BME FIEK: Új, önálló szervezeti egység alakult

Értékteremtő innovációt ösztönző KFI finanszírozási rendszerben az állam nem jótékonykodik, hanem befektet – emelte ki Pálinkás József, az NKFIH elnöke a megnyitón.

A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok új minőséget jelentenek az ipar és a felsőoktatás kapcsolatában. A vállalatok lehetőséget kapnak, hogy megfogalmazzák igényeiket a felsőoktatás számára, míg az intézmények tudományos tevékenységük mellett olyan eredményeket mutathatnak fel, amelyek a gyakorlatban hasznosíthatók – minderről Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, az MTA korábbi első embere beszélt a Műegyetem berkein belül önálló szervezeti egységként létrejött BME FIEK ünnepélyes megnyitóján, az Együttható – Bemutatkozik a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ elnevezésű konferencián, illetve az azt megelőzően tartott sajtótájékoztatón.

Az elnök emlékeztetett rá, hogy az ún. konvergencia régiókban már 5 ilyen központ kezdte meg működését, és most, az NKFIH Alap forrásaiból, illetve az alapítóvállalatok hozzájárulásai nyomán a Műegyetem is csatlakozott e korszerű kezdeményezéshez. Az NKFIH elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszere csak valamennyi szereplő – az egyetemi-akadémiai szféra, a gazdasági vezetők és a kormányzat képviselői – összehangolt és felelős együttműködésével lehet hatékony és versenyképes. A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok létrehozásával ezen összehangolt együttműködés intézményeit kívánta megteremteni. A megalakulás örömteli kezdetnek minősül, a fenntartható működés feltételeinek megteremtése a partnerek további közös munkáját követeli meg. Az elnök a központok működésétől azt várja, hogy lendületet kapnak a kutatások és a kutatási eredmények gazdasági hasznosulása egyaránt.

„Az NKFIH Alap pályázati támogatásainak egyik legnagyobb nyertese a BME, amelyet jól ismernek és nagyra értékelnek nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban” – fogalmazott Pálinkás József, hozzátéve, hogy külön-külön már bizonyítottak a BME FIEK alapításában részt vevő vállalatok illetve maga a Műegyetem is, és az állam most egy még szorosabb együttműködés lehetőségét teremti meg, bízva benne, hogy nagyszerű eredmények születnek. Pálinkás József reményét fejezte ki, hogy a megalakuló FIEK intézmények nyomán még inkább láthatóvá válnak a magyar egyetemek a nemzetközi oktatási térben, és a BME FIEK hozzájárulhat, hogy a BME még vonzóbbá váljon.

„Megtiszteltetés az NKFIH támogatása és a négy tekintélyes cég partnersége a FIEK-et létrehozó konzorciumban” – nyomatékosította a BME rektora.  Józsa János akadémikus megerősítette, hogy a FIEK-formáció a BME Intézményfejlesztési Tervében is prioritást élvez, és felhívta a figyelmet arra, hogy az alapítók a vállalati kapcsolatok bővítését tervezik a kis- és középvállalkozások számára. „A központ előnye, hogy gyorsítja a tudományos eredmények átültetését az ipari gyakorlatba, ami azután visszahat az oktatás színvonalára” – tette hozzá Józsa János, aki úgy vélte, hogy az alapkutatást is a gyakorlat felé közelíti egy ilyen, FIEK-mintájú kooperáció.

„Magyarországon jelentős kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitás van jelen, de gyenge a szervezettség” – vélekedett a sajtótájékoztatón feltett egyik kérdésre válaszolva Pálinkás József, egyúttal szorgalmazva az utóbb említett szervezettség megerősítését, amely az elnök szerint versenyelőnyt hozhat Magyarország számára a FIEK-ekhez hasonló régiós kezdeményezésekhez képest.

„A BME 2015-ben hozta létre a Tudományos Tanácsot, idén az Innovációs Tanácsot, és most a BME FIEK intézményét” – szemléltette az egyetem hozzáállását Kollár László, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a program felelőse, hozzáfűzve, hogy az új szervezet segíteni fogja a hazai gazdaság alkalmazkodását az új technikák fejlesztéséhez és bevezetéséhez egyaránt.

„Az Igazgatótanács első ülése közvetlenül az ünnepélyes megnyitó előtt zajlott” – számolt be Józsa János rektor, visszaidézve, hogy a BME az EU 7. K+F Keretprogramjában 113 konzorcium tagja volt, így a legsikeresebbek között kapott helyet Közép-Európában.

A rektor részletezte, hogy a partnerek közösen dolgozzák ki a Központ hosszú távú szakmai és gazdálkodási programját, és közösen felügyelik annak végrehajtását. Csiba Péter, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy az MVM csoport stratégiai célja a cég innovációs tevékenységének fejlesztése az energiaszektor forradalmi átalakulásának időszakában, és e stratégia megvalósításának fontos eleme lesz a BME vezette konzorcium tevékenysége. Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a Siemens és a BME együttműködése már csaknem két évtizedes múltra tekint vissza, és a FIEK által új szintre emelkedik az Egyetemmel ápolt szoros kapcsolat. Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszeripari vállalat elsősorban a gyártási technológiák fejlesztéséhez tervezi kiaknázni a konzorciumban rejlő lehetőségeket. Zagyva Béla, a Nokia országigazgatója a központot a Nokia számára is alapvető fontosságú 5G kutatások és az iparági együttműködések kiaknázása iskolapéldájának nevezte. A kapcsolódó tudás felhalmozása elősegítheti az oktatás és a digitális gazdaság további fejlődését Magyarországon.

- TJ -

Fotó: Philip János