„Felelősséggel gondolkodó mérnökként alkottak a hallgatóink”

Egy észak-budapesti közlekedési csomópont megújításán és várostervezési koncepcióján dolgoztak több magyarországi egyetem hallgatói. Minden helyezett csapatnak volt BME-s tagja.

„Több éves tapasztalattal rendelkező mérnökökhöz méltóan, rövid idő alatt, hatalmas feladatot oldottak meg” – e szavakkal értékelte a 8. Várostervezési Napok (VTN) műhelyverseny pályamunkáit Ekés András zsűrielnök, a Mobilissumus Kft. mobilitási szakértője. A BME Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium Kör-Vas-Út tagozata és a Közlekedésmérnöki Szakkollégium komplex és kreatív megmérettetésére építőmérnök-, közlekedésmérnök-, építész- és tájépítész-hallgatókat vártak.

Az idei feladat a Budapest IV. és XV. kerületének határán található Rákospalota-Újpest vasútállomás (MÁV 70. sz. vonal) és környezetének újragondolása volt. A területen évtizedek óta nem történt fejlesztés, az épületek, a peronok, a vágányok elavultak, rossz állapotúak, némelyikük használatlan és szükségtelen. Így a hallgatók szinte szabad kezet kaptak az elképzeléseik kidolgozásához. A versenyre 6 csapat nevezett, a négynapos megmérettetésen összesen 240 munkaórát fordítottak a versenyfeladat megoldására, e közben összesen 29 konzulens szakmai véleményét vagy tanácsát kérték ki.

A diákoknak komplex tervet, víziót kellett készíteniük: egy szöveges műszaki tervdokumentációt, egy helyszínrajzot, egy elképzeléseiket bemutató makettet és posztert, illetve egy prezentációt a zsűri számára. A szervezők által biztosított alapadatok (fotók, statisztikák, rendezési tervek, alaptérképek stb.) alapján tárták fel a terület adottságait, a fennálló problémákat, a szükséges igényeket, amelyekre előremutató és innovatív megoldási javaslatokat tettek. Kiemelt feladat volt a vasútállomás rekonstrukciója, többek között a peronok és a vágányok számának igazítása a várható távlati fejlesztésekhez, majd az  építészeti koncepció kidolgozása, a felvételi és a raktárépület hasznosítási lehetőségeinek kidolgozása, az állomás és az utasforgalmi létesítmények építészeti kialakítása (váróterem, alul- vagy felüljárók, perontetők tervezése stb.).  Ezen túl a hallgatókra várt a két érintett kerület közötti kapcsolat javítása, a jelenlegi közlekedési hálózat vizsgálata és szükség esetén javaslat a változtatásokra. Továbbá elemezték a kerékpáros közlekedés adottságait, a parkolási lehetőségek bővítését, a környező területek hasznosítását és a zöldfelületek kialakítását. A konkrét elképzelések mellett az időtávokra és a nagyságrendi költségekre is javaslatot vártak a versenyzőktől.

A győztes hallgatói csapat az elővárosi kötött- és nem kötöttpályás közlekedési hálózat fejlesztését javasolta (például vágánybővítéssel és a közlekedő vasúti járművek korszerűsítésével), azaz egy ún. „tram-train” rendszer kialakítását, tehát a belterület villamosainak szoros kapcsolatát az elővárosi vasúti járatokkal. A területet egy olyan csomóponttá alakítanák, amelyen számos tömegközlekedési eszköz találkozna, például ide álmodták a meghosszabbított útvonalú 3-as metró egyik állomását is, és a lehető legrövidebb útvonalon elérhetők lennének a helyi, az elővárosi és a távolsági autóbuszok megállóhelyei. A fiatalok egy nagyméretű P+R parkolót terveztek Szilasligethez, a meghosszabbított 3-as metró általuk tervezett végállomásához.  Az Árpád úti felüljáróhoz egy négyszintes komplexumot képzeltek el, külön parkoló- és kereskedelmi szinttel, vonatok illetve buszok fogadására alkalmas emelettel.

Volt olyan csapat, amely kiemelt figyelmet szentelt az akadálymentesítésnek és a kerékpáros közlekedés bővítésének, miközben terveikben inkubátorházat alakítottak ki kezdő vállalkozások számára a meglévő épületekből a térség gazdasági életének fellendítésére. A diákok a két kerület közötti gépjárművek közlekedését a vasúti sínek alatti forgalmi aluljáróval gyorsítanák.

Ekés András zsűrielnök elismerően szólt a hallgatók teljesítményéről. Úgy vélte, hogy a versenyzők jól osztották be idejüket, és elképzeléseiket határozottan és logikus érveket felsorakoztatva ismertették a zsűrivel. Tervezéskor figyelembe vettek valamennyi közlekedési, építészeti és fenntarthatósági szempontot. „Tét nélkül, ám felelősen gondolkodtak a témáról, e közben szintetizálták a különböző karok, intézmények és tudományterületek ismereteit. Maradjanak mindig ilyen innovatívak” – fordult a fiatalokhoz, bíztatva őket, hogy végzett mérnökként is ilyen igényesen dolgozzanak.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó, Várostervezési Napok Facebook