Hírfolyam
Brutálisan izgalmas kísérletekkel készültek a Műegyetemre látogató gyerekeknek
2019. 06. 06.Hordóejtést és -roppantást, valamint cseppfolyós nitrogén biztosította lökéshullám-bemutatót is láthattak a Science Campus záróünnepségére és a Gyermeknapi Fizika rendezvényére érkezők.
„Nincsenek új kísérletek, csak öreg fizikatanárok, akik mindet ismerik” – fogalmazott Härtlein Károly mesteroktató, a nagysikerű műegyetemi természettudományos programok ismert résztvevője, aki idén formabontó kísérletekkel készült a BME Természettudományi Kara (TTK) által 2018 őszén elindított, „Science Campus” előadássorozatának „Brutális fizika” című záró rendezvényére, majd közvetlenül utána a Gyermeknapi Fizikára. (A Science Campus a korábban már három ízben megrendezett BME TTK Science camp természettudományos nyári tábor hagyományait folytató ismeretterjesztő előadássorozat, amelyben a kar neves oktatói és meghívott vendégek összegzik a modern természettudományok eredményeit, a kutatókat foglalkoztató aktuális kérdéseket, kísérleti trendeket, és azt, hogy az emberiség jelenkori problémáira, kihívásaira a természettudományok, ezen belül pl. a matematika, a pénzügyi matematika, az adattudomány, a nukleáris technika, a nukleáris medicina, a kvantum-technológia, a részecskefizika, a kognitív tudományok vagy a pszichológia milyen válasszal szolgának – szerk.)
„Olyan kísérletek bemutatására esett idén a választásom, amelyeknél már az előkészületekbe is bevonhattam a közönséget” – fogalmazott a műegyetemi mesteroktató az idei „Brutális fizika” című bemutatóról, ahol a hordóké volt a főszerep.
A Műegyetem udvarán a hidrosztatikai nyomást, annak hiányát és a lökéshullámot szemléltették: 20 és 30 méter magasságból leejtett 60 és egy 200 literes hordó, 1,5 literes PET-, illetve 2,3 literes alumínium palackok segítségével, cseppfolyós nitrogén biztosította nyomás által. A hordókat egy angol gyártmányú, 61.5 méter emelőképességű kosaras gépjárművel emelték a magasba. A szerkezet ideiglenes felállítása a paksi Atomenergetikai Múzeum igazgatója, Enyedi Bernadett szakmai támogatásával valósulhatott meg. A kísérletek biztonságáról Bán Ferenc és Puxler István tűzoltók is gondoskodtak. A BME részéről a helyszín biztosítását és a megvalósítást a Kancelláriához tartozó Vagyon és Intézménybiztonsági Osztály munkatársai, Marinovszky Zsolt osztályvezető és Balaton Imre, a Tűzvédelmi Osztály vezetője támogatta.
A végrehajtásban és a kulisszatitkok megismertetésében Sánta Botond, a TTK Fizika Tanszékének doktorandusza segített Härtlein Károlynak. Az egyik kísérletben a legnagyobb energia elszabadulásánál megmutatták a számítás menetét is, ez által egy, mindenki számára látványos példán keresztül illusztrálták az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolatot.
Az udvari bemutató után az F29-es teremben, ahogy Härtlein Károly fogalmazott: a „fizika szentélyében” mutattak be hőtani és elektromosságtani kísérleteket. Idén jelen voltak a XVI. kerületi Sashalmi Tanoda Általános Iskola növendékei is, akik a Sas Elemér Fizikaverseny legjobbjaiként érdemelték ki a részvételi lehetőséget Härtlein Károly nem mindennapi előadására.
„A szárazjeget és a cseppfolyós nitrogént bemutató előadások megunhatatlanok” – jegyezte meg Härtlein Károly, aki a Van de Graaff generátorral illusztrált hajtupírozással, konfettiszórással és vasszög-olvasztással kápráztatta el a csillogó szemű ifjúságot.
„Tizenöt éve már hogy az első Gyermeknapi fizika előadást megtartottam a fiataloknak, szüleiknek és oktatóiknak, és bevallom, még soha nem láttam unatkozó gyereket. A kísérletek végén mindig azok részleteiről kérdeznek hosszasan a diákok. Ha csak néhányuknak sikerült felkelteni az érdeklődését a természettudományok iránt, már megérte a fáradtság” – számolt be élményeiről a műegyetemi mesteroktató. Härtlein Károly úgy érzékeli, hogy a szülők szívesen hozzák el gyermekeiket a fizika bemutatókra, főként azért, mert ilyen látványosságokban nincs részük az iskolai tanórákon. „Vannak olyan fizika tanár kollégák, akik még a tanítványaikat is elhozzák ezekre az eseményekre, ugyanis a jelenlegi általános és középiskolai fizika óraszámok mellett a leglelkesebb pedagógusok sem tudnak elegendő kísérletet végrehajtani. A Műegyetem kezdeményezése éppen ezért egy hiánypótló és a fiatalok pályaválasztására is hatással lévő program” – összegezte a mesteroktató.
TZS-GI
Fotó: Philip János