A BME-s diplomával a többség szinte azonnal elhelyezkedik

A szakmaiságot, a képzés minőségét, az oktatói gárda szakmai felkészültségét és a közösség erejét vizsgálták a DPR idén megjelentetett kérdőívében.

„A diplomát szerző fiatalok jó esélyekkel indultak álláskeresőként, és a most megkérdezettek egyre kisebb arányban számoltak be munkanélküliségről. Az abszolutórium megszerzése után munkát keresők több mint fele szinte azonnal, egy hónapon belül talált munkát (2013-as évfolyam 52,7%, 2015: 57,5%, 2017: 59,7%). A végzettek 73-92%-a 1-5 hónap keresés után lelte meg a neki legmegfelelőbb állást (2013-as évfolyam: 73,8%, 2015: 91,7%, 2017: 92,1%), jelentős többségük tehát nem került munkanélküli státuszba” – osztotta meg a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) egyik legfontosabb megállapítását András Bálint, a BME HSZI Hallgatói Tanácsadási Osztályának vezetője, aki elárulta azt is: huszadik alkalommal mérték fel: milyen a Műegyetemen végzett fiatal szakemberek munkaerőpiaci helyzete, az intézményi képzésről kialakult véleményük és a BME-s diploma értéke. (A közelmúltban megjelent egy újabb DPR felmérés a közelmúltban. A gyorsjelentés részleteiről a bme.hu is beszámolt – szerk.)

A célcsoport a 2013-ban, 2015-ben és 2017-ben a Műegyetem alapképzésén, mesterképzésén, egységes osztatlan képzésén vagy hagyományos főiskolai, egyetemi oktatása keretében abszolutóriumot szerzett ifjai voltak. A szakember elmondta: a 2017-es évfolyamon a legtöbben valamilyen álláshirdetésre jelentkeztek (27%) vagy a gyakorlati helyükön alkalmazták őket (26%), sokan kifejezetten egy adott céghez pályáztak (16%), és még mindig nagy szerepe volt az álláskeresésben a személyes kapcsolatoknak, ajánlásoknak (12%).

Kiderült az is, hogy a végzettek háromnegyede főállásban, legalább heti 40 órában vállalt munkát és mindössze tizedüknek van másodállása. Minden évfolyamnál kiemelt szerepet kapott az idegen nyelvi ismeret: a válaszadók úgy ítélték meg, hogy 5-ből 4,3-4,4-es erősségű a nyelvtudásuk elsődlegesen angolból, ezt pedig a német követte, mint második legnépszerűbb idegen nyelv. Érdekesség, hogy a válaszadóknak 10-15%-a külföldi tanulmányokat is folytatott hallgatóként, átlagosan 6-8 hónapot töltöttek más országban az egyetemi éveik során. A kérdőív vizsgálta még: az egykori műegyetemisták végzettségük megszerzése előtt dolgoztak-e a tanulmányaikhoz kapcsolódóan. A 2017-es évfolyam visszajelzése alapján a GTK-n 83%, a GPK-n 81% és a VIK-en 79% élt ezzel a lehetőséggel. A végzettség előtti szakmai munka terén az ÉPK áll élen 80%-kal, a GTK 78%-os és a VIK 77%-kos eredménye előtt.

A válaszadókat arra kérték, hogy jellemezzék a műegyetemi képzést például az alapján, mi jelentette számukra a legnagyobb előnyt, illetve nehézséget a tanulmányok során. A kitöltők szerint az erős elméleti tudás, a közösség ereje, az oktatói gárda, a szakmaiság, a képzés minősége, az elvárások és a személyes kapcsolatok kiemelkedőek a BME-n, ezek mellett javasolják a gyakorlati ismeretekre történő fókuszálást és még több modern eszköz bevonását a tanórákba. A legtöbben az időbeosztást, a kurzusok nehézségét és a vizsgák okozta stresszt vélték a tanulást nehezítő körülménynek. A prezentációs és vezetői készségek, az önérvényesítés, a nyelvismeret és az időgazdálkodás mind olyan területek, amelyeket fontos fejleszteni – vélekedtek a felmérésben részt vevő három évfolyam tagjai, akik magasra értékelték a BME sportlétesítményeinek lehetőségeit, valamint a széles körű könyvtári szolgáltatások elérhetőségét.

„A fiatalok összességében elégedettek voltak a hallgatóként megszerzett tapasztalatokkal, 69-78%-uk újra a Műegyetemet választaná, ha most felvételizne (2013-as évfolyam: 78,3%, 2015: 74,2%, 2017: 69,2%), és még ennél is többen, 78-89%-uk ajánlaná másoknak a BME-t (2013-as évfolyam: 89%, 2015: 86,5%, 2017: 78,3%)” – emelte ki András Bálint az egykori műegyetemisták véleményét, benyomását összesítő kérdőív egyik legfigyelemreméltóbb eredményét.

A HSZI munkatársa beszámolt arról, hogy idén már az Oktatási Hivatal által központilag megújult kérdőívet közvetítették a műegyetemi diplomásoknak is: „korábban az intézményekben 3 és 5 évvel ezelőtt végzetteket kérték fel a kitöltésre, idén az 5 éve és a frissen diplomázottak véleményét összesítették, ily módon árnyalva a munkaerőpiac reagálását a fiatal álláskereső szakemberekre. Egyszerűsítették továbbá a kérdőív nyelvezetét, rövidebb, tömörebb kérdésekre törekedtek”. A HSZI munkatársai is kezdeményeztek egy újítást: mivel az iroda számos oktatást és tanulást segítő szolgáltatással, lehetőséggel támogatja a hátrányos helyzetű hallgatókat, célszerűnek tartották, hogy az elhelyezkedési lehetőségeiket, tapasztalataikat is kiemelten kövessék, ezért erre külön kérdéscsoportot javasoltak.

A HSZI Hallgatói Tanácsadási Osztályának vezetője a hallgatók, végzettek véleménye mellett fontosnak tartja a munkáltatói oldal tapasztalatainak megismerését is. „Állásbörzéken, pályaorientációs napokon tájékozódunk arról, hogy a vállalatok mit várnak el egy frissen végzett hallgatótól és melyek azok az ismeretek, készségek, amelyekkel előnyre tehet szert egy pályakezdő álláskereső. Az biztos: a külföldi tanulmány, a gyakorlati tudás, a nyelvismeret vagy a csapatmunkában szerzett tapasztalat révén növelhetik elhelyezkedési esélyeiket a fiatalok”.

„A mindenkori felmérés célja, hogy az Oktatási Hivatal (OH) és a Műegyetem egyaránt követni tudja az intézményben diplomát szerzett, majd pályakezdőként a munkaerőpiacra lépett szakemberi sorsát. Arra is törekszünk, hogy a BME-s képzéssel, az itt megszerzett tudással és annak piaci szférában történő hasznosulásával összefüggő visszajelzéseket a BME hosszú távon beépítse az intézmény minőségbiztosítási és munkaerő-stratégiai elképzeléseibe, ez jelenleg is zajlik” – hangsúlyozta a HSZI munkatársa.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében végzett idei és korábbi felmérések a HSZI honlapján érhetők el.

TZS-GI
Fotó: Philip János