„Érdemes a minőségi oktatás fenntartásán dolgozni”

Oktatási rektorhelyettesként második ciklusát kezdte meg Veszprémi Károly, akivel az előző időszak értékelése mellett a következő három év stratégiai céljairól beszélgettünk.

„Három év kevés ahhoz, hogy maradandót hozzunk létre Magyarország meghatározó műszaki felsőoktatási intézményének képzési rendszerében, ugyanakkor bízom benne: a minőségi oktatást elősegítő, nemrég bevezetett intézkedéseink meghozzák a kívánt eredményt” – osztotta meg gondolatait a bme.hu-val az idén ismét megválasztott oktatási rektorhelyettes. Veszprémi Károly elmondta: az elmúlt ciklust a változások jellemezték, amelyek között a legfontosabbnak tartja az új szakok és a duális képzések előkészítését, az idegen nyelvű oktatás népszerűségének növekedését, a doktori képzés átalakítását, az új képzési és kimeneti követelmények meghatározását, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat megújítását.

„A továbbtanuló fiatalok generációját jelenleg demográfiai csökkenés jellemzi, ennek ellenére örvendetes, hogy nagyjából hoztuk a tavalyi felvételi létszámot a ponthatárok megtartása mellett” – értékelte az idei felvételi jelentkezési eredményeket az oktatási rektorhelyettes, hozzátéve, hogy változatlanul nagy a diákok érdeklődése az informatika és a mechatronikai mérnökképzések iránt, de jól teljesített a szeptemberben bevezetett két új szak is, amelyek Veszprémi Károly szerint hatékony választ nyújtanak a piac és az ipari szereplők által támasztott munkáltatói igényekre. „A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon 14 fővel angol nyelvű mesterszakot indítottunk az autonóm járműirányítás területén, míg a Villamosmérnöki és Informatikai Karon csaknem 200 fővel kezdtük el az üzemmérnök-informatikus Bprof képzést, amely az alapszintű elméleti ismeretek mellett inkább a szakmai gyakorlatra és az ipari tudásra koncentráló oktatási forma” – ismertette a professzor, aki elmondta még, hogy a következőkben a fő feladat az első szemeszter tapasztalatainak begyűjtése lesz.

„Szeretnénk a magas minőséget a jövőben is fenntartani, amit jelentősen segíthet egy általunk már régóta várt központi intézkedés: legalább egy emelt szintű érettségi lesz a belépő valamennyi felsőoktatási intézménybe várhatóan 2020-tól. Ettől azt reméljük, hogy a legjobb képességű diákok nyernek bebocsátást az egyetemekre” – mondta Veszprémi Károly, bízva abban, hogy „a mostani, inkább a pontszerzés legkézenfekvőbb módjára koncentráló rendszert felváltja egy olyan struktúra, amelyben az érettségi megfelel egy felsőoktatási felvételinek”. Megjegyezte: „e változás együtt járhat valamelyest az érdeklődés visszaesésével, ám a Műegyetemen nem tartunk a felvettek számának lényeges változásától. Úgy véljük, ez a lépés egy újabb intézkedés lehet a minőségi oktatási rendszer megerősítésére. Nem is a szűrő hatása a legfontosabb, hanem az, hogy jelezzük a középiskolásoknak: mire és milyen szinten van szükségük nemcsak a bekerülésükhöz, hanem a bennmaradásukhoz az egyetemen. És erre tudatosan készülniük kell”.

„Innovációra törekszünk a duális képzésekben is” – jelentette ki Veszprémi Károly, amelynek mesterszintje mellett kötelezte el magát a BME. „Az intézmény elhivatott, kutatás-fejlesztéssel is foglalkozó ipari partnereinek többsége belátta, hogy a BSc-nél szélesebb ismeretekkel rendelkező szakemberekre van szükségük a jövő technológiai megoldásainak megvalósítására. A duális mesterképzés egy egyedülálló forma egyetem és ipar közötti szimbiózisra a magas színvonalú és naprakész piaci tudást közvetítő oktatás megerősítése érdekében” – fogalmazott a professzor.

„Dolgoznunk kell a jó képességű, tehetséges és elkötelezett hallgatókra épülő minőségi oktatás fenntartásán, ez a Műegyetem számára presztízsértékű” – nyomatékosította a szakember, kifejtve, hogy a BME-n zajló napi tanításban szinte már csak digitális jegyzeteket használnak. „Tanárainktól megköveteljük a magas minőségű oktatási segédletet, emellett a távoli, online tanítási módszerek bevethetőségét is elemezzük” – árulta el a professzor, hozzáfűzve, hogy az online rendszerek ún. „learning analytics” módszerével naprakész információt kaphatnak a karok a hallgatók haladásáról, arról, hogy mikor nyitották meg először a tananyagot, hányszor és mennyi időre vették elő a segédletet, az irodalom melyik része érthető könnyen és mely kevésbé – sorolta az oktatási rektorhelyettes.

A professzor szerint bár a BME közismert intézmény a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében, a népszerűsítésével ennek ellenére folyamatosan foglalkozni kell. „Újabb és újabb szakok jelennek meg más egyetemeken is, amelyek így próbálnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel és magukhoz csábítani az érettségizőket. Ebből a körből mi sem maradhatunk ki. A demográfiai csökkenés miatt egyre kisebb lesz a merítési lehetőség, így a kiváló képességű diákok és a hallgatói létszám fenntartása érdekében a legjobbakat kell megnyernünk” – emelte ki Veszprémi Károly. Kitörési pontként említette az intézményi szintű kezdeményezések (például a középiskolásoknak szóló nyílt nap, az Educatio kiállításon történő szereplés, sajtómegjelenések stb.) mellett a nagy jelentőséggel bíró kari programokat (kari nyílt nap, laborlátogatás, pályaorientációs előadás a középiskolákban stb.). Megerősítette ugyanakkor, hogy szükséges a középiskolai tanárok figyelmét is felkelteni, mert nekik jelentős szerepük van az ifjúság pályaorientációjában.

Veszprémi Károly szerint nemcsak a leendő hallgatókkal való kommunikáció, hanem a már felvett műegyetemi fiatalok segítése is fontos feladat: „a lemorzsolódás továbbra is olyan probléma, amellyel foglalkozunk. Ez folyamatos monitorozást igényel. „Érdemes kihasználni minden eszközt és támogatást, hogy időben felhívhassuk a hallgatók figyelmét a lemaradások miatti veszélyekre. Ide érthetjük többek között a ’learning analytics’ módszerek használatát, de ugyanígy az egyetemi szervezetek (Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság) segítségét. Az intézménybe kerülő diákoknak a középiskolához képest új és magasabb követelményeknek kell megfelelniük, emellett a kreditrendszer is lehetővé teszi az elhúzódó teljesítményt. Ugyanakkor a másik oldalra, a tehetségekre is nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani az egyes karokon már létező tehetséggondozó gyakorlatok megosztása által. Ezeknek a feladatoknak kiváló fóruma az Oktatási Dékánhelyettesi Értekezlet, amely a hatékonyságnövelés érdekében már kéthetente ülésezik”.

A műegyetemi professzor a bme.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta a nemzetközi felsőoktatási rangsorok jelentőségét is. „Célunk, hogy minél jobban szerepeljünk ezeken a listákon, amelyek eredménye hatással lehet a pályaválasztás előtt álló ifjak és szüleik véleményére egyaránt. Első olvasatra talán nem tűnik kimagasló sikernek, ha a BME-t valamely nemzetközi felmérésen az első 500-700. intézmény közé sorolják, ám világszerte több mint 20.000 iskola közül ilyen helyezést elérni annyit jelent, mint a világméretű felsőoktatás minőségi képzést nyújtó első pár százalékának elitjébe tartozni” – fejtette ki Veszprémi Károly, aki ezzel összefüggésben elképzelhetőnek tartja külső szakértő felkérését a Műegyetem jobb pozíciójának elősegítése érdekében.

Az oktatási rektorhelyettes további részleteket árult el a közeljövő intézkedéseiről. Az elmúlt három évben létrehozott Oktatási Igazgatóság beváltotta a hozzáfűzött reményeket: hatékonyabb és gördülékenyebb lett a képzési ügyek irányítása, számos dokumentum és eljárás fejlesztésére nyílt lehetőség. Ezzel összefüggésben rávilágított: „olyan sok külföldi hallgató van jelen a Műegyetemen az egyre népszerűbb angol nyelvű képzéseken és a Stipendium Hungaricum program ösztöndíjasaként valamennyi karon, amely indokolja egy Idegen Nyelvű Oktatási Igazgatóság felállítását”.

A jövő rektorhelyettesi feladatairól szólva Veszprémi Károly elmondta: hamarosan az EHK-val együttműködésben megújul a hallgatói költségekre, ösztöndíjakra vonatkozó térítési és juttatási szabályzat, valamint a képzések minőségbiztosítási folyamatait összefoglaló Képzési Kódex, egyúttal gyorsul az Oktatás Hallgatói Véleményezésének feldolgozási ideje, továbbá fontos célként fogalmazódott meg másik felsőoktatási intézményben, vagy külföldön, akár informális vagy nem-formális módon szerzett tudás műegyetemi kreditként történő elismerési módjának meghatározása.

TZS-GI

Fotó: Bársony Cintia, Műhely szerkesztőség