Mérnökhallgatók találmánya segít a vakokon és a gyengénlátókon

Erős nemzetközi mezőnyben kellett helytállnia egy speciális olvasókesztyűt megalkotó műegyetemi startup diákcsapatnak.

„Örömmel tölt el minket, hogy egy olyan eszköz létrehozásán dolgozunk, amely a látássérült embertársaink életét teszi könnyebbé. Találmányunkkal az olvasás hasznosságát és ennek a tevékenységnek a valódi élményét szeretnénk átadni nekik. Mérnökként az ilyen célok megvalósítására tesszük fel az életünket” – foglalták össze gondolataikat innovációjukról a GlovEye startup csapat műegyetemi hallgatói, Fülöp Ádám, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar mérnök-informatikus mesterszakos tanulója, és Klinkó Krisztián, a kar villamosmérnök mesterszakos diákja. (A társulás további tagja volt még Zagyva Dániel, aki nemrégiben a kar villamosmérnök alapképzésén szerzett diplomát, és ettől a félévtől az Egyesült Államokban folytatja tovább tanulmányait, valamint Zemkó Boglárka, aki a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakán végzett – szerk.)

„Személyes élmények sarkalltak minket az eszköz kifejlesztésére” – emlékezett vissza Klinkó Krisztián, a csapat hardverfejlesztője a motivációt jelentő momentumra, amelynek egy budapesti villamoson vált részesévé. Elmondta: szemtanúja volt annak, ahogyan egy gyengénlátó utastársa felolvasóprogram segítségével igyekezett értelmezni a telefonjára kapott szöveges üzenetet. Azt tapasztalta, hogy a folyamat sikertelen, mert a környezeti zajok a hallást, a készülék „kétkezes” használata pedig a járművön a kapaszkodást gátolta. A műegyetemi mérnökhallgatók mindkét problémára megoldást kerestek, és elhatározták, hogy megalkotnak egy olyan kisméretű hordozható eszközt, amelynek révén nem szükséges külön program vagy applikáció a szövegértéshez.

A hallgatók „GlovEye” névre keresztelt olvasókesztyűjének alkalmazásával bármilyen nyomtatott szöveg elolvasható a vakok és a gyengénlátók számára, mivel az írás a Braille-rendszer elemeit tartalmazza (A Braille-írás egy tapintás útján dekódolható írásrendszer, amelynek betűi különféle alakzatban domború pöttyökből állnak – szerk.).  A felhasználó – a 3D virtuális valóság szemüvegekhez hasonlóan – a homlokára erősíti az okoseszközét úgy, hogy annak kamerája a feldolgozásra váró szövegre fókuszáljon. Ezután a telefonra letöltött applikáció „értelmezi” az írás képét, majd valós időben, bluetooth kapcsolaton keresztül információkat juttat el a kesztyűnek a szövegről, ezen belül az oldalak, a bekezdések, a sorok és betűk pontos elhelyezkedéséről. A kesztyű viselője az eredeti szöveg megérintésekor a mutatóujjba épített 6 kis tüske segítségével úgy érzékeli, mintha az ujjbegyével Braille-karaktereket tapintana. Az applikáció bármely kamerával rendelkező eszközre telepíthető, így okostelefonra, tabletre, laptopra vagy akár asztali számítógépre is.

A hallgatók körülbelül fél évig dolgoztak az első működőképes prototípus létrehozásán, e közben folyamatosan tartották a kapcsolatot a célközönséggel, teszteltek és igyekeztek beépíteni a programba a felhasználóktól érkező visszajelzéseket. Ma már két prototípust is széles körben elérhetővé tettek: az egyik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) intézetében található, a másikat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ kapta. A felajánlással a fiatalok azt szerették volna elősegíteni, hogy a digitális technológia felhasználásával valóra váljon az olvasásra vágyók álma, emellett elérték, hogy az akadémiai írásos anyagokat és gyűjteményeket is használhassák látássérült kutatók.

A hallgatók beneveztek a találmányukkal a Microsoft fiatal feltalálóknak, startupoknak kiírt „15. Imagine Cup” elnevezésű versenyére, amelyet megnyertek, így országos bajnokként kvalifikálták magukat a Seattle-ben megrendezett nemzetközi döntőre. „Nem bíztuk a véletlenre az amerikai megmérettetést. Tökéletesítettük a prototípusunkat, napi 8-10 órát dolgozott együtt a csapat a koncepción, az üzleti terven, a prezentációnkat egy profi előadásfelkészítő és retorikai tréner segítségével állítottuk össze, és a munkánk minden percét igyekeztünk úgy kihasználni, mintha már az eszköz bemutatóján lennénk” – árulták el a bme.hu-nak nyilatkozó csapattagok.

„Mindent megtettünk a győzelemért és a legjobbat hoztuk ki magunkból, amire büszkék vagyunk” – értékelte a csapat szereplését Fülöp Ádám fejlesztőmérnök, aki egyáltalán nem keseredett el amiatt, hogy nem tudtak bekerülni a legjobb 8 közé. A felkészülés idején és a versenyen nagy nyomás alatt kellett teljesíteniük, e közben tapasztalatot szereztek a csapatmunkáról, a gyors és a hatékony hardverépítésről, a váratlan helyzetek megoldásáról, és megtanulták kezelni a stresszt, valamint feldolgozni a kudarcot.

A mérnökcsapat tovább folytatja a GlovEye fejlesztését, jelenleg a készülék miniatürizálásán dolgoznak: egy egyetlen részből álló és egy kézben fogható eszköz megalkotása a cél. Ádám és Krisztián bővítenék a csapatot további lelkes, a szoftver- és hardverfejlesztésben, valamint a menedzsmentben jártas és elkötelezett hallgatótársakkal. Bíznak abban, hogy a találmányuknak van helye a piacon. A mérnökhallgatók szeretnék előkészíteni a termék szériagyártását, amelyhez jelenleg még befektetőket keresnek. „A célunk egy nem túl drága és sokak számára elérhető termék piaci forgalmazása” – summázták jövőbeni terveiket a műegyetemisták.

TZS - GI

Fotó: Takács Ildikó, GloveEye csapat