést kíván felkarolni, és gondolkodnak kiemelt projektek finanszírozásában is – tette hozzá. „Minden felsőoktatási intézményben megjelenik egy erős kompetencia, amire számíthatunk. De lehet, hogy egy műegyetemi képesség egy másik intézmény képességével is tud társulni, ezért szeretnénk megalkotni ennek is a jogszabályi környezetét” – hozott egy konkrét példát a területet érintő törvényalkotói munka szükségességére.

„A BME Science Parkról szóló komplex fejlesztési program a Műegyetem számára egyszerre jelenti a robusztus K+F+I infrastruktúra megújulását, az ehhez kapcsolódó tartalomfejlesztést az innovációs ökoszisztémában, valamint egy új szervezetfejlesztési működési modellt, szervezeti kultúraváltást” – emelte ki előadásában Kotán Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kancellárja, aki a célok között említette a BME-ELTE-Infopark és az épülő MOL Campus által határolt területre tervezett Műszaki Innovációs Negyed kialakítását, a szervezeti koncentráció megvalósítását kutatás-fejlesztéssel és innovációval, az ipari digitalizációt és adatgyűjtést, illetve a vállalati együttműködések további erősítését.

A műegyetemi K+F+I infrastruktúrafejlesztés részleteit megosztva a kancellár beszámolt arról, hogy újra kitárta kapuit a járvány előtt megnyitott, és a veszélyhelyzet miatt ideiglenesen bezárt BME Z10, amely az ország egyik első egyetemi startup inkubátora. „Az 5G teszthálózatot az idén és jövőre szeretnénk kialakítani a kampusz területén, emellett már zajlik a jövő májusi átadással tervezett 2000 négyzetméteres BME Balatonfüredi Tudáscentum építése. Programunk legjelentősebb eleme azonban a BME Innovációs és Fejlesztési Központ megvalósítása a V2 és a Goldmann épületek helyén” – fogalmazott Kotán Attila, hozzátéve azt is: a létesítményben innovációs és fejlesztési feladatokkal nem maradnak egyedül, üdvözölte, hogy oda költözik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Bay Zoltán Nonprofit Kft., és számos további szakmai partner.

Kotán Attila kitért a tartalmi megújításra is: „egy új, ún. ’plug and play modell’ szerint képzeljük el azokat a digitalizációra épülő szolgáltatásokat (IoT, 5G), amelyeket a különböző intézményi, ipari partnerekkel együttműködve biztosítanánk a jövőben”. Ezt a tevékenységet segíthetik (vállalati kooperációban) az egyetemi kompetenciák, egyebek mellett az intelligens adatgyűjtő platform fejlesztése, az adott alkalmazásra való adaptáció, rendszerintegráció, modellezés, optimalizálás, valamint a tudományvezérelt megközelítés.

„Új felelősségi, érdekeltségi és motivációs rendszer változatlan egyetemi jogállás mellett” – hangsúlyozta a kancellár a már javában zajló egyetemi szervezetfejlesztés lényegéről, kifejtve, hogy a jövő év végéig korszerűsítik a BME gazdálkodási és vezetői információs rendszerét, a BME Innovációs és Fejlesztési Központban megvalósulhat a meglévő kompetenciák, szervezetek, kapacitások integrálása, a BME INVEST (Hasznosító gazdasági társaság) révén pedig a tudástranszfer, és az ökoszisztéma ipari kapcsolatok kiszolgálása történhet.

„Tíz nap alatt tíz évet fejlődtünk" – jellemezte  az egyetemek digitális átállását Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények rendszerfolyamatainak jelentős része elavult, teljes körű digitalizációval kevesen rendelkeznek, pl. csak néhány helyen van megoldva a digitális aláírás. Az online oktatás kényszermegoldás a labor- és eszközigényes kurzusok esetén, a műszaki területen pedig kifejezetten minőségi és hatékonysági szempontból nélkülözhetetlen a személyes oktató-hallgató kapcsolat – sorolta a járvány által felszínre hozott megoldandó feladatokat a professzor, aki szerint viszont a jövőkép is tisztult. „Az egyetemeken különféle tanulmányi, gazdálkodási, nyilvántartási, HR rendszerek működnek, tehát számos adatunk, kompetenciánk van; minden adott ahhoz, hogy ezeket a mesterséges intelligencia eszközeinek segítségével automatizáljuk. A Műegyetem készen áll a munka országos szintű támogatására.” Ennek alapja a papírmentes, digitális szemléletű e-egyetem, az e-tartalom (virtuális tankönyvek, segédanyagok) és az e-infrastruktúra – jegyezte meg a szakember,  hozzátéve: a VIK-en 2020. augusztus 15-ig több informatikai kurzus teljes digitális tananyaga elkészül.

„Az új koronavírus-járvány utáni feladatunk, hogy azonosítsuk a megbízható diagnosztikai eszközöket és terápiás eljárásokat, amelyekkel csökkenthető a fertőzöttek száma” – jelentette ki Keserű György gyógyszerkutató-vegyész, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék egyetemi tanára, aki szerint kulcskérdés a védekezésben a hazai felkészültség és annak megszilárdítása. A szakember úgy fogalmazott: a krízishelyzetben megmutatkozott a nemzeti és nemzetközi összefogás ereje a tudományban, az innovációban, a szükséges jogszabályi környezet megteremtésében, a vírusfertőzések előrejelzésében, a tesztelésekben, az új kezelési módok felkutatásában, valamint a gyógyszerfejlesztésben, mindez pedig lehetővé tette Magyarország sikeres helytállását. „Fontos a megvalósult együttműködések megőrzése, megerősítése és kiterjesztése” – nyomatékosította a professzor.

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár (ITM) – összegezve a konferencián elhangzottakat – zárszavában közölte: a maga területén mindenki megfelelően kezelte az egészségügyi veszélyhelyzet kihívásait, a digitális átállást a tanárok, diákok, oktatók és hallgatók egyaránt jól fogadták, félévet senki nem vesztett. A krízis legfőbb következményének azt tartja, hogy a kormány sok tapasztalatot nyert, így egy újabb járvány esetén már felkészültebb lehet.

– GI –

Bélyegkép forrása: ITM