Szívesen töltenék itt a teljes szünidejüket!

Idén is nagy sikerrel zárult a BME Gyerekegyetem. Az első visszajelzéseket adjuk közre a résztvevőktől, szüleiktől és oktatóiktól.

A tábornak összességében 4,78-as osztályzatot adtak, a csoportvezetőket pedig ennél is magasabbra, 4,87-re értékelték. Közel 90%-uk újra eljönne a gyerekegyetemre és ugyanennyien ajánlanák másoknak is – íme, a résztvevők és szüleik legfontosabb következtetései a nyári tudományos tábor lezárultával. Az elégedettségi kérdőívet az első turnusból 291 gyermek töltötte ki, és csaknem 250-en nyilatkoztak úgy, hogy egy vagy több barátot szereztek a BME-n töltött hét alatt. Az egyik tankörben nyolc lány egy BME-csoportot is létrehozott az egyik ingyenes infokommunikációs alkalmazással, amelyen keresztül tartani tudják egymással a kapcsolatot – tudtuk meg a szervezőktől.

A szülők megerősítették gyermekeik véleményét, mind az egyetemista csoportkísérőkre, mind az igazi közösséggé alakuló tankörökre vonatkozóan. Az első héten résztvevő gyerekek szülei közül eddig 172-en küldték be a kitöltött kérdőívet, 151 szülő adott ötös osztályzatot, a többi négyest. A tavalyihoz hasonlóan idén is arról számoltak be, hogy gyermekeik otthon folyamatosan műegyetemi élményeikről beszélnek. „Azt mondta, bármikor visszajönne, és nagyon szomorú volt, amikor eltelt a hét” – írta például egyikük. „Szívesen belebújt volna 13 éves testvére zsebébe, csak vigye őt ezen a héten is (amikor a nagyobbak mennek)” – írta egy másik érintett szülő. „A kísérletek miatt (hidrogén, száraz jég, villám, robotok, stb...) elkezdett érdeklődni a fizikai tulajdonságok és a természeti erők működése iránt” – emelte ki egy harmadik szülő.

Megkérdeztünk néhány idén „debütáló” oktatót is, aki nagyelőadást tartott a Gyerekegyetemen.

Harsányi Gábor egyetemi tanárt a szakmaiság népszerűsítése és a gyerekekkel foglalkozás lehetősége vonzotta. Az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője meglepetéssel tapasztalta Hogyan készül az okostelefonunk? című előadásán a gyermekeket érdeklő részleteket, előadás közben és után is (például hány milliárd telefon készül a világon vagy hány kötés van egy panelen).

A VIK oktatója kiemelte a gyerekek fegyelmezettségét és kifejezetten jó élményként számolt be arról, hogy teltházas előadóteremben beszélt a figyelmesen hallgató és értelmesen kérdező gyerekek előtt. „Sokkal nagyobb érdeklődést mutattak, mint időnként az igazi egyetemisták” – tette hozzá mosolyogva Harsányi Gábor, aki jövőre is szívesen vállalja a feladatot.

Kiss Rita egyetemi tanár bevallotta, hogy nem volt még olyan 45 perces előadása, amelyre ennyit készült volna. A GPK MOGI tanszékvezető-helyettese Hogyan mozognak az állatok? címmel tartott látványos bemutatót, amelyben a BME négylábú „munkatársai” is közreműködtek. Mivel csak a biztonsági szolgálathoz tartozó kutyák léphetnek be az egyetem területére, az oktató ezúton is köszönetet mondott Marinovszky Zsolt biztonsági igazgatónak, valamint Berényiné Ungvári Andreának, a Vagyon- és Intézménybiztonsági Igazgatóság munkatársának a segítségéért. Berényiné Ungvári Andrea otthon is rengeteget gyakorolt az órára Carlos kutyájával. Rajtuk kívül Rékásiné Barabás Mária és Horváth Erzsébet vagyonőrök és kutyáik vettek részt a nem mindennapi tanórán.

A tanszék tavaly is tartott órákat a Kinect elnevezésű speciális mozgásérzékelő eszközzel, most részben ezt alakították át előadássá, amelyhez nélkülözhetetlen szakmai támogatást kaptak a Vagyon- és Intézménybiztonsági Igazgatóságtól – mesélte Rita. A tanszék munkatársai (Aradi Petra és Tamás Péter docensek, Urbin Ágnes tanársegéd, Nagymáté Gergely doktorandusz, valamint nyári gyakorlatos BSc-s és MSc-s hallgatók) igazi csapatmunkában dolgoztak, hiszen az előadáshoz gyakorlat is kapcsolódott a járáslaborban. A tanszékvezető-helyettes külön is kiemelte doktorandusza segítségét, aki több száz, az állatok mozgásával kapcsolatos videót nézett át. Végül kb. 40-et válogattak ki az órára.

300 csillogó szempár, nevetés, teljes extázis – foglalta össze tapasztalatait Kiss Rita. „Voltak percek, amikor a gyerekek olyan csendben figyeltek, hogy a számítógép zizegését is lehetett hallani” – tette hozzá. A GPK oktatójának többek között a kis egyetemisták „aha-élménye” marad emlékezetes, és mosolyogva idézte fel, hogy az addig csak az üres termet ismerő Carlos kutya jól láthatóan meglepődött a 300 gyermek láttán.

Pázmándi Kinga egyetemi docens „tanári pályafutása legnagyobb kihívásának és egyben legihletőbb élményének” minősítette részvételét a Gyerekegyetemen. Elárulta, hogy már tavaly beült néhány kollégája előadására, és komoly benyomást gyakorolt rá a műegyetemi kezdeményezés. A GTK Üzleti Tudományok Intézet igazgatója nagyon izgult Jó reklám - rossz reklám című órája előtt, pedig nyaranta a tágabb család gyerekeivel sok időt töltött, így volt tapasztalata a kisebbek figyelmének lekötésében. „Az összes létező módszert és technikát használtam, hogy ’fogni tudjak’ egyszerre 320 gyereket és szórakoztassam őket” – osztotta meg.

Kingát lenyűgözte a gyerekek kritikus hozzáállása a reklámokhoz és tájékozottságuk az átlagfogyasztóhoz képest. Kérdésünkre elmondta, az alsó tagozatos iskolások arra is kíváncsiak voltak, hogy bizonyos, gyermekműsorokat tartalmazó idősávokban miért reklámoznak a gyerekek számára érdektelen termékeket, illetve nagyon izgatta őket a reklámozás szakmai háttere és értékesítési rendszere.

„Nagyon együtt voltunk, értették és érezték a témát, könnyen, egyenesen és őszintén nyilvánítottak véleményt a fogyasztói tudatosságról és a reklámok természetéről” – sorolta az Üzleti Jog Tanszék vezetője. Kinga különösen büszke a visszajelzésekre: nemcsak az előadás után részesült zajos tetszésnyilvánításban, de a gyerekegyetem végére elkészítendő projektfeladatban az egyik csoport tagjai úgy értékesítettek egy terméket egy kitalált marketingkampányban, hogy közben éppen az előadásából megismert dolgokat hasznosították. Pázmándi Kinga nagyon örülne, és nagy megtiszteltetésnek tartaná, ha a szervezők jövőre is számítanának rá.

Szalay Zsolt egyetemi docens szintén kiemelkedő kezdeményezésként tekint a BME Gyerekegyetemre, amelyen tavaly nagyobbik fia részt is vett. A KJK oktatója idén úgy érezte, ő sem maradhat ki, és fontosnak tartotta, hogy a kar is mindinkább bekapcsolódjon ebbe a „nagyon jó célt szolgáló” programba. A Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék vezetője Miért számítógép az autó is? címmel tartott előadást. „A fiam nagyon büszke arra, hogy neki tartottam próbaórát, nehogy túl sok szakkifejezést használjak” – mesélte Zsolt. Elárulta, hogy az egyik bonyolult fogalom egyszerű elmagyarázásához is gyermeke nyújtott segítséget egy iskolai taneszközökre alapozott hasonlat kitalálásával. „Családon belül is új élményt adott a gyerekegyetem” – összegezte.

A KJK oktatóját is kellemesen meglepték a gyerekek „ügyes, okos és komoly” kérdései, többek között az autonóm járművek viselkedéséről, amikor azok egyenrangú kereszteződéshez érnek (a jobb kéz szabályt tudniuk kell, beprogramozzák az autókba – szerk.). Egy másik kérdés pedig arra irányult, hogy mit tesz az önvezető autó, ha a környezetet felismerő érzékelői ellentmondásos jeleket küldenek (ennek megoldására is vannak algoritmusok – szerk.). Szalay Zsolt előadását is hangos ujjongással jutalmazták a gyerekegyetemisták, és a KJK oktatója jövőre is szívesen vállalja a feladatot, ha lehetősége nyílik rá.

Egyedülálló program, szuper szervezés, hihetetlenül motiváló, sokszínű előadások, felkészült oktatók, segítők és szervezők – ez a mára elterjedt vélekedés az elmúlt két hétben zajlott műegyetemi rendezvényről. Az eredményeket összegezve egyetlen probléma emelhető ki: a hatalmas túljelentkezés miatt nehéz ide résztvevőként bejutni.

Legközelebb a Kutatók Éjszakáján kínál majd gyerekeknek szóló programokat a Műegyetem (a tanszékek számára már nyitott a részvételi szándék jelentkezési felülete a Kutatók Éjszakája programjaira – szerk.).

BK - TJ

Fotó: gyerekegyetem.hu, SPOT