„Eddig soha nem tapasztalt módon egyszerűsödhet a városi utazástervezés”

Egy új applikáció révén válnak elérhetővé a személyre szabott közlekedési módok abban az európai uniós projektben, amelyben a KJK szakemberei is részt vesznek.

„A városi közlekedéstervezés paradigmaváltásának lehetünk most tanúi, ahol fejlesztőként is formálhatjuk ezt a folyamatot” – árulta el a Műegyetem MaaS4EU nevű kutatás-fejlesztési projektben betöltött szerepéről Esztergár-Kiss Domokos, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszékének tudományos munkatársa, a kezdeményezésben részt vevő, intézményen belüli szakembergárda programkoordinátora. „Az egyéni preferenciák szerinti utazástervezést, a foglalásokat, a díjfizetést és a díjhordozó ellenőrzését számos közlekedési módra egy online mobiltelefonos platformon biztosítjuk a felhasználóink számára, akiknek egy ingyenesen letölthető alkalmazás használatával lényegesen egyszerűbb lesz az utazások lebonyolítása” – ecsetelte a technológiai innováció egyediségét a KJK oktató-kutatója. (A projekt teljes neve: End-to-end Approach for Mobility-as-a-Service tools, business models, enabling framework and evidence for European seamless mobility – szerk.)

A MaaS-szolgáltatásokkal (Mobility as a Service, azaz mobilitási) foglalkozó európai uniós projekt a Horizon 2020 kutatás-fejlesztési program része; lényege és egyben különlegessége, hogy az egyéni és a közösségi közlekedés hatékony kombinációjával a felhasználó egyéni és költségigényeihez igazodva segíti az ideális útvonalopció és közlekedési mód megtalálását. Ebben a különféle állami szolgáltatók és piaci szereplők egyaránt közreműködnek. „A fejlesztés általános célja a környezeti terhelés csökkentése, a lakosság mobilitásának elősegítése, a nagyobb utasbiztonság, a fokozottabb megbízhatóság, a forgalmi dugók csökkentése, a környezetkímélő eszközök preferálása és az országok közötti átjárhatóság megkönnyítése” – ismertette a műegyetemi szakember.

A műegyetemi oktató-kutató részletezte a három, európai kísérleti pilot közötti különbséget: mindenütt eltér a felhasználók és a közlekedési szolgáltatók közötti összeköttetést vállaló ún. MaaS-operátor „személye”, amelynek a kapcsolattartáson túl a feladata a felhasználók számára biztosítani a közlekedési rendszerben történő minél egyszerűbb eligazodást. Manchesterben egy közösségi közlekedési szolgáltató, Luxembourgban egy határon átnyúló buszos utazások szervezésével foglalkozó piaci szereplő, míg Magyarországon a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) leányvállalata állami résztvevőként tölti be ezt a szerepet. „Az eddigi eredmények alapján a budapesti projekt teljesít a legjobban. Nekünk sikerült részvételre bírnunk ugyanis a legtöbb szolgáltatót, és nekünk van a legtöbb regisztrált felhasználónk” – tudtuk meg a program jelenlegi státuszáról.

A kísérleti applikáció február közepe óta elérhető a Google Play és az AppStore internetes webáruházakban, a pilot alkalmazásra már több mint 1000 érdeklődő regisztrált. „A felhasználóknak az utazásukhoz kapcsolódó indulási és érkezési helyük megadása mellett néhány, a preferált közlekedési módokkal kapcsolatos kérdésre kell válaszolniuk. Megadhatják például azt, hogy mekkora távolságot hajlandók gyalogolni a célállomásig, vagy melyek az előnyben részesített, illetve kizárt közlekedési formák számukra.

A kliensek különféle ún. mobilitási csomagot vásárolhatnak, amelyek az útvonaltervezésen túl információt nyújtanak az eljutás közlekedési költségeiről: napi, heti vagy havi érvényességűek lehetnek, és összeállítástól függően eltérő szolgáltatásokat tartalmaznak (pl. közösségi közlekedés, kerékpármegosztás, autómegosztás és taxi). A rendszer a preferenciák megadását követően az utazó számára a legmegfelelőbbet ajánlja fel. Például a taxi esetében a felhasználó rendelkezik egy feltöltött egyenleggel, és ebből tud fizetni. Könnyebbség, hogy az alkalmazás térképen is megjeleníti az útvonalakat, és feltünteti a becsült utazási és várakozási időket is” – ismertette Esztergár-Kiss Domokos.

A műegyetemi oktató-kutató vezette szakembergárda fontos szerepet vállalt a Budapesten bevezetett üzleti modell megformálásában, az ehhez szükséges adatgyűjtésben, a MaaS-szolgáltatások piaci elemzésében, egyúttal vizsgálták a felhasználói oldalt is. A BME kutatói további segítséget nyújtottak az alkalmazás megjelenéséhez kapcsolódó ergonomikus kialakításban, egyúttal javaslatot tettek az előnytelen útvonalak kiszűrésére és a csomagok vevőbarát összeállítására. Megvizsgálták a szolgáltatók közötti piaci feltételeket, a különböző felhasználói felületek áthidalandó műszaki problémáit, az adatáramlás módjait, és a szabályozási kérdéseket is (pl. hol lehetne díjkedvezményeket biztosítani). A műegyetemi kutatók iteratív módon, folyamatosan kapcsolatban voltak az app technológiai megvalósításáért felelős görög informatikusokkal. „Jelenleg a pilot második hulláma zajlik: a visszajelzések alapján finomhangoljuk a rendszert, folyamatos frissítésekkel javításokat végzünk; reményeink szerint nyárra alakulhat ki a végleges forma és indulhat el élesben a szolgáltatás, a hároméves projekt zárása előtt. Bízunk benne, hogy addig is sikerül olyan célcsoportokat megszólítanunk, amelyek a fenntartható utazási módok iránt eddig nem voltak nyitottak vagy kevés információ jutott el hozzájuk, és számukra is vonzóvá tehetjük a környezetkímélő megoldásokat, illetve ezek kombinációit” – árulta el Esztergár-Kiss Domokos.

„Tanszékünk, a kar és az egyetem egésze számára óriási presztízsértékkel bír, hogy részt vehetünk egy európai uniós zászlóshajó-projektben, ahol ráadásul a mi kísérleti helyszínünk hozza a legjobb eredményeket. A következtetéseinknek nemcsak jelentős tudományos értékük miatt fontosak, hanem amiatt is, mert azokat az ifjú mérnökgeneráció számára sok fórumon közvetítjük. Az adatgyűjtésbe, elemzésbe bevonunk a téma iránt érdeklődő fiatalokat, PhD- és mesterhallgatókat, akikkel közösen már több jelentős publikáció is napvilágot látott. A legújabb eredményeket a Smart City, illetve az intelligens közlekedési rendszerek témájú kurzusokon is bemutatjuk, így a hallgatók első kézből szerezhetnek tudomást a legmodernebb technológiákról” – hangsúlyozta Esztergár-Kiss Domokos, hozzátéve, hogy a jelenlegi program sikere további szakmai lehetőségeket nyitott meg a BME-s kollégák előtt: a közelmúltban kaptak felkérést egy hasonló, ám immáron a közép-európai regionális MaaS-szolgáltatások feltérképezését célzó kutatásban történő munkavégzésre.

TZS-GI
Fotó: Takács Ildikó