„Napi 24 órában egyetemisták között vagyok”

Több évtizedes kiemelkedő polimertechnológiai munkásságáért vett át rangos szakmai kitüntetést a BME GPK korábbi dékánja, oktató-kutatója.

„A Gábor Dénes-díjat általában hosszú időn keresztül zajló sikeres, nemzetközi szintű tevékenységért, vagy ahogy a felhívásban szerepel: 'kimagasló szellemi alkotásokat létrehozó és az új ismereteket a gyakorlatba átültető' munkásságért adják. Nagyon örülök az elismerésnek, ami új lendületet ad a további kutatásaimnak is” – emelte ki a bme.hu kérdésére Czigány Tibor Széchenyi-díjas akadémikus, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, az MTA rendes tagja, miután a polimer kompozitokkal összefüggő meghatározó, gyakorlati munkásságáért jutalmazták. (A díjátadóról a bme.hu készített korábban összeállítást – szerk.)

A Gábor Dénes-díj 2019. évi ünnepélyes átadóján (balról jobbra): Bendzsel Miklós, a Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke, Czigány Tibor, a BME GPK egyetemi tanára és Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára

A Gábor Dénes-díj odaítélésekor a pultrudált szénszál-erősítésű kompozit magú villamos távvezetékekhez kapcsolódó kutatásai mellett a bazaltszál-erősítésű polimer kompozitok fejlesztése terén elért eredményeit is elismerték Czigány Tibornak, aki az újításhoz kapcsolódva felidézte: „Marosi György vegyészprofesszor, műegyetemi kollégám tanácsára 2000-ben, a világon az elsők között kezdtünk el foglalkozni a bazaltszálas kompozitokkal. Akkoriban még csak ötlet volt, ma már ezek a szerkezeti anyagok piaci termékek. A szakirodalmi hivatkozásaim jelentős részét, csaknem negyedét az ezzel összefüggő kutatásainknak köszönhetem”. A szakember elmondta: a bazaltszál gyártásakor a vulkanikus eredetű kőzetet 1500 Celsius-fokon megolvasztják, majd néhány mikron átmérőjű szálat húznak belőle, amely már komoly vetélytársa az üvegszálnak: előnyei közé tartozik, hogy kiváló hang- és hőszigetelő, rezgéscsillapító tulajdonságai mellett rugalmas, éghetetlen, vegyileg közömbös, korrózióálló, valamint biológiai stabil, továbbá nem irritálja a bőrt. Felhasználása rendkívül széles körű: az építőipar, gépipar, járműipar, energetika (pl. szélkerekek) számos területén alkalmazzák.

Czigány Tibor kutatási eredményei az oktatói és a tudományszervezői munkáját is segítették. Tavaly augusztusig töltötte be a Gépészmérnöki Kar dékáni tisztségét. „Az ősz folyamán több fontos elismerés és szakmai siker ért, amelyeket a Gábor Dénes-díj koronázott meg. Nagy örömömre szolgált, hogy a 2019 szeptemberében megjelent BME Oktatás Hallgatói Véleményezésén megint bekerültem a TOP 100-ba, sőt első lettem. És hogy miért szerepelek folyamatosan jól az OHV-n? Ennek családi oka is lehet: gyermekeim közül három még felsőoktatási intézményben tanul, van köztük BSc-s, MSc-s és osztatlan képzésen tanuló is, így a szó szoros értelmében napi 24 órában egyetemisták között vagyok. Látom és ismerem a gondolkodásukat, problémáikat, mindennapi sikereiket, kudarcaikat” – ecsetelte a professzor, hozzátéve: tapasztalatai szerint a generációk életkori sajátosságai lényegesen megváltoztak, ezért fordulhat az elő az, hogy manapság már nemcsak szülők és gyerekek, hanem akár az egyetemen belüli korosztályos csoportok között is törésvonalak figyelhetők meg, például a felsőbb évesek gyakran nem értik meg az elsősöket. „Az oktatási filozófiám az elmúlt években ehhez igazodott és ily módon próbálom megtalálni az említett probléma áthidalását célzó módszereket, utakat, valamint folyamatosan fenntartani a figyelmüket az előadásokon és motiválni őket (jelenleg is 4 doktorandusz hallgatónak vagyok a témavezetője). Ebben a szintén tanár, egyúttal hitoktató feleségem nagyon sokat segít nekem” – vallotta a díjazott.

Oktatási módszeréről szólva Czigány Tibor azt tartja a legfontosabbnak, hogy a hallgatók minden, számukra szükséges információt és segítséget megkapjanak a tanuláshoz, támaszkodhassanak a kiszámíthatóságra: „a tanár nem lehet határozatlan, következetlen, és menet közben nem változtathatja meg a játékszabályokat. Még ha a követelmények elsőre nehezen teljesíthetőnek is tűnnek, a fiatalok azt megismerve alkalmazkodni fognak és sikeresek lesznek”. Úgy vélte: sokan már okoseszközökön nőttek fel, ezért a mai generációnak egy kis túlzással nem az az igazság, amit lát és hall, hanem az, amit az interneten megtalál. „A mobiltelefont lehetőségként is kezelheti egy oktató, ezt Stépán Gábor professzortól tanultam: egyes óráimon 'mozgatni tudom' a diákokat. Időközönként felvetítek egy QR kódot, hogy lefényképezzék, majd azon keresztül válaszoljanak a feltett kérdésre, amelyet rögtön kiértékelünk, látva a válaszok megoszlását. Nekünk mindig friss tudást kell biztosítanunk a hallgatóknak. Nagyon fel kell készülni az órákra, amelyek gyakran olyanok, mint egy sportesemény: edzeni kell rá, vagy mint egy színházi előadás: próbálni szükséges előtte. Szeretik, ha valamilyen újdonságon, vagy 'forró témán' keresztül mutatok be problémákat – pl. drónok, klímahelyzet, koronavírus –, és felvázolom a polimerekhez kapcsolódó összefüggéseket. Nagy energiabefektetést igényel ez részünkről, de nem lehet és nem is szabad ezen spórolni: a friss és használható ismeretekkel rendelkező műegyetemi diplomásokat keresi a munkaerőpiac”.

Czigány Tibor beszélt arról is, hogy a nehezebben érthető, absztrakciót követelő tudásra épülő ismeretanyagok átadása külön kihívást jelent, ezért nagy hangsúlyt fektet a megértés megkönnyítésére. A polimer kompozitok technológiájáról és mechanikájáról szóló két, egymásra épülő tantárgy tanulása során például rengeteg matematikai egyenlettel és mátrixalgebrai művelettel találkoznak az előadásokon és a gyakorlatokon résztvevők. Ezt megkönnyítendő Kollár László professzor (ÉMK) által a világhírű Stanford Egyetemről hozott módszert alkalmazzák, és a félévközi feladat során kiscsoportban tevékenykednek a tanulók: kapnak egy 600 x 80 x 80 mm-es poliuretán hasábot, egy négyzetméter üvegszövetet, valamint tetszőleges mennyiségű műgyantát a lehető legnagyobb teherbírású gerenda elkészítéséhez. Az utolsó órán a csapatoknak öt-öt percben prezentálnak, majd alkotásuk bekerül a terhelőgépbe, egy hárompontos hajlításra: a vizsgálat eredményét videón láthatja a többi teremben ülő diák. „Itt nem csak az a fontos, hogy milyen nagy a szerkezet teherbírása, hanem elsődleges a diákok pontos számítása, vagyis a méretezés eredménye mennyire van közel a valódi, kísérleti értékekhez. Ekkor kaphatja meg egy mérnökhallgató először azt az impulzust, hogy mit jelent a tervezőasztal és mit a valóság. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, a fiatalok kiválóan kalkulálnak” – ecsetelte az oktató-kutató, hozzátéve, a gyakorlati példák miatt sokaknak a kedvence lett ez a nehéz kurzus, ami nemcsak rengeteg tanári felkészülést igényel, hanem drága alapanyagokat és vizsgálóberendezéseket is. „Laborunkban a világ legjobb gépei, eszközei állnak rendelkezésre pályázataink, valamint az egyes cégekkel kötött szerződéseink révén, így a tanítványaink mindig a legmodernebb berendezéseket használhatják a képzés során”. (A professzor további érdekességeket osztott meg szakmai szemléletéről a bme.hu-nak adott interjújában a Széchenyi-díj átvétele után – szerk.)

Czigány Tibor „A Jó, a Rossz és a Csúf” – A (Mű)Egyetemtől a (Mű)Anyagokig” címmel tartott rendhagyó akadémiai székfoglalót tavaly decemberben, amit az „Ebédelj akadémikussal!” című program követett 17, jórészt BME-s kötődésű akadémikus közreműködésével. A Magyar Műanyagipari Szövetség által támogatott program csaknem háromszáz középiskolást látott vendégül a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), ahol a természettudományok és a mérnöki szakma szépségeit, érdekességeit mutatták be nekik azzal a nem titkolt céllal, hogy a pályaválasztásban efelé orientálják őket.

„A székfoglalóm címe a műanyagok és megítélésük sokféleségére utal. Arra kerestem a választ, hogy mi a polimerek haszna, egyúttal szerettem volna eloszlatni a tévhitet, hogy károsak” – ecsetelte az akadémikus, hozzátéve, manapság sokan ellenségesek ezen anyagokkal szemben, amelyeknek azonban a legkisebb az ökológiai lábnyomuk. „Sokakban keveredik a szemetelés és a környezetszennyezés fogalma.” Czigány Tibor szerint ez a legnagyobb probléma. Úgy vélte: egyenesen káros az „eldobható műanyag” kifejezés, amit be kéne tiltani, mert semmi sem eldobható, szinte minden újrahasználható és/vagy újrahasznosítható. Ami a műanyagok előnye, az sokszor a hátrányuk is: mivel könnyűek, úsznak a víz felszínén, a szél felkaphatja és így „csúf” hulladékká válnak. De ennek okai az emberek, akik elhajították azokat. „Korábbi és jelenlegi hallgatóiammal dolgozunk azon, hogy bebizonyítsuk, minden, akár a tengeri műanyag hulladék is feldolgozható, egy új termék alapanyaga lehet, amely hozzájárul a körkörös gazdasághoz, a fenntartható fejlődéshez és az emberiség életminőségének javulásához.” Hozzáfűzte: fontos tudatosítani, hogy a műanyagot ne azonosítsák a sokszor felesleges csomagolóanyagokkal. Számos olyan helyen történik az alkalmazásuk, ahol nélkülözhetetlenek: általuk kistömegűek, ebből adódóan alacsonyabb fogyasztásúak a járműveink, így azok kevesebb károsanyagot bocsátanak ki. Az energiatermelés sokkal környezetbarátabbá vált, nem is beszélve a hatékonyabb mobiltelefonálást és az elektromos autózást elősegítő lítium-ion polimer akkumulátorról. A műanyag hő- és hangszigetelő elemek az épületek fenntartási költségét is jelentősen csökkentik, az infrastruktúra – víz, gáz, villany, csatornahálózat, telekommunikáció – pedig a műanyagok hálózatán keresztül működik. A mezőgazdaság termelékenysége évszázadokkal esne vissza műanyagok nélkül. Az orvostechnikában alkalmazott műanyag implantátumok, protézisek pedig hozzájárultak az emberek gyorsabb, komfortosabb gyógyulásához. „A műanyag tehát nem környezetszennyező, hanem értékes anyag, a fenntartható fejlődés záloga, ahogy azt a Nobel-díjas tudós, Oláh György is vallotta. Ne dobáljuk el, használjuk felelősséggel! Látható, hogy a műanyag (amelyben a „mű” előtag sokszor pejoratív értelmű) nem pótanyag, hanem kiváló műszaki anyag. A diákjaimnak ezt úgy szoktam magyarázni, hogy: „Önök is egy igazi egyetemre járnak, és nem egy műegyetemre” – zárta az interjút a kitüntetett.

HA-GI
Fotó: Philip János