„Közösen kell tennünk a Műegyetem további erősödéséért”

A belső kohézió, az ipari együttműködések és a kutatói életpálya fontosságáról beszélt a bme.hu-nak adott interjújában a VIK új dékánja.

„Magyarország akkor erős, ha a Műegyetem is az, hiszen a műszaki szakma mindig pozitív hatást gyakorolt a nemzetgazdaságra. A kedvező folyamatok elősegítésében, fenntartásában karunknak, mint a hazai műszaki felsőoktatás fellegvára legnagyobb karának, felelősségünk van, ezért szakmai döntéseinket ennek figyelembevételével hozzuk meg” – hangsúlyozta Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) augusztustól kinevezett dékánja, hozzátéve: a VIK szerepe akkor lesz a jövőben is kiemelkedő, ha a vezetése rendelkezik vízióval, jövőstratégiával, valamint hatékony együttműködést alakít ki az egyetemi polgárokkal. „Ez a vasgolyó-effektus: amikor létrejön egy erős belső kohézió, mindegy, mi történik a külvilágban, bárki is akar belénk rúgni, nem tud kárt okozni nekünk, csak a lába fog fájni. A felvázolt szemléletet tükrözi a kezdetben 15, ma 100 fősre duzzadt tanszékem, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék, de igyekszem kiterjeszteni a szellemiséget az egész karra” – hívta fel a figyelmet a libanoni származású professzor, aki 33 évvel ezelőtt, a gimnázium elvégzése után állami ösztöndíjjal érkezett Budapestre, a Műegyetem ötéves villamosmérnöki képzésére, ahol kitüntetéses diplomát szerzett, 1996-ban pedig tanársegédként kezdett dolgozni alma materében. „Nagy volt bennem a bizonyítási vágy, egyre feljebb léptem a ranglétrán. Több mint 20 éve jól érzem magam itt, szeretem a fiatalokat oktatni, nevelni, de nemcsak a szakmára, hanem az életre is. Mindeközben a kutatás szintén a mindennapjaim része lett, mivel az alkotáshoz szükséges szabadság a kezdetektől biztosított volt” – beszélt a sorsfordító évekről, egyben indokolva azt, miért nem fogadott el egyszer sem kiemelkedően magas bérezéssel járó nyugat-európai állást: „a pozíciómmal járó stabilitás, a pezsgő környezet hozzájárult ahhoz, hogy harmóniában legyek önmagammal és a családommal”. (Rendhagyó életpályájáról a bme.hu már korábban beszámolt – szerk.)

„Vezetőként hatalmas mennyiségű és sokrétű feladatot vállaltam, de ez nem nyomaszt, mert kellően nagy a munkabírásom, inkább a kitűzött céljaink elérése miatti felelősség terhét érzem a vállamon. Azt szeretném ugyanis, hogy ezek mindegyike megvalósuljon a dékáni ciklusom alatt. Persze, egyedül nem fog menni, csapatban gondolkozom, ezért félévente kari értekezleteket tartunk a munkavállalók részvételével, közösen elemezzük az eddigi lépéseket, eredményeket és megbeszéljük a további szakmai teendőket” – foglalta össze a kooperációval összefüggő gondolatait Charaf Hassan, nyomatékosítva: ha a kollégák tudják, hol tartanak az úton, könnyebben azonosulnak a törekvésekkel. Hozzáfűzte még, a karok közötti összefogás ugyanolyan lényeges, mint egy-egy karon belül a tanszékek szimbiózisa, ami azt is jelenti: a szervezeti egységeknek föl kell sorakozniuk a rektor és a kancellár mögött, hogy közösen tegyenek a BME további erősödéséért, egységéért és a szakterületein kivívott vezető szerepének megtartásáért. „Mindenkinek hasznos ez, ráadásul az intézmény érdekérvényesítő képességére is pozitívan hat” – fogalmazott a professzor, aki elmondta: ebben egyetértés van az intézményen belül.

„Mi az elődök által megalapozott szellemi tőkénkből élünk, erre tudunk építkezni: megőrizve értékeinket, jogosultságainkat, ez kötelességünk is. Ugyanakkor fontos nyitnunk a világra és a haladásra: ennek a kultúraváltásnak kívánunk a motorja lenni” – emelte ki a dékán, aki szerint ennek érdekében az oktató-kutatóknak is haladniuk kell a korral a negyedik ipari forradalom idején, szükséges a dinamizmus, a ritmus- és az irányváltás. „Példát kell mutatnunk az infokommunikációs technológiák használatában, mert ez a jövő. Ehhez a VIK-nek minden adottsága megvan, az pedig egyenesen unikálisnak számít, hogy a villamos- és az informatikai mérnökök képzése egy helyen valósul meg, tehát mi értjük a billentyűzet alatti világot is, nem csupán a fölötte lévőt” – jegyezte meg a fejlesztésorientált és hallgatóközpontú informatikai oktatás iránt elkötelezett kari vezető, akinek kutatási területe az elosztott rendszerek, a szoftverfejlesztés, a mobil platformok, a multiplatform alkalmazásfejlesztési módszerek, valamint a mesterséges intelligencia és aki oktatóként is számos új, informatikai tárgyat, valamint tudományos vizsgálatokhoz tematikát dolgozott ki, miközben elsőként vezette be a képzésbe a mobil szoftverfejlesztést.

2019 májusában nyílt meg Európa első interaktív kiállítása a mesterséges intelligenciáról a BME-n a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció szervezésében (amelynek elnökségi tagja Charaf Hassan)

Céljai megvalósításához a dékán rangos külföldi felsőoktatási intézményekkel törekszik további együttműködésekre: „2018-ban született meg a megállapodás a német Karlsruher Institut für Technologie-vel (KIT) a villamosmérnök hallgatók kettős diplomaszerzésének lehetőségéről, illetve 2019 őszén írtunk alá szándéknyilatkozatot a Drezdai Műszaki Egyetemmel a duális doktori képzés megszervezéséről. Ilyen programunk egyébként már van a dán Aalborgi Egyetemmel”. (A Drezdai Műszaki Egyetemmel kötött szándéknyilatkozat aláírásáról a bme.hu is beszámolt – szerk.)

Másrészt szerinte ugyanilyen lényeges a VIK ipari kapcsolatainak bővítése. A BME és az IT-szektor szereplői között eleddig több mint 100 sikeres közös projekt megszületésében segédkező professzor azt szeretné, hogy a vállalatok a konkrét műszaki problémáikra hatékony megoldásokat, míg a tanszéki kollégák, doktoranduszok motivációt, új lendületet kapjanak, így teremtve win-win helyzetet a két fél között. „A cél az, hogy igazi műhelyként funkcionáljunk: fejlesszünk, és vigyük közel a kutatást a gyakorlathoz, miközben a tudományos munka eredményeit is használjuk fel az oktatásban”. A bme.hu-val megosztotta, hogy a PhD hallgatókat más módon is ösztönzik majd: karriermodellt alakítanak ki egy kiszámítható, magas fizetéssel járó egzisztencia megteremtése érdekében. .Az oktatási területtel kapcsolatban kiemelte: „most készítünk elő egy alapos tartalmi tanterv-felülvizsgálatot. Szeretném, ha az órákon több interakció lenne a kor szellemének megfelelően, a hallgatók érezzék jól magukat az előadásokon, legyen kedvük bejárni”. Örömét fejezte ki, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére sem csökkent a középiskolások érdeklődése a kar szakjai iránt. Sőt, a tavalyinál magasabb felvételi ponthatár meghatározásával is tudták tartani mérnökinformatikus szakon a hallgatói keretszámot. Emellett 2018 szeptemberében sikerrel indították el a hat féléves üzemmérnök-informatikus BProf (Bachelor of Profession) szakot azoknak a diákoknak, akik csökkentett elméleti és több gyakorlati ismeret birtokában mihamarabb el akarnak helyezkedni informatikusként az egyre fejlődő és bővülő munkaerőpiacon.

Zsúfolásig megtelt a VIK képzései iránt érdeklődő középiskolásokkal a Q épület legnagyobb előadóterme a közelmúltban tartott nyílt napon (Forrás: SPOT)

Charaf Hassan dékánként egyaránt törekszik majd arra, hogy a kar domináns módon vegyen részt a szakmapolitikában, tudásközpontok, tudományos koalíciók, platformok munkájában, mert úgy véli: a VIK nem követő, hanem a profiljában, az energetika, a mesterséges intelligencia, az ipar 4.0 vagy az 5G területén véleményformáló, és a jövő alakítója szeretne lenni, a BME múltjához méltó módon.

Az oktatóként is aktív dékán hangsúlyozta, négy éves dékáni ciklusa végén akkor lesz elégedett, ha erősítette a VIK szakmai szerepét országos és nemzetközi szinten, emellett növelte az oktató-kutatói és hallgatói létszámot, valamint vonzó életpályát tudott biztosítani a fiataloknak.

– GI –
Fotó: Philip János