Öröm, büszkeség és elismerések hétvégéje

Kitüntetések átadása, tiszteletbeli és egyetemi doktorok avatása, és habilitációs oklevelek ünnepélyes kiosztása szerepelt a BME idei ünnepi szenátusi ülésének napirendjén.

„Senatus universitatis!” – szólította fel a Szenátus nyilvános ünnepi ülésének résztvevőit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogarnoka. Vezetésével vonult a BME Aulájának feldíszített elnöki asztalához Józsa János akadémikus, a BME rektora, Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja és Habsburg György főherceg. Tőlük jobbra ült le Dunai László akadémikus, a BME ÉMK dékánja, Czigány Tibor akadémikus, a BME GPK dékánja, Molnár Csaba, a BME ÉPK dékánja, Faigl Ferenc, a BME VBK dékánja és Kollár László akadémikus, tudományos és innovációs rektorhelyettes is. Az asztal másik felénél is egyetemi vezetők foglaltak helyet: Stépán Gábor akadémikus, a BME Tudományos Tanácsa elnöke, Vajta László, a BME VIK dékánja, Varga István, BME KJK dékánja, Pipek János, a BME TTK dékánja, Andor György, a BME GTK dékánja, Huszthy Péter, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnökhelyettese. A tisztségviselők talárban és fehér kesztyűben jelentek meg. Szintén az elnöki asztalnál foglalta el helyét Daku Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke.

Felhangzott a Himnusz és a „Gaudeamus igitur” az egyetemi kórus előadásában, majd Józsa János rektor megnyitotta a Szenátus nyilvános ünnepi ülését.

Az ünnepi ülés első napirendi pontja „A BME Díszpolgára” cím adományozása. A Szenátus Dunai László, az Építőmérnöki Kar dékánja előterjesztésére Cholnoky Tamásnak, az Egyetem egykori, az Egyesült Államokban letelepedett hallgatójának és oktatójának ítélte oda a díjat. A Szenátus azoknak a természetes személyeknek adományozza e címet, akik támogatásukkal, tevékenységükkel, a BME érdekeit képviselő magatartásukkal, kiemelkedő mértékben hozzájárultak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak jobb ellátásához, nemzetközi elismertségének öregbítéséhez. Cholnoky Tamás egészségi állapota miatt nem tudott megjelenti az ünnepségen, egy későbbi időpontban veszi át kitüntetését. „Lélekben velünk van és együtt örülünk vele” – tette hozzá a BME rektora.

Cholnoky Tamás 1945-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, utána 1948-ig tanársegéd volt az I. számú Hídépítési Tanszéken. 1949-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1986-ban alapítója és azóta odaadó szervezője volt a Dr. Korányi Imre Ösztöndíjnak, amelynek köszönhetően évente egy, eddig összesen 30 fiatal, a Műegyetemen diplomázott mérnök végzett egy-egy éves kutatómunkát az Egyesült Államok legjobb egyetemeinek egyikén. „Az ösztöndíj nagymértékben elősegítette a fiatal kutató szemléletformálását, lökést adott szakmai fejlődésüknek és nemzetközi kapcsolataik kiépítésének” – olvasható a laudációban Cholnoky Tamásról, aki kiemelkedő és önzetlen munkásságával jelentősen hozzájárult a műegyetemi mérnökképzés erősítéséhez.

Az ünnepi ülés második napirendi pontjaként Tiszteletbeli Doktori címet, és arról az egyetem pecsétjével ellátott, aláírt oklevelet kapott három, az egyetem által művelt tudományágakban nemzetközi tekintélyt szerzett tudós, akik kiemelkedő egyéni tudományos teljesítményük a BME oktató-nevelő és tudományos munkáját segítve járultak hozzá a BME kül- és belföldi megbecsüléséhez.

Dunai László, az Építőmérnöki Kar dékánja előterjesztésére tiszteletbeli doktorrá avatták Alistair Borthwick professzort, az építőmérnöki tudományokban kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért.

Prof. Alistair Borthwick a University of Edinburgh professzora, kimagasló eredményeket ért el a környezetmérnöki folyadékmechanika és az energetika területén. Közel 20 éve erős szakmai kapcsolatot ápol a Műegyetemmel, elsősorban a sekély felszíni vizek áramlási és transzportfolyamataira kiterjedő témakörben. Az Oxfordi Egyetemen töltött hosszú időszakában meghatározó volt az a tudományos, tehetséggondozó és mobilitási együttműködés, amely doktoranduszi és posztdoktori kutatásokhoz érdemlegesen hozzájáruló tanulmányutakhoz, magas impakt faktorú közös publikációkhoz és sikeres fokozatszerzésekhez vezetett. Jelentős előkészítő és előadói szerepet játszott a Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség tanfolyamsorozatába illeszkedő, műegyetemi rendezésű Environmental Fluid Mechanics című 2004-es nyári kurzusán – hangsúlyozta Dunai László.

„Reméljük, hogy a tudomány nem lerombol minket, hanem ihatunk továbbra is a tudomány értésének vizeiből” – utalt Alistair Borthwick Madách: Az Ember Tragédiája című művére, amelynek Londoni Színéből magyarul idézett. A közönség tapssal köszöntötte a magyarul is megszólaló, immár tiszteletbeli doktort.

Másodikként Alan Richard Champneys-t, a Bristoli Egyetem professzorát avatták tiszteletbeli doktorrá Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar dékánja előterjesztésére a gépészeti tudományok tudományág terén kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért.

Alan Richard Champneys a Bristoli Egyetem professzora, PhD fokozatát Oxfordban szerezte. 1993 óta a Bristoli Egyetem Mérnöki Matematika Tanszékén a Nemlineáris Dinamikai Rendszerek kutatócsoport vezetője. Szakterülete a nemlineáris dinamika; egy évtizede foglalkozik nemfolytonos dinamikai rendszerek elméletével, többek között a súrlódással kapcsolatos klasszikus paradoxonok megértésével. Kutatásainak színvonalát minősíti 2 könyve, száz feletti impakt faktoros folyóiratcikke, amelyekre több mint 2500 hivatkozást kapott. Alan Champneys Egyetemünk két karának több tanszékével is kapcsolatban áll, számos közös publikáció fémjelzi az együttműködést. Alan Champneys számos BME-s hallgató diplomatervét konzultálta, közülük azóta többen is PhD-fokozatot szereztek – mutatta be a jelöltet a BME GPK dékánja.

Champneys professzor az együttműködések jelentőségét hangsúlyozta a tudományos életben, és emlékeztetett saját, a BME-n kiépített kapcsolataira, mások mellett Stépán Gábor akadémikussal és Domokos Gábor akadémikussal. „A tudományos munkához kíváncsiság, elragadtatás és kitartás szükséges” – tette hozzá Alan Richard Champneys.

Harmadikként Dietrich Wolf, a Duisburg-Esseni Egyetemen az Elméleti Fizika Tanszék tanszékvezető professzora vált a BME tiszteletbeli doktorává Pipek János, a Természettudományi Kar dékánja előterjesztésére a fizikai tudományok terén kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységéért.

Dietrich Wolf a számítógépes és statisztikus fizika nemzetközi hírű művelője. Kiemelkedő eredményeket ért el a modern technológia szempontjából fontos felületi diffúzió és felületnövekedés témakörében, valamint a szemcsés anyagok fizikája, ezen belül az erőhálózatok és a nanoszemcsék mechanikai tulajdonságainak területén. Munkásságát, egyebek mellett, a német-francia Humboldt-díjjal ismerték el. Wolf professzor több évtizede sikeres együttműködést folytat a Műegyetemmel, amelynek köszönhetően doktoranduszok és posztdoktorok cseréje valósult meg, és ami számos közös, rangos publikációt eredményezett. Az együttműködés új szintje a Wolf professzor kezdeményezésére létrejött megállapodás a Duisburg-Esseni Egyetem és a BME között, amelynek keretében német energiatudomány szakos hallgatók tanulnak a Nukleáris Technikai Intézetben és a Fizikai Intézetben. A közös képzés máris igen sikeres – hangsúlyozta a BME TTK dékánja.

„Három évtizede vannak közös munkáim a BME-vel, amely mára az egyetemünk legfontosabb partnerévé vált a hallgatói képzésben” – utalt a fent említett kooperációra Dietrich Wolf.

Józsa János rektor a Szenátus nevében gratulált a kitüntetett oktatóknak, jó egészséget és sikereket kívánt az alkotómunkájukhoz, e mellett arra kérte őket, hogy továbbra is tartsák a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. „Viseljék olyan büszkén egyetemünk tiszteletbeli doktori címét, amilyen büszkék vagyunk mi is önökre!” – kérte.

Idén a Szenátus 5 jelöltnek ítélte oda a Műegyetem legrangosabb kitüntetését, a József Nádor Emlékérmet. József Nádor Emlékéremmel azokat a személyeket tünteti ki a Szenátus, akiket kimagasló oktató-nevelő és tudományos munkájuk, az egyetem jó hírének növelése érdekében kifejtett tevékenységük erre érdemessé tette. Ezen túl az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben vagy más egyetemi munkaterületen nyújtott kimagasló teljesítményükkel elősegítették a BME fejlődését.

Az elismerést a harmadik napirendi pont keretében nyújtotta át Józsa János rektor:

Gyenes Károlynak, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszékének nyugalmazott egyetemi docensének (Varga István, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja előterjesztésére),

Vajna Zoltán akadémikusnak, a Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékének Decan Emeritusának (Czigány Tibor, az Gépészmérnöki Kar dékánja előterjesztésére),

Pukánszky Béla akadémikusnak, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi tanárának (Faigl Ferenc, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja előterjesztésére – oklevelét később veszi át),

Benedek Andrásnak, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszékének egyetemi tanárának (Andor György, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja előterjesztésére),

Hajós Róbertnek, korábbi műszaki kancellárhelyettesnek (Barta-Eke Gyula, az BME kancellárja előterjesztésére).

Gyenes Károly 1968-ban szerzett villamosmérnöki diplomát, 1971 óta dolgozik a BME-n. 2000-ben szerzett PhD-fokozatot, azóta egyetemi docensként dolgozik a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszéken, illetve elődjein. 2005 és 2009 között a kar gazdasági dékánhelyettese volt. Nevéhez fűződik a kar számítástudományi tantárgycsoportjának kifejlesztése. Mérnökgenerációkat vezetett be a számítástechnika és a mikrokontrollerek alkalmazásába, egyebek közt több tucat TDK-munka és diplomaterv konzulenseként. Kutatásaiban jelentős eredményeket ért el a vasúti biztosítóberendezések biztonsági adatátviteli alkalmazásainak területén. Tudományos és oktatási eredményeit több mint 20 szakkönyv, egyetemi jegyzet és szakcikk foglalja össze (a hivatalos laudáció nyomán). Vajna Zoltán akadémikus a Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Professor Emeritusa több mint 60 éve végez a BME-n iskolateremtő tudományos munkát, és oktatja, neveli a fiatal gépészmérnök generációkat. A 60-as években egyik kezdeményezője volt a Műegyetemen a számítástechnika-oktatás bevezetésének. A rendszerváltáskor egyedülálló módon a Gépészmérnöki Kar oktató-kutató gárdájának közvetlen szavazatai alapján választották meg dékánnak, nevéhez fűződik a kreditrendszer bevezetése, valamint a modulrendszerű képzés elindítása. Közismert 1956-os tevékenysége és szerepe, elnöke volt a Műegyetem 1956 Alapítvány kuratóriumának. Vajna Zoltán az MTA rendes tagja, szakmai eredményeit számos kitüntetéssel ismerték el, mint az Akadémiai Díj, 1956-os Emlékérem, Szent-Györgyi Albert-díj, Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje, Széchenyi-díj, Ipolyi Arnold-díj (részlet a laudációból). Pukánszky Béla akadémikus 1973-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet a BME-n, 1994 óta a kémiai tudományok doktora, 2004-től MTA levelező tag, 2010-től pedig az MTA rendes tagja. A BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék és jogelődjének 1994-től 65. életévének betöltéséig, 21 éven át volt vezetője. A kari munkában szakfelelősként, az egyetemi közéletben a stratégiai bizottság tagjaként is részt vett. Kimagasló tudományos eredményeivel és a nemzetközi és hazai szakmai szervezetekben betöltött pozícióin keresztül is évtizedek óta jelentősen hozzájárul a BME elismertségéhez. Pukánszky Béla akadémikus évtizedeken át kiemelkedő oktatási és szakmai tevékenységet végzett, eredményei világszerte ismertek, a kar és az egyetem vezetőségében is kiemelkedő érdemei voltak (a hivatalos laudáció nyomán. Pukánszky Béla külföldi szakmai útja miatt elismerését egy későbbi időpontban veszi át.) Benedek András több évtizede kiemelkedő oktatói, kutatói, tananyag-fejlesztési, menedzseri és vezetői munkát végez. A BME Szenátusának tagja. Szakmai és vezetői tevékenysége nyomán a BME Műszaki Pedagógia Tanszék, illetve az irányítása alatt létrehozott BME Tanárképző Központ hazai és nemzetközi relációban is elismert, széles profilú és kiemelkedő pedagógiai és szakmai műhellyé nőtte ki magát. Számos hazai és nemzetközi pedagógiai, és mérnökpedagógiai szervezetnek jelenleg is vezetője vagy elnöke (például: a MAB Pedagógusképzési Bizottságának, a MRK Pedagógusképzési bizottságának, a Magyar Pedagógia Társaságnak). Ezekben a szervezetekben végzett tevékenysége révén a Műegyetem meghatározó képviselőjévé vált. Szaktudása, embersége, együttműködési készsége méltán emelte őt a kiemelkedő professzorok körébe, mind oktató kollégái, mind pedig a hallgatóság körében (a hivatalos laudáció nyomán). Hajós Róbert pályája vegyésztechnikusként indult az akkor még Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1971-ben.  A BME-n eltöltött, szakmai kihívásokkal tűzdelt 45 év alatt a műszaki terület vezetőjévé vált. 1985-től a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Jóléti Intézmények Osztályának helyettes vezetője, majd vezetője volt. Munkája elismeréseként 2012-ben Stoczek József Emlékérmet kapott. Munkájával nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Egyetem sikeresen vett a műemléki, az épület-felújítási programokban, a szociális-jóléti rekonstrukciós és kormányzati energiaracionalizálási projektekben. 2015-től a BME műszaki kancellárhelyettesi posztját töltötte be, amelyre emberi kvalitása és az Egyetem iránt érzett lojalitása predesztinálta. Munkájának mindig is egy célja volt, hogy az általa szeretett Egyetem megújuljon és fejlődjön (a hivatalos laudáció nyomán).

„Nagy örömmel tettünk eleget feladatunknak, amikor átnyújtottuk a Szenátus által adományozott emlékérmeket. Érdemeik alapján Önök kivívták Egyetemünk elismerését. Bízom abban, hogy továbbra is szívügyüknek tekintik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlődését, munkáját” – e szavakkal kívánt további szakmai sikereket és jó egészséget a díjazottaknak Józsa János rektor.

Az ünnepi ülés negyedik napirendi pontjaként a Sztoczek József Emlékérmek átadása következett. E díjat azok az egyetemi foglalkoztatott méltó elismerésére alapította a Szenátus, akik több éven át az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben, a fejlesztésben vagy más egyetemmel kapcsolatos területen nyújtott teljesítményükkel kiemelkedően szolgálták BME érdekeit. Idén hatan részesültek a kitüntetésben:

Győri Erzsébet, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének ügyvivő szakértője, karának népszerűsítésében, a hallgatói utánpótlás toborzásában, a kari doktoranduszképzésben és tehetséggondozásban végzett kiemelkedő szervező tevékenységéért,

Halász Klaudia Krisztina, a Természettudományi Kar Matematika Intézetének ügyviteli alkalmazottja, sokévi kiváló, a Matematika Intézet érdekében végzett tevékenységéért, az Intézet munkájának hatékony segítéséért,

Juhász Réka, a BME OMIKK Igazgatási Osztályának könyvtárosa, a könyvtár minőségügyi megbízottjaként a Minősített Könyvtár pályázatra való felkészülésben is végzett magas színvonalú, kiemelkedő munkájának elismeréseként,

Mikulásné Fegyó Piroska, az Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszékének oktatási adminisztrátora, nagy odaadással, kiemelkedő precizitással és megbízhatósággal végzett munkájáért,

Pergerné Zádorvölgyi Ilona, a Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának főtanácsosa, az oktatásigazgatásban és oktatásszervezésben végzett, több mint huszonöt éves kiemelkedő munkája elismeréseként,

Vertetics Zoltán, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszékének technikusa, a BME kötelékében több mint három évtizeden keresztül végzett magas színvonalú munkája és a kari raktárak kezelésében, a vegyszerellátás szervezésében nyújtott kiemelkedő érdemei elismeréseként.

Az ünnepi ülés ötödik napirendi pontjaként Józsa János rektor és Daku Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke nyújtották át az „Egyetemi Ifjúságért” („Pro Juventute Universitatis”) és a „A Műegyetem Kiváló Oktatója” kitüntetéseket.

„Egyetemi Ifjúságért” („Pro Juventute Universitatis”) díjat az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára adományozza a Szenátus olyanoknak, akik hosszabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet végeztek a műegyetemi hallgatók érdekében. Idén ketten vették át az elismerést:

Kövesi János, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki 1976-ban végzett a BME hallgatójaként, és azóta folyamatosan az Egyetemen tevékenykedik. 1998 és 2015 között a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja volt. Dékánságát 2004 és 2008 között betöltött oktatási rektorhelyettesi ciklusa szakította meg. Oktatói hitvallása, amelyet tanszékvezetőként, dékánként és rektorhelyettesként is megtartott – az oktatók a hallgatókért vannak – jól példázza hozzáállását a hallgatókhoz.

Szipka Károly, a Gépészmérnöki Kar egyetemi hallgatója, aki a GPK Hallgatói Képviseletében 2010 és 2015 között alelnöki és oktatási referensi posztot töltött be, 2012-től pedig az Egyetemi Hallgatói Képviseletben a sportreferensi, majd az oktatási referensi feladatköröket látta el. A közéletben történő aktív részvétele mellett egyetemi tanulmányaiban is példaértékű teljesítményt nyújtott. Mintatanterv szerint végzett el párhuzamosan két alapképzést, mesterdiplomáját pedig kitüntetéses eredménnyel szerezte meg a Gépészmérnöki Karon.

„A Műegyetem kiváló oktatója” kitüntetésben azok az oktatók részesülhetnek – az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára – akiket az összes általuk oktatott kurzuson összesen legalább 100 hallgató véleményezett, és a kialakult sorrendben az első öt helyen szerepeltek. 2016-ban az elmúlt két félév oktatói, összesen tízen vették át a kitüntetést.

Farkas Imre László, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszékének címzetes egyetemi docense,

Gyuricza Nóra, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszékének doktorandusza,

Héder Mihály, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének adjunktusa,

Hórvölgyi Zoltán Dezső, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi tanára (távollétében),

Kővári Botond, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszékének egyetemi docense (távollétében),

Mika László Tamás, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének egyetemi docense,

Rozgonyi Eszter, a Természettudományi Kar Sztochasztika Tanszékének doktorandusza,

Sándor Csaba, a Természettudományi Kar Sztochasztika Tanszékének egyetemi docense,

Szalai László Kristóf, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszékének tanársegédje,

Szeszlér Dávid, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Számítástudományi és Információelméleti Tanszékének egyetemi docense.

Az ünnepi ülés hatodik napirendi pontjaként építőmérnöki tudományokban egy, gépészeti tudományokban két, építőművészetekben egy, kémiai tudományokban két, informatikai tudományokban szintén két és fizikai tudományokban is két habilitációs oklevelet adott át Józsa János és Huszthy Péter, az Egyetemi Habilitációs Bizottság (EHBDT) elnökhelyettese. Az oklevél tudományáguk területén önálló egyetemi előadások tartásának jogával ruházta fel a habilitáltakat. „Önök magyar és idegen nyelven, nyilvános eljárás keretében tettek tanúbizonyságot tananyagformáló és -átadó előadókészségükről, bizonyították eredményes tudományos kutató, alkotó és szakirodalmi tevékenységüket. Gyümölcsöztessék megszerzett tudásukat, magas szintű oktatói képességüket újabb és újabb mérnök nemzedékek ismereteinek gyarapítása révén hazánk és az egész emberiség javára” – fogalmazott Józsa János rektor.

Habilitációs oklevelet vettek át:

Alföldi György (Józsefváros fejlesztési terveinek kialakítása és városfejlesztési nagy projektek vezetése),

Dóra Balázs (alacsony dimenziós kvantum rendszerek dinamikájának elméleti vizsgálata – oklevelét később veszi át),

Imre Attila (munkaközegek termodinamikai vizsgálata),

Imre Emőke (talajfizikai jellemzők modellezése vízáramlási problémák megoldásához),

Kézsmárki István (komplex mágneses anyagok optikai tulajdonságainak kísérleti kutatása – oklevelét később veszi át),

Kózelné Székely Edit (szuperkritikus szén-dioxid innovatív alkalmazásai),

Mann Zoltán Ádám (kombinatorikus algoritmusok gyakorlati bonyolultságának vizsgálata – oklevelét később veszi át),

Mészáros István (anyagszerkezeti és mágneses tulajdonságok kapcsolatának értelmezése),

Mika László Tamás (környezetbarát katalitikus rendszerek fejlesztése),

Wiener Gábor (gráfelméleti kutatások).

„Domine Magnifice Rector! Domini Spectabiles Decani! Tisztelt Szenátus! Doktori cselekményeinket befejezve eleget tettünk azoknak a követelményeknek, amelyeket az Egyetem doktori szabályzata a doktor (PhD, illetve DLA) fokozat elnyeréséhez előírt. Kérjük ezért, az Egyetem ruházzon fel bennünket a doktori fokozattal” – terjesztette elő a doktorrá avatandók kérését az ünnepi ülés hetedik pontjaként Meyer Dóra Zsófia okleveles közlekedésmérnök.

A doktori iskolák tanácsai doktori (PhD) és mester (DLA) fokozatot ítéltek oda építőmérnöki tudományokban öt, földtudományokban szintén öt, gépészeti tudományokban összesen 21 (GPK: 19; KJK kettő), építészmérnöki tudományokban öt, építőművészetben három, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományokban kilenc, kémiai tudományokban 17, informatikai tudományokban 13, villamosmérnöki tudományokban kilenc, közlekedés- és járműtudományokban hat, fizikai tudományokban hét, matematika- és számítástudományokban négy, gazdálkodás- és szervezéstudományokban öt doktorjelöltnek.

A doktorjelöltek fogadalomtétele után Józsa János arra kérte az újonnan avatottakat, hogy munkásságuk és tanulmányaik során arra törekedjenek, hogy szaktudományuk területén egyre több ismeretet szerezzenek, és fogadalmukhoz híven becsülettel teljesítsék kötelességeiket a társadalom és a haza javára.

Az ünnepi ülésen a Műegyetem énekkara is köszöntötte a kitüntetetteket és az új doktorokat. A Szenátus nyilvános ülésének zárásaként a Szózat hangzott fel, majd a Szenátus a „Vivat academia, vivant professores!” dallamára vonult vissza.

Az átadásokat megörökítő fotók ITT lesznek láthatók és letölthetők.

TJ-TZs

Fotó: Philip János