„Új kutatási és oktatási perspektívákat nyit a tanszékeknek az NKFIH támogatása”

Két nyertes gyártásdigitalizálási projektben is részt vesznek a Gyártástudomány és –technológia Tanszék szakemberei.

„Másfél-két évvel ezelőtt alig lehetett hallani az ipar 4.0 koncepcióról, azaz a negyedik ipari forradalomról, ma viszont már lépten-nyomon erről beszél mindenki: ehhez az új korszakhoz kapcsolódik a két nagyszabású projekt is, amelyet a közelmúltban nyert el – a partnerekkel együttműködve – tanszékünk” – mondta a bme.hu-nak Szalay Tibor, a Gépészmérnöki Kar Gyártástudomány és -technológia Tanszék vezetője. Hozzátette: a profiljukba tartozó gyártásdigitalizálási fejlesztések az utóbbi időben nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió döntéshozóinak szemében is prioritást élveznek. „Május elejétől indult egy Horizon 2020-as projektünk, amelyet a legnagyobb presztízsű úgynevezett Teaming pályázati kiírásban nyertünk el. Ennek a célkitűzése lényegében ugyanaz, mint a két, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által finanszírozott pályázatnak.” (A Horizon2020-as projektről a bme.hu is beszámolt – szerk.)

„A két projektben való együttműködésünk története különböző. Az evopro által vezetett program a nagyobb támogatású; ebben Tóth András tudományos munkatárs kollégám vezetésével dolgozunk. A közös munka informális módon kezdődött a vállalattal, valamint a grafIT-tal ” – mesélte a tanszékvezető, ismertetve, hogy két évvel ezelőtt kezdtek el azzal a területtel – kis- és középvállalatok számára fejlesztett gyártástechnológiai rendszerekkel – foglalkozni, mint amely a későbbi pályázati kiírásban is szerepelt. Az akkor megkezdett, bár még nem finanszírozott tevékenységeikkel – köztük például diákok pályamunkái – díjakat is nyertek, így például az egyik műegyetemista gépészmérnök hallgatónk a Design Contest 2015 versenyén az NX szekcióban III. helyezést ért el az általa tervezett robotos cella Siemens NX CAD rendszerrel készített 3D-s CAD modelljével.

„A pályázat révén a csoport kiegészült egy konkrét iparvállalattal, amelyre megpróbáljuk direkt rászabni a gyártásdigitalizálási keretrendszert” – hangsúlyozta Szalay Tibor. „A hazánkban megjelent nagyvállalatok élen járnak ezeknek a technológiáknak az alkalmazásában, ezért a pályázati célkitűzésünk elsősorban a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat érinti. Hogyan tudnak ők beszállni a gyártásdigitalizálásba? Ez nem könnyű kérdés, hiszen rendkívül tőkeigényes folyamatról van szó. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek kevéssé drágák és egy magyar kkv számára is hozzáférhetőek, továbbá előrelépést jelenthetnek e területen” – nyomatékosította az oktató. Hozzátette: „új szintre lépett a gyártási folyamat digitalizálása, ezzel összefüggésben beszélhetünk az ipar 4.0 forradalmáról, de ne feledjük, nem a légüres térben kezdtünk el dolgozni: többek között a gyártástervezéshez, vezérlésekhez, a folyamatok felügyeletéhez kapcsolódó fejlesztések már évtizedekkel ezelőtt elindultak a tanszéken is.”

Az új korszak különlegessége az lesz, hogy a gyárak minden eszköze a hálózaton keresztül egy rendszerbe integrálódik, amely mind a gyártóeszközökön, mind a szoftvereken fejlesztést igényel. „Ezek a fejlesztések ugyan költségesek, de el kell kezdeni azokat, mert jelentős a hatékonyságuk, és a versenyképességet növelő hatásuk. A helyzet hasonló a minőségbiztosítási rendszerek utóbbi években történt elterjedéséhez: ’aki kimarad, lemarad’. Így a szemléletformálás is célunk” – mutatott rá Szalay Tibor.

A tanszékvezető kiemelte, a projekt a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéken belül a Buttyán Levente által vezetett BME Crysys Laboratóriummal közös munka keretében valósul meg. A hálózatba kötött és így akár kívülről is hozzáférhető ipari környezet a hackerek által támadhatóvá válik: a labor kutatói ennek megakadályozásában szakértők.

A Continental Kft. által irányított projektet Szalay Tibor és tanszéke a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékkel szoros együttműködésben végzi: utóbbi szakmai vezetője Bohács Gábor docens, tanszékvezető-helyettes. Ez a tanszék korábban már konkrét feladatokat látott el a gyár raktárhelyén, majd a cég csaknem két évvel ezelőtt a gyártást célzó fejlesztésekkel megkereste a Műegyetem Gyártástudományi és –technológia Tanszékét.

„Raktározáskor az anyagot – alkatrészt, vagy bármilyen gyártási egységet – el kell juttatni a felhasználási helyre, akár egy csarnokon belül” – fogalmazta meg a logisztika tevékenység fő célját a tanszékvezető. „A projekt során az automata kiszolgálásra – például önvezető targoncák kifejlesztésére – fókuszálunk, mind a raktáron, mind a gyártórendszeren belül. Nemcsak magát a mozgatást, hanem ennek ütemezését is meg kell tervezni, hogy a termék az optimális időn belül kerüljön a gyártási részlegbe, hatékonyabb, olcsóbb termelést eredményezve azáltal. A cégek méretétől sok függ, a kisebbek számára sokba kerülhet egy teljes rendszer kialakítása, így előfordul, hogy annak csak egyes elemeit használják” – fogalmazott Szalay Tibor.

Az utóbbi projektben a két tanszék szinte egyenlő arányban vesz részt, a másikban a Crysys Laboratórium önállóan dolgozik. „Összesen kéttucatnyi kutató munkájával számolunk az induláskor, de a három éves projekt végén vélhetően sokkal többen látnak majd el kisebb-nagyobb feladatokat” – ecsetelte Szalay Tibor, hozzátéve, hogy az oktatásban is új lehetőségek nyílnak. „Már most van doktorandusz hallgatónk, aki a témához kapcsolódó kutatásokban vesz részt. A feladatok egy részének megoldásában mindenképpen számítunk diákjaink közreműködésére. Az evopro által vezetett projektpályázat támogatásának elnyerése előtt például a területtel összefüggő munkák révén ők már nagyon szép szakmai sikereket értek el. Diplomatervek, szakdolgozatok, PhD munkák megszületésére számítunk a jövőben is. Oktatóként úgy vélem, a hallgatók az ilyen típusú projektfeladatokon keresztül kapnak igazi motivációt, továbbá valódi mérnöki tudást, és ezt mi ki tudjuk használni. Lényeges még, hogy a támogatás egy része az egyetemi kutatói infrastruktúrát fejleszti: az eszközök itt maradnak és a jövőben is segítik az oktatást.”

HA - GI

Fotó: Takács Ildikó

Fotó forrása: Gyártástudományi  és -technológia Tanszék