„A jövő csak az ember által és csak az ember javára alakítandó”

A BME három oktató-kutatóját és egy hallgatóját jutalmazták a műszaki és mérnöki kutatómunka terén nyújtott kiváló teljesítményükért a Gábor Dénes-díj átadóján.

„A kitüntetés harminc esztendeje egy magyar lámpagyújtás, amelynek fénye segít a természettudományok egyetemes katedrálisának felfedezésében, a magyar műszaki alkotóerő felmutatásában és közösségi elismerésében, valamint segít a magyar tudományosság határokon átívelő összefogásának erősítésében is” – hangsúlyozta az ünnepségen tartott köszöntőjében Kövér László, az Országgyűlés elnöke, hozzátéve, a jövőtől való félelemmel, szorongással és tehetetlenséggel, a globális problémákkal szemben ma is egyetlen orvosság van: annak a hite és akarata, hogy a jövőt az ember formálni tudja, ahogyan Gábor Dénes fogalmazott, a jövő feltalálható. A házelnök szerint a magyar tudománynak a mai napig iránymutatásul szolgálnak e gondolatok.

„Köztudomány: egyedüli valóságos erő, ennél előbb-utóbb nagyobb hatalom nincs; s azt a lehető legnagyobb magasságra fejteni, legszentebb hazafiúi kötelességünk, mert annál nagyobb jót nem tehetünk a hazánkkal” – idézte fel köszöntésében Széchenyi István két évszázados gondolatait Jamrik Péter, a díj alapítója, egyúttal hangsúlyozva: az elismerés harminc év után is egyedi és időtálló, mert világnézeti vagy vallási hovatartozás nélkül, politikai indíttatást mellőzve kerülhettek és kerülnek fel a díjazottak tablójára a magyar természettudomány, a műszaki, szellemi élet kiválóságai: ebben a közegben a generációs különbségek is pozitív értelmet kapnak.

„A Gábor Dénes-díj a kezdetektől lámpás és iránytű azon az úton, amely a társadalom tehetségétől a tehetség társadalmába vezet bennünket” – fogalmazott köszöntésében Bendzsel Miklós, a Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke, majd rámutatott: „a kitüntetésben részesülők személyében és munkásságában az innovatív természettudomány és mérnöki alkotás tiszta öröme, valamint a közhasznúság becsvágya nyer elismerést, amire a modern Magyarország jövője építhető.

„Gábor Dénes elhivatottságából és teljesítményelvűségéből immár generációk merítettek erőt. Alapítványunk hagyománya a cselekvő közélet intézményi és szakmai szervezeti vezetőinek közös nyilatkozatban való megszólaltatása” – hangsúlyozta Bendzsel Miklós, utalva arra a tényre is, hogy a közeljövőben két jeles jubileumra is készülnek: 2020-ban lesz az elismerés névadója születésének 120. évfordulója, 2021-ben pedig Nobel-díja átvételének 50. évfordulója. Az alkalomra az új innovatív évtizedet megalapozó állásfoglalást fogalmaztak, amelyben szorgalmazzák hazánk műszaki, gazdasági fejlődésének, a kutatás-fejlesztés és innováció nemzetközi hírének és hitelének a megőrzését, öregbítését a tehetség és az alkotóképesség kibontakoztatása révén. A dokumentumot elsőként az Országgyűlés elnöke, Kövér László látta el kézjegyével.

Ebben az évben is több műegyetemi kiválóság vehetett át Gábor Dénes-díjat. A polimerkompozitok technológiai célú felhasználásáért a villamos távvezeték teherhordó magja kialakítása során, a bazaltszál erősítésű polimerkompozitok kifejlesztésében elért és a gyártásban már széleskörűen alkalmazott eredményeiért, valamint a multifunkcionális állapotváltozási szenzorfunkciót is betöltő kompozitok létrehozásában, továbbá a PET-anyagok jövőbeli újrahasznosítási lehetőségeinek vizsgálatában és minősítésében elért meghatározó jellegű alkotótevékenységéért elismerésben részesült Czigány Tibor akadémikus, az MTA rendes tagja, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, Széchenyi-díjas gépészmérnök.

„Czigány Tibor mérnökként, akadémikusként, dékánként egyetemi tanárként a polimerkompozit anyagtudomány és -technológia, kiemelten a gyártástechnológia, valamint az alkalmazhatóság terén elért kutatási eredményeivel, számos idegen nyelvű és hazai, kiemelkedő jelentőségű tudományos publikáció szerzőjeként a hallgatók körében is nagy népszerűségnek örvend” – emelte ki méltatásában Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára, hozzátéve, a díjazottnak a jövőt megalapozó kutatói utánpótlás-nevelésben végzett munkája is rendkívüli jelentőségű.

Domokos Gábor építészmérnök, az MTA rendes tagja, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék kutatóprofesszora a természettudományos és mérnöki problémák matematikai modellezésén alapuló sikeres megoldásáért, különösen az élettelen természetben zajló földi, bolygófelszíni és asztrofizikai ütközési folyamatok alakfejlődési jelenségek új felismeréseket eredményező magyarázatáért, továbbá gyógyszeripari és egyéb sikeres alkalmazások inspirálásáért, az MTA-BME Morfodinamikai Kutatócsoport létrehozásáért, valamint széles körben elismert kutatói utánpótlás nevelő munkásságáért érdemelte ki a Gábor Dénes-díjat.

„A díjazott munkássága annak a meggyőző bizonyítéka, hogy hogyan lehet az alaptudománytól az alkalmazott tudomány fejlesztési fázisain keresztül a leggyakorlatiasabb eredményekig eljutni” – méltatta Bendzsel Miklós a professzort. Mint fogalmazott, Domokos Gábor kutatói attitűdje nagyon hasonlít az elismerés névadójának hozzáállásához. A matematikus V.I. Arnold sejtésének bizonyításaként megalkotott Gömböc egy speciális inzulinadagoló kifejlesztéséhez is ötletet adott.

In memoriam Gábor Dénes-díjat kapott Gyulai József akadémikus, a BME professzor emeritusa, Prima- és Széchenyi-díjas fizikus, aki a hazai műszaki fizika világszerte ismert, meghatározó alakja, a hazai anyagtudományi oktatás élharcosa, Hódmezővásárhely díszpolgára. Két cikluson keresztül volt a Gábor Dénes-díj kuratóriumának elnöke és a díjat kezelő alapítvány irányítója. Ez idő alatt folyamatosan nőtt a határon túl élő és dolgozó magyar tudósok eredményeinek és a mérnöki teljesítményeknek az elismerése és ismertsége, valamint megerősödött Gábor Dénes szellemi örökségének ápolása, tovább terjedt könyveinek és műszaki alkotásainak megismertetése a diákság körében.

„A Gábor Dénes-díjnak sok olyan szolgára van szüksége, akik verítéküket, fáradtságukat, gondolataikat, álmaikat beteszik azokba a sarokkövekbe, amelyre most építkezünk” – méltatta Bendzsel Miklós a professzor munkásságát. Jamrik Péter laudációjában kiemelte, Gyulai József két cikluson keresztül olyan magas szintre tudta emelni az elismerés és a névadó szellemi örökségének az ápolását, amelynek bizonyítékait az ünnepségen láthatták, hallhatták a megjelentek.

„Nyolc éven át birtokoltam a bizalmat, hogy vezethettem a kuratóriumot, regisztrálhattam döntéseit, vállaltam annak következményeit. Az, hogy munkámnak emléket állítsanak, örömteli meglepetéssel töltött el. Köszönöm, és így még emlékezetesebb lesz számomra életem ezen szépséges időszaka. Hálás vagyok érte és sikeres döntéseket kívánok a jövő kuratóriumának!” – idéztek a méltatók a távollévő díjazott köszönőleveléből. (Gyulai Józseffel a bme.hu a közelmúltban készített interjút – szerk.)

Gábor Dénes díjban részesült még: Balázsi Csaba kohómérnök, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója; Janáky Csaba, az SZTE egyetemi docense, az SZTE – MTA Fotoelektrokémiai Kutatócsoport vezetője; Laszlovszky István szakgyógyszerész, a Richter Gedeon Nyrt. klinikai projektkoordinátora; Reith András építészmérnök, az ABUD Mérnökiroda Kft. ügyvezetője; Veres Mihály fizikus, az Isotoptech Zrt. vezérigazgatója. Pető Mária fizikus, a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium fizikatanára, valamint Rekeczky Csaba villamosmérnök, a Verzion Communications Inc, számítógépes látás igazgatója, a PPKE ITK tanára külhoni Gábor Dénes-díjat vett át.

Gábor Dénes-életműdíjat kapott Bartha László vegyészmérnök, a Veszprémi Egyetem Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék nyugalmazott vezetője, valamint Szigethy Dezső okleveles vegyésznek, a Technoorg Linda Tudományos Műszaki Fejlesztő Kft. alapítója és ügyvezetője.

In Memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült még Kosztolányi Tamás gépészmérnök, a Novofer Távközlési Innovációs Zrt. nyugalmazott irodavezetője valamint Pomezanski György magyar-történelem szakos tanár, televíziós műsorvezető.

A Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat idén Rendes Szilveszter, a BME Építőmérnöki Kar hallgatója nyerte el.

„A Gábor Dénes-díj különlegessége, hogy a kutatói életpálya egész spektrumát átfogja: a pályájukon induló tehetségeket és életműveket egyaránt elismer” – utalt az idei ösztöndíjas méltatásában Józsa János rektor a tavalyi Gábor Dénes-életműdíjas Gschwindt András munkásságára.

„A mérnöki tevékenység szépsége, hogy az örökifjú műegyetemi professzor műholdakkal, míg a mostani fiatal díjazottunk több száz éves építményekkel foglalkozhat” – hívta fel a közönség figyelmét az akadémikus. Kiemelte: a kitűnő építőmérnök hallgató a házi tudományos diákköri versenyen kétszer nyert, az OTDK-n pedig különdíjat kapott; egyúttal a tartószerkezetek specialistája, ami alaptárgy: ennek mérnöki alkalmazása ugyanakkor a több száz éves kő- és téglaboltozatú hidak működésének jobb megismerését és rekonstruálását segítheti. „A díjazott szakterülete csak az Európai Unión belül 200 000 hidat érint: ennyit építettek az elmúlt évszázadokban. Ezeket az alkotásokat nem a mai forgalomra tervezték. Az elméleti-alaptárgyi kiindulásból olyan eredményt elérni, ami hidak százezreit teszi használhatóbbá, az az igazi innováció, méltó Gábor Dénes szellemiségéhez” – zárta beszédét.

A díjazottakkal készült helyszíni interjúkból a Budavári Schönherz Stúdió készített kisfilmet.

HA-GI
Fotó: Philip János