Józsa János: „A Műegyetemen megszerzett tudás magas szintű és piacképes”

Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár nyitotta meg a BME 236. tanévét prominens politikusok, akadémiai, ipari és szakmai vezetők jelenlétében.

„Olyan stratégiai fontosságú felsőoktatási intézményben dolgozunk hamarosan Önökkel, elsősökkel együtt, amely meghatározó mértékben járult hozzá a magyar ipar és gazdaság mai fejlettségi színvonalának eléréséhez, és erre törekszik a jövőben is” – hangsúlyozta köszöntőjében a BME rektora a frissen felvett hallgatók előtt. Józsa János az elmúlt tanév eseményeiből és eredményeiből szemezgetve említést tett az ’56-os forradalom és szabadságharc október 22-i műegyetemi előestjének 60. jubileumi megemlékezéséről (ennek alkalmából az egyetem elnyerte a Történelmi Emlékhely címet), az egyetem kitüntetettjeiről, és a 2020-ig tartó időszak Intézményfejlesztési Tervéről. Ez utóbbi vállalásról szólva felidézte: „konzorciumvezetőként, olyan tekintélyes partnerekkel, mint a Siemens, az MVM, a Nokia és a Richter, több milliárd forintos támogatást nyertünk a Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivataltól egy Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ-projekt megvalósítására”.

Józsa János a hazai és nemzetközi pályázatokon elért sikerek említésével párhuzamosan beszámolt az egyetem nemzetközi oktatási-kutatási kapcsolatainak kiterjesztéséről, az Új Nemzeti Kiválósági Program bővüléséről, valamint a külföldi hallgatók teljes BSc, MSc és PhD képzését célzó állami támogatású Stipendium Hungaricum program népszerűségéről is (utóbbi keretében idén már 500-nál is több hallgató érkezik a Műegyetemre – a szerk).

A felvételi eredményekről az akadémikus büszkén jelentette ki: „tartottuk a megelőző év hallgatói létszámát, a ponthatárokban, illetve a felvettek átlagpontszámában némi javulást is fölmutatva, méltón a Műegyetem hagyományaihoz”. (A felvettek száma ismét meghaladta az ötezret, amivel az intézmény az ELTE mögött az előkelő második helyre került – a szerk) „Soha rosszabbat” – értékelt a számok tükrében a rektor, hozzátéve, hogy „ez nagyon megnyugtató, és még inkább az lesz, ha a kezdeti időszak lemorzsolódási mértékét is sikerül csökkenteni”.

A gólyákhoz fordulva kiemelte: „a tudás, amit itt szereznek, magas szintű lesz, garantáltan piacképes, egyúttal biztos alapot nyújt jövőbeli életüknek”. Mondanivalójának summázataként arra hívta fel még az elsőévesek figyelmét, hogy bármennyire is formálódnak, gazdagodnak tudásban, ne felejtsék el, honnan jöttek és milyen sokkal tartoznak szüleiknek.

(A rektori beszéd teljes terjedelmében ITT olvasható.)

Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár – megerősítve Józsa János szavait – úgy vélte, „az egyetemen dolgozó kutatók és oktatók nemcsak arra adnak garanciát, hogy Magyarországon továbbra is a világ élvonalában munkálkodó tudományos szakemberek dolgoznak hazai vagy nemzetközi együttműködésben, hanem arra is, hogy magas színvonalú tudást adnak át az itt tanulóknak". Hozzátette: a magyar gazdaságnak ma minden eddiginél nagyobb szüksége van azokra az alkotó emberekre, szellemi műhelyekre, akik és amelyek képesek mások előtt járni. „Ehhez a kormány stratégiai kereteket és hosszútávra szóló innovációt, tudás alapú gazdaságfejlesztési programot biztosít, amelyben kiemelt szerep jut a műszaki értelmiségnek és a természettudomány művelőinek” – fogalmazott a politikus.

Az államtitkár az ipari termelés minőségi megújítását is szorgalmazta, amely nélkül a foglalkoztatás, a kutatás, az innováció, a termelékenység, a beruházás és az export növekedése nem valósulhat meg. Ehhez a fejlesztéseket közvetlenül az ipar világába kell beemelni a nemzetközi élvonalat jelentő egyetemi oktatás, kutatás és képzés eredményeiként – fogalmazott. Úgy vélte: ezeknek a folyamatoknak a mélységét, összetettségét, kihívásait a Műegyetem már évek óta kézzel fogható valóságként éli meg, kiválósági tudásközpontjai és projektjei révén.

Lepsényi István az elsőéveseknek azt üzente: olyan helyre kerültek, ahová csak a legjobbak. Hozzáfűzte: az egyetemnek magas követelményei vannak, amelyeknek csak kitartó munkával lehet megfelelni a digitális átalakulási folyamat felgyorsulása mellett. „Ez a záloga az egyetemi diploma presztízsének.”

Ezt követően a felvételt nyert elsőévesek esküvel erősítették meg egyetemi polgárságukat. A hagyományoknak megfelelően a nyolc kar egy-egy képviselője állta körbe az egyetemi jogart. Az ünnepélyes esküszöveget Nick Szabolcs, a KJK járműmérnök alapszakos hallgatója olvasta fel.

Krisztián Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet nemrég újraválasztott elnöke gratulált a hallgatóknak felvételi eredményükhöz, és rávilágított arra, hogy itt nemcsak elmélyülhetnek egy-egy tudományos témában, részt vehetnek szakmai versenyeken, alakíthatják életpályájukat, hanem virágzó közösségi élet részesei is lehetnek. Útravalóként megfogalmazta: „találjátok meg az örömet a tanulásban és a kikapcsolódásban, érezzétek a percek harmóniáját, és találjátok meg azokat az embereket, akik segítenek a céljaitok elérésében”.

GI - BK

Fotó: Philip János