„Az Alma Mater elismerését a legnehezebb kivívni”

József Nádor Emlékéremmel díjazták Benedek Andrást, a GTK több évtizede kiemelkedő oktatói, kutatói, tananyag-fejlesztési, menedzseri és vezetői munkát végző egyetemi tanárát.

„Az oktatásban és a kutatásaimban is személyes küldetésként élem meg, hogy átadjam tapasztalataimat a hallgatóknak, megismertessem velük a tudományos életpályában rejlő lehetőségeket, segítsem őket abban, hogy oktatási és publikációs tapasztalatot szerezzenek, és felkészítsem őket a szakmai közönség előtti szereplésre. E misszió élő bizonyítékai azok a képzéseinkről kikerülő ifjú szakemberek, akik az akadémiai pályán és az iparban is kiválóan megállják a helyüket” – Benedek Andrást, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék és a Mérnöktovábbképző Intézet egyetemi tanárát, a BME Tanárképző Központ egyik alapítóját József Nádor Emlékéremmel tüntette ki a Műegyetemen Szenátusa.

„Házon belül a legnehezebb győzni” – összegezte Benedek András, aki örömmel és meghatottsággal fogadta a József Nádor Emlékérmet. Az alma matertől kapott elismerés különösen nagy jelentőségű számára. „Az egyik legnagyobb dicsőség, amelyet egy kutató elérhet. Egyben visszacsatolás is arról, hogy megbecsülik, elismerik a fáradozásait és a tudományos munkáját. Remélem, hogy kutatásaimmal a jövőben is öregbíthetem a Műegyetem hírnevét” – fogalmazta a BME egyik legrangosabb díjával kitüntetett szakember, aki közel három évtizede oktat és kutat a Műegyetemen, sőt, a napokban is több új oktatás- és tananyag-fejlesztési programba vetette bele magát.

„Egyre több fiatalt motiválnak a pedagógiai és az oktatás-módszertani kutatások, különösen az új technológiai környezetben és a digitális eszközökben rejlő korszerű tanulási lehetőségek” – vallotta a Műegyetemen is némiképp szokatlannak számító kutatási területéről a BME GTK díjazottja. Kísérleteiben egyebek mellett a szociális média hatását, a közösségi tartalomfejlesztés és a hálózati tanulás lehetőségeit vizsgálja. Úgy véli, hogy a mai egyetemisták, azaz, az Y-generáció tagjai hatékonyabban sajátítják el a szükséges ismereteket, ha önmaguk is hozzájárulhatnak a tanulási folyamathoz, azaz, megmutathatják képességeiket például egy-egy önállóan vagy csapatban elkészített projektfeladat által. Kutatásaiban az ún. open-access (magyarul szabad hozzáférésű – szerk.) tanulási módszertanokat is vizsgálja, azaz, a hallgatók aktív részvételének hatását a tananyag-fejlesztési folyamatokban. „Nagymértékben növelhető a tanulási hatékonyság azzal is, ha a diákokat bevonjuk mikrotartalmak fejlesztésébe. Például képekkel, videókkal vagy flash-animációkkal színesítik a tananyagot a saját értelmezésük megkönnyítésére” – jegyezte meg Benedek András.

„Oktatóként állandó kihívás a tanítványok figyelmének és motivációjának fenntartása. A diákok többsége nehezen fogadja el, hogy a szakaszos és időszakos tanulás eredménye múlandó, ám folyamatos tanulással és a tananyag rendszeres áttekintésével látványosan jobb eredmények érhetők el” – figyelmeztetett Benedek András, aki szerint az oktatók is befolyásolják a diákok tanulási hajlandóságát. „A tananyagok naprakészen tartása és a korszerű közvetítő csatornák (közösségi média, virtuális oktatási tér, interaktív felületek) alkalmazása sokat nyom latban” – tette hozzá. Örömét fejezte ki, hogy a Műegyetemen is terjed az e-learning és az ún. „blendedlearning”, azaz, az e-learning (virtuális, internetes) és a hagyományos (tantermi) oktatási módszertanok keveréke.

Benedek professzor dolgozott az iparban és a közigazgatásban is, ám végül a Műegyetemen találta meg számításait. Úgy éli meg, hogy az elmúlt három évtizedben a BME-n teljesedett ki pedagógiai kutatásai által, amelyek az életének mindig is fontos részét képezték. Büszke a Műegyetemen létrehozott, mára Magyarországon piacvezetővé vált pedagógus-továbbképzési rendszerre, amelyet évente közel ezer, a hazai közoktatási intézményekben dolgozó pedagógus végez el. „Rendszeresen vizsgáljuk képzéseink hatékonyságát, a legújabb felmérések szerint a jelentkezők 80%-a a BME-t választja továbbtanulása színhelyéül. Ez a teljesítmény ugyanakkor óriási felelősséggel is párosul” – ecsetelte a BME Tanárképző Központ korábbi vezetője, aki szerint a Műegyetem úgy maradhat versenyképes intézmény, ha folyamatosan fejleszti felnőttképzési rendszerét. Szeptembertől például egy új, Magyarországon eddig még nem létező, kétszemeszteres mesterkurzust indít az intézet, amelyre a legalább 5 éves tapasztalattal és közoktatás-vezetői minősítéssel rendelkezőket várják. „A pedagógus életpálya meghatározó tényezője a folyamatos tanulás, és a közoktatási vezetőktől is elvárják, hogy naprakészen tartsák tudásukat, így legalább 7 évente képezzék magukat. Számukra kínáljuk az új, erősen gyakorlatorientált, tematikájában és módszereiben is újat hozó mesterképzésünket” – hívta fel a figyelmet Benedek András. Kifejtette, hogy a képzésben nagyobb hangsúlyt kap a konfliktuskezelés, új és elsajátítandó készségként jelenik meg a változásmenedzsment, az ésszerű gazdálkodás az idővel, a médiakezelés, a protokoll, a korszerű infokommunikációs eszközök ismerete és használata, de a projektmenedzsment-ismeretek átadása is gyakorlati példákon keresztül. „A kurzus iránt máris jelentős az érdeklődés, szeptemberben megindul a képzés” – árulta el a várakozásokról a GTK kitüntetettje.

Benedek András intenzíven folytatja kutatásait: jelenleg az elkövetkező 30 év tanulási tendenciájának prognosztizálásán munkálkodik egy új projekt keretében. „Az ezredfordulót követően jelentősen átalakultak a tanulási trendek, egyre nagyobb teret nyertek az atipikus tanulási formák, azaz, a kontaktórák mellett kiegészítésként megjelenő, virtuális oktatási elemek (például virtuális osztálytermek és laborok), és egyre kisebb szerepet kapnak a személyes kapcsolatok. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a körülbelül 2050-ig tartó időszak oktatási irányainak főbb vonalait rajzoljuk fel.” A GTK oktatóját folyamatosan foglalkoztatja a tananyagfejlesztés is, például a rugalmas felhőszolgáltatások nyújtotta új lehetőségek. „Célunk egy terjedelmi korlátok nélküli megoldás létrehozása, hogy az interneten megosztott tananyagok gyakorlatilag korlátok nélkül bővíthetőkké és elérhetővé váljanak.”

Benedek András a napokban nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia szakmódszertani pályázatát. A tanár úr arra vállalkozik, hogy a közoktatási rendszerben és az iskolai rendszerű szakképzésben alkalmazott oktatási módszerek elemzése alapján új eljárások fejlesztésével, a pedagógusképzésben történő alkalmazásával és gyakorlati bevezetésével az iskolai tanulást segítő módszerek kutatásához és fejlesztéséhez járuljon hozzá (az eredményhirdetésről ezen a linken olvashat – szerk.)

- TZS, TJ-

Fotó: Philip János, Takács Ildikó