„A jövőben egyre több tudományos témában lehet együttműködésünk a Műegyetemmel”

Az MTA „Neumann János” professzori címmel kitüntetett elnökével beszélgettünk a Magyar Tudomány Ünnepe központi műegyetemi ünnepsége alkalmából.

„Neumann János munkásságának üzenete az, hogy érdemes új tudományos területeken keresni, kutatni és alkotni” – mondta a bme.hu érdeklődésére a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, azután hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusának május végi nyilvános ülésén átvette a BME és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által közösen alapított és első alkalommal odaítélt „Neumann János” professzori oklevelet és plakettet. Lovász László kifejtette: a modern számítógép megalkotójának élete azért is tanulságos és különleges, mert bár matematikus volt, más tudományterületeken is dolgozott, tevékenységének nyomait őrzi a kvantumfizika, a statisztika, a közgazdaságtan és a játékelmélet is.

A kitüntetett akadémikus az MTA és a Műegyetem közös munkáját méltatva elmondta: több területen valósul meg az együttműködés; az egyik legszorosabb a Kvassay Jenő Tervhez, a magyar kormány vízügyi stratégiájához kapcsolódik. A cél a program tudományos alapjainak megteremtése, a fő kutatási irányok meghatározása és a kutatások elindítása. Hozzátette: ez egy multidiszciplináris terület, a vizsgálat kiterjed az árvízvédelemre, az éghajlatváltozás körülményeinek vizsgálatára, az élővilágot, a környezetvédelmet és a turisztikát érintő változásokra, tehát nem lehet csupán egyetlen intézményben foglalkozni vele. „A jövőben egyre több témában nyílik lehetőség a BME-vel való együttműködésre, mivel nő a műszaki megoldásokat igénylő multidiszciplináris kutatások száma” – mondta Lovász László, példaként említve a gyógyszerkutatást és a mesterséges intelligencia kutatását.

„Kiemelt jelentőségű számunkra a tudományos oktatás, a tudományos ismeretszerzés, mert ennek révén oszlathatjuk el a tévhiteket, amelyek időnként körülveszik a tudományt. Ezt a célt is szolgálja az „Emberközpontú tudomány” mottóval meghirdetett, nemrég megkezdődött Magyar Tudomány Ünnepe is” – jegyezte meg az akadémikus. Az országos rendezvénysorozaton a tudományos eredményekről, egy-egy fejlesztés jelentőségéről és a kutatómunka fontosságáról hallhatnak az érdeklődők. (Az eseményhez a BME is csatlakozott, amelynek részletei megtalálhatók az intézmény programoldalán. Ennek részeként ma rendezik meg a Műegyetemen az „Akikre büszkék vagyunk – Tudományos kiválóságaink 2017” című rendezvényt azzal a céllal, hogy az intézmény a rangos hazai pályázatok – mint az MTA Lendület program, az MTA Prémium posztdoktori kutatói program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, valamint az ÚNKP Kiválósági Kutatócsoport Program – nyerteseit, kiválóságait egy esemény keretében köszöntse, egyúttal átadja a BMe kutatói pályázat díjait. – a szerk.)

Az MTA által meghirdetett országos eseménysorozat egyik központi témája a nők szerepe a tudományban. Lovász László ezzel összefüggésben úgy fogalmazott: „A helyzet javul, de nem elég gyorsan.” Véleménye szerint három állomáshoz érve kerülnek a nők hátrányba. Az egyik az általános iskola, ahol a lányok kevésbé érdeklődnek a matematika, a fizika, az informatika iránt, és ahogy a felsőbb osztályokban egyre több természettudományos, valamint társadalomtudományi tantárgyat tanulnak, a helyzet eszkalálódik. A másik állomás a gyermekvállalás időszaka, amikor a kutató teljesen kiesik a munkából. Utána pedig a karrierépítésnél az üvegplafon-jelenséggel, egy bonyolult útvesztővel találkozik. Az idén megalakult MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságnak már vannak javaslatai a női kutatók támogatására: az inaktív évek bevezetésére, a nők folyamatos konferenciaszereplésére, ismertségük felépítésére – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Lovász László azt is szorgalmazza, hogy bővüljenek a tehetséggondozást elősegítő akadémiai programok, amelyekben az egyetemek is részt vesznek. Fontosnak tartja a fiatal kutatók külföldi tanulmányait, munkavállalását, tapasztalatszerzését, de szerinte az az elsődleges, hogy a tanuló Magyarországon kezdje el az egyetemet, ismerje meg a hazai tudományos életet, és alakítson ki saját kapcsolatrendszert – ekkor lesz remény a visszatérésére. A jövőről szólva az MTA vezetője úgy fogalmazott: „A következő generáció nevelése, a kutatásokba való bevezetése nélkülözhetetlen feladat. Ennek hiányában fölösleges a munkánk.”

GI - BK

Fotó: Philip János