A digitalizáció fejlesztésében is számít a műegyetemi szakértelem

A „Jövő autói” címmel rendezett konferenciát a Nemzetgazdasági Minisztérium a BME-n a miniszterelnök, az illetékes EU biztos és a nemzetgazdasági miniszter részvételével.

„A BME a szakértelmével a kormány olyan háttere kíván lenni, amelyre bizton számíthat a stratégiaalkotástól a katasztrófák elhárításáig, szinte minden kérdésben és helyzetben, legyen az árvíz vagy az erőmű-beruházás, vörösiszap-katasztrófa, infrastruktúra-fejlesztés, kibertámadás vagy akár a kormányzati informatikai program kialakítása” – e gondolattal és megerősített felajánlással köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnököt, Günther H. Oettingert, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU biztost, Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert a Műegyetem Dísztermében rendezett konferencián a BME rektora. Józsa János emlékeztetett arra, hogy a mindent átfogó digitalizáció megváltoztatja a gazdaság szinte minden ágazatának szerkezetét, új kihívásokat és lehetőségeket rejt.

„A digitalizációs folyamat meghatározó pillérei az autonóm járművek és a modern városok fejlesztése, valamint az ipar digitális átalakulása” – hangsúlyozta a BME rektora. Józsa János tájékoztatta a kormányfőt és az illetékes EU biztost, hogy a Műegyetem két új szervezetet hozott létre az iparvállalatokkal szoros együttműködésben és teljes összhangban az EU céljaival, azaz, az Európai Innovációs Partnerség programjával, nemzetközi hálózatban, a kormány Irinyi tervéhez is illeszkedve: a RECAR tudásközpontot az autonóm járművek oktatására és fejlesztésére, valamint a SMARTPOLIS kiválósági Központot a városi smart programok fejlesztésére az energetika, a közlekedés és az intelligens életvitel területén.

„Számítunk a kormány és az Unió további támogatására, amelynek fontos eleme lehet a SMARTPOLIS központ sikeres szereplése a közös EU és hazai finanszírozású, ún. Teaming pályázatok második fordulójában” – erősítette meg Józsa János.

Orbán Viktor miniszterelnök mindenekelőtt arról biztosította az illetékes EU biztost, hogy egybeesnek Magyarország nemzeti aspirációi és az EU távlati céljai, és Magyarország támogatja a nagy földrajzi térségek kialakítását célzó kezdeményezéseket, amelyekhez jól illeszkednek a digitalizációval összefüggő kihívások. „Ha e pillanatot mi, politikusok nem mulasztjuk el, akkor olyan szabályozást hozhatunk létre Európában, amely nem szenved a korábban örökölt, a versenyképességet rontó nemzeti határoktól. A digitalizáció lehet a kitörési pont, amely segíthet Európának, hogy meginduljon előre, azaz, véget vessen a ma jellemző hátrálásnak” – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor úgy vélte, hogy csak lépést tartanunk kevés. Magyarországnak határozott iparpolitikát kell kialakítania, ha azok közé akarunk tartozni, akik a tempót diktálják. „Európának van jövője, 500 millió lakosával a világ legintegráltabb piaca, a világ legjobb egyetemei közül számos intézménynek ad otthont, és ha ezen előnyöket európai szintű politikává szervezzük, akkor még teret is nyerhetünk” – fogalmazott, majd beszélt Magyarország erősségeiről, többek között az autóipari hagyományokról, az innovatív találmányokról, földrajzi fekvésünkről és a műszaki szakemberképzés színvonalának emeléséről.

A kormányfő bejelentette, hogy Zalaegerszegen épül meg az a járműipari tesztpálya, amely alkalmas lesz autonóm járművek tesztelésére is, és amely 500 km-es körzetben egyedülálló beruházásnak tekinthető. Magyarország a digitalizáció nyertese lehet a közép-európai térséggel együtt, vélekedett, majd Oettinger EU biztost is megszólítva szorgalmazta a régió országainak együttműködését is.

A miniszterelnök előtt felszólaló Günther H. Oettinger szerint a tét óriási, és az ipar digitális átalakulása lehet az európai versenyképesség megőrzésének kulcsa. Európának a folyamat élére kell állnia, az autóipartól a filmiparon át a gyártási technológiáig vagy a szolgáltató szektorig – tette hozzá. A biztos új ipari forradalomról beszélt, amelyben a járműipar is drámai és akár ugrásszerű változás előtt áll. Az önvezető, összekapcsolt (connected) autók átfogó fejlődéséhez mindazonáltal a gyártók, az informatikai vállalatok, a távközlési szolgáltatók és a szabályozó hatóságok együttműködésére van szükség. A biztos szerint az autonóm járművek elterjedésével jelentősen csökkenhet a közúti balesetek száma és súlyossága, kisebb az esély a dugókra, így csökkenhet a károsanyag-kibocsátás.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a járműgyártás fejlesztése a kormány komplex gazdaságpolitikájának része, amelynek keretében dolgozták ki a Jedlik Ányos Tervet az elektromobilitás előmozdítására és a belső égésű motorok kiváltásának támogatására, valamint az Irinyi Tervet az ipar fejlesztésére, ezen belül az Ipar 4.0 programot a magyar gazdaság felkészítésére az új ipari korszakra, a digitalizációra, illetve az ipar és az informatika összeolvadásából eredő változásokra.

„A járműgyártás a jövő húzóágazatai között lehet Magyarországon" – közölte a miniszter azzal, hogy a széndioxidkvóta eladásából származó bevételeket is ide csatornázzák. Szót emelt a hazai vállalkozások kapcsolódásért a technológiai forradalom folyamataiba, a műszaki képzés fejlesztéséért és üdvözölte a duális képzés bővítését. Ígéretet tett, hogy a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni szándékozik a digitalizáció és a járműipar fejlődését Magyarországon.

- TJ -

Fotó: Philip János