Hírfolyam

Nagyszabású nemzetközi projektet vezet a BME ÉPK Urbanisztika Tanszéke

2017. 02. 21.

A DANUrB program partnerei a fővárosoknál kisebb Duna-menti települések kulturális örökségét dolgozzák fel, majd átfogó stratégia mentén javasolnak fejlesztési lehetőségeket.

„Az olyan jelentős folyók, mint a Duna, a történelem folyamán különböző nagyságú települések megszületésének adtak teret. Egyesek ezekből vibráló fővárosok, mások csendes kisvárosok lettek. Utóbbiak talán néha kevesebb figyelmet kapnak: a DANUrB projekt egyik fontos célja, hogy e települések a kialakított közös hálózat segítségével megoldást találjanak alapjaiban hasonló városfejlesztési problémáikra” – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János, a BME rektora a DANUrB nyitórendezvényén. Kiemelte, hogy a Műegyetem egy másik, a folyó hordalékkérdéseivel foglalkozó interregionális Duna-programban is érdekelt a BME Építőmérnöki Kara révén. A rektor reményét fejezte ki, hogy a két projekt közreműködői közös platformot találnak a későbbi együttműködésre is. Rámutatott, hogy a vízmérnöki megközelítés – a folyók természetes és országhatárokon átívelő hálózata miatt – könnyebben veszi figyelembe az interregionális szempontokat a kutatásokban és a fejlesztésekben, mint az urbanisztika tudománya, és úgy vélte, ezért is jelentős a többszereplős együttgondolkodás.

„Ez az új együttműködés nagyon szerencsés ötvözete az egyetemek, a városvezetések és az intézmények törekvéseinek” – hangsúlyozta a rektor, különösen fontosnak minősítve, hogy a hét egyetemi résztvevőnek ne csak oktatói és kutatói, hanem tehetséges diákjai is részt vegyenek a munkában.

A Műegyetem a „Duna Urban Brand – regionális hálózat kiépítése a turizmus és az oktatás révén, a Duna kulturális identitás és szolidaritás erősítése érdekében” című projektkezdeményezése az INTERREG_DANUBE pályázat 2.2 prioritás területen nyert támogatást.

A BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszéke januártól 30 hónapon keresztül irányítja 39 hazai és nemzetközi Duna-menti résztvevő munkáját, amelyben vezető szerepet játszik a hét, építészetet, urbanisztikát oktató és kutató közép-európai egyetemi partner összefogása. A program a fővárosoknál kisebb Duna-menti települések kulturális örökségét dolgozza fel hét országban a városépítészet és építészeti értékteremtés szempontjai alapján. A DANUrB program célja, hogy a települések dunai örökségét interregionális kontextusba helyezze, és átfogó stratégia mentén javasoljon fejlesztési lehetőségeket. A ma még alulhasznosított vízparti terek fejlesztésével a közösség számára erősíti a helyiek identitását, lakóhelyi büszkeségét és életminőségét, illetve gazdaságilag is fenntarthatóbbá teszi a Duna-menti településeket turisztikai vonzerejük növelésével, tematikus Duna-menti túrák tényleges kidolgozásával.

A projekt oldala: http://urb.bme.hu/danurb-2017/

„Épített környezetünk olyan kulturális értékeket képviselnek, amelyek nagymértékben hozzájárulnak egy település vagy régió identitásához” – osztotta meg köszöntő gondolatait Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a vízpartok olyan környezetet teremtenek, amely – épületeivel is – különösen erős érzelmi hátteret nyújt az ott élők önazonosságának megteremtéséhez.

Az államtitkár kiemelte, a kormány törekvése, hogy a folyók és a folyóparti települések harmonikusan fejlődjenek – a Duna mentén is. A létrejött projekt – e célokkal összhangban – azt is segíti, hogy a települések megismerhessék a többféle partnerrel megvalósuló stratégiai tervezés folyamatát.

A résztvevőket köszöntötte Csomor Gusztáv is, aki az Európai Unió részéről az INTERREG Duna Transznacionális Program megvalósításának lépéseit koordinálja és monitorozza.

A háromnapos rendezvény megnyitójának házigazdája Gergely Béla Zsolt projektmenedzser, az Urbanisztika Tanszék ügyvivő szakértője volt. A projekt fő céljait Kádár Bálint, a DANUrB programfelelőse, a BME Urbanisztika Tanszék adjunktusa, Orbán Annamária, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológia és Kommunikáció Tanszék docense és a Pozsonyi Műszaki Egyetem képviseletében Ekaterina Kochergina mutatta be. Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék vezetője a BME projektben betöltött szerepéről beszélt. A megnyitót követő workshopokon a résztvevő országok képviseletében érkezettek mutatkoztak be.

„Az INTERREG-pályázaton az első körben a jelentkezők tíz százaléka nyert, és ebben két olyan projekt volt, amelyet műegyetemi tanszék vezet” – árulta el a bme.hu-nak Kádár Bálint. „Ez nagy fegyvertény: azt mutatja, hogy a BME az elmúlt évtizedekben olyan szakembereket tudott kiképezni, akik értik mind az EU struktúráját, mind az interregionális együttműködés szabályrendszerét, így vezetni tudnak egy konzorciumi munkát is.”

„A mi sikeres pályázatunk igazán nagy eredmény, mert általában a saját kisebb léptékű, lokális kérdéseinkkel foglalkozunk” – folytatta Kádár Bálint. „Az urbanisztika főként azt tanítja és kutatja, hogy egy adott országban hogyan lehet változást elérni. Hatalmas dicsőség – és persze nagy kihívás – egy hét országot érintő partnerséget létrehozni és irányítani: ebben korábban nem voltak széleskörű tapasztalataink az építészkaron.” A szakember bízik abban, hogy példát is mutatnak. „Előre kell nézni és feltenni a kérdést: tudunk-e magunkról – mint egyetem, kar, tanszék – többet gondolni és mutatni, mint amit eddig megszoktak rólunk és tőlünk? Végső soron az is célunk, hogy a projekt minél jobban integrálódjon az egyetemi kutatási-oktatási struktúrába, akár a három éves periódus letelte után is.”

A résztvevők feszes menetrend megvalósításába fognak: az első félévben a partnerséget erősítik, adatokat gyűjtenek az önkormányzatoktól, az állami szereplőktől, a kutatóintézetektől. „Az ezt követő körülbelül két szemeszter már a kutatásról is szólni fog, bár a célhoz, a stratégiához szükséges anyag gyűjtése sem áll le. Ezek után lesz még egy évünk a stratégia elkészítésére. A felhasználókon – például önkormányzatokon – teszteljük majd, hogy meg tudjuk-e szólítani az érintetteket.”

A hallgatók számára is nagy lehetőség egy nemzetközi projektben dolgozni. A tanszék egyes tantárgyakba már be is építette a Duna-menti településekkel kapcsolatos tervezési feladatokat. „Az így létrejövő hallgatói tervek egyfelől TDK-versenyeken szerepelhetnek, vagy PhD- disszertációk fejleszthetik őket tovább, másfelől e tervek a települések lehetőségeinek példatárába is bekerülhetnek” – erősítette meg Kádár Bálint.
„Mintegy negyven partnerünk fele-fele arányban képviseli a szakmai oldalt. Ők a kutatásban, a tervezésben, a stratégiaírásban vállalnak szerepet. A befogadók főként önkormányzatok, nem kormányzati szervezetek, amelyek száma tovább nőhet reményeink szerint” – hangsúlyozta Benkő Melinda. „A szakmai oldal képviselői között hét egyetemet találunk: a pozsonyi, a bécsi, bukaresti, a belgrádi, az újvidéki és a kremsi intézményt. Fontos, hogy a hosszú távú egyetemi kapcsolatok a jövőben is megmaradjanak.”

A pályázat elnyeréséhez vezető út legelső lépéseit nem kevesebb, mint három éve tették meg. „Egy hosszú előkészítő folyamat végén és egy másik folyamat kezdetén vagyunk” – erősítette meg Benkő Melinda. „Már folytattunk a témához kapcsolódó tanulmányutakat, és tervezünk ilyeneket a továbbiakban is. Az oktatásban egyes tárgyak – amint a rendezvényen is elhangzott – már most kapcsolódnak a projekthez. Márciusban egyhetes workshop várja a diákokat Kremsben, Esztergomban pedig nagyszabású találkozót szervezünk a nyáron. A gyümölcsöző munka most kezdődik.”

HA - TJ

Fotó: Philip János