Létesítményfejlesztés és új kutatóközpont a Műegyetemen

A BME-MOL együttműködés soron következő lépéseiról tartottak sajtótájékoztatót intézményünkben.

2019. október 2-án Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Tarlós István főpolgármester, Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója és Kotán Attila, a Műegyetem kancellárja sajtótájékoztatón ismertették a BME és a MOL együttműködés újabb elemeit. Az eseményen részt vett Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes, valamint Szalay Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes.

A tájékoztató lényege, hogy a BME és a MOL safety engineering területen új kutatóközpontot hoz létre, továbbá a MOL egyetemi hasznosításra ajánlja fel a MOL Campus elkészülte után felszabaduló ingatlanjait (többek között a társaság jelenlegi székházát).

A sajtótájékoztatónak nem véletlenül adott otthont a BME Ipar 4.0 Technológiai Központja, hisz az ott látható demonstrációk bizonyítékai az Egyetem kutatási, innovációs eredményeinek, a hatékony ipari innovációs folyamatnak.

A főpolgármester felszólalásában kiemelte, hogy 2010 óta a fővárosi kutatási- fejlesztési projektek előkészítésének és lebonyolításának a budapesti egyetemek fontos szereplői. A Műegyetemre Tarlós István kiemelt partnerként tekint, amit a közeli metróállomás átnevezése is szimbolizál. Megítélése szerint a MOL, mint vállalat Magyarország motorja, évtizedek óta főszereplője a régió gazdasági felemelkedésének. A természeti környezet állapotára is tekintettel hangsúlyozta, hogy a fővárosnak van saját klímastratégiája, zöld infrastruktúra fejlesztési koncepciója és saját mobilitási terve, ez utóbbi a BME közreműködésével készült. Összefoglalásként megerősítette, hogy a Főváros támogatja a MOL és a BME fontos együttműködési lépéseit, melyből reményei szerint Budapest is profitálni fog.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter említést tett a magyar gazdaság európai uniós átlagot jelentősen meghaladó növekedési üteméről, ami megítélése szerint az elmúlt 8-10 év beruházásainak strukturális hatása. Az „Invented in Hungary” megfogalmazással azt a kormányzati célkitűzését hangsúlyozta, hogy Magyarország ne csak élvonalbeli technológiák működtetésére, hanem világszínvonalú fejlesztésekre is alkalmassá váljon. Felhívta a figyelmet az elmúlt években végrehajtott azon beruházásokra, amelyek már nem közvetlenül a gyártáshoz kapcsolódnak, hanem, az országban rendelkezésre álló tudás és innovációs képesség miatt jöttek létre. A Kormány stratégiájának kiemelt eleme egy olyan környezet létrehozása, ahol a vállalatok, az egyetemek és a kutatóintézetek eredményesebben tudnak együttműködni, ezt biztosíthatja az ún. „Science Parkok” (tudásközpontok) kialakítása. Az ITM tervei szerint nyolc – jellemzően egyetemek köré szerveződő – science park létrejöttét támogatják. A Budapesten létesülő két science park egyike a Műegyetemen jön létre, ezzel elismerve az egyetem oktatásban, kutatásban elért eredményeit. A miniszter a BME-t az ország legjobb műszaki felsőoktatási intézményeként határozta meg.

A Műegyetem innovációs központként történő pozícionálásával kapcsolatosan Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató kihangsúlyozta, hogy a MOL Magyarországon a mérnökszakma egyik legfontosabb felhasználója, ezért a Társaság a mérnökképzést „szívügyének” tekinti. Ezt jelképezi a MOL és a BME ez év elején aláírt stratégiai együttműködési megállapodása is. A partnerség részeként a MOL és a BME közösen pályázik kutatás-fejlesztési projektekre, a legújabb generációs ipari folyamatbiztonsági technológiák témakörben. Az elnök-vezérigazgató azt is elmondta, hogy a MOL a fővárossal és a kormányzattal egyetértésben, a Műegyetemmel közösen dolgozza ki, hogy az Egyetem milyen módon hasznosíthatja a vállalat XI. kerületi irodakomplexumát, a MOL Campus átadását követően. A létesítmények telekterülete meghaladja a tízezer négyzetmétert, és az épületekben csaknem 40 ezer négyzetméternyi irodahelyiség található.

A Műegyetem kancellárja szerint a mai bejelentés egy komplex fejlesztési program fontos állomása. Beszélt a Műegyetem 2030-ig kitekintő fejlesztési programjáról, egy egyetemi Science Park tervéről, melynek fő elemei között sorolta fel a MOL által felajánlott épületek közös hasznosítását, kiemelve a kollégiumi férőhelybővítést, mint lehetséges funkciót. A kancellár fontosnak tartja a BME V2 épületének rekonstrukcióját, a Goldmann épület inkubátor és startup bázissá történő fejlesztését, valamint a teljes kampuszt felölelő 5G hálózat kiépítését.

A BME Science Park létrehozásával kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az infrastrukturális fejlesztések szükségesek, de ennél is fontosabb a KFI kapacitásokat kitöltő, azt használó szakmai tartalom. Az e tárgykörben már megtett és a tervezett intézkedések közé sorolta a BME innovációs kompetenciáinak közelmúltban történt erősítését, a BME-MOL Safety Engineering kutatóközpont létrehozásának tervét, az 5G hálózatra alapozott informatikai fejlesztéseket, továbbá az egyetemi startup világ kibővítését. Összefoglalóan kiemelte, hogy a fejlesztések eredményeként a BME Science Park, a MOL Campus és az Infopark együttesen Budapest innovációs mágnesévé válhatnak.

– KK –
Fotó: Philip János