A svéd cégek képzett partnereket és munkavállalókat találnak itt

A Műegyetem Q épülete ad otthont a kreatív gondolkodást ösztönző Első Svéd Hallgatói Saroknak, amelyet már birtokba is vettek a hallgatók.

„Gyerekkoromban azt tanultam, hogy a svéd acél a legszilárdabb. Remélem, hogy ez a sarok a nagyszerű svéd szemlélet mellett a svéd acél szilárságát is behozza az épületbe” –hangsúlyozta Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora az Első Svéd Hallgatói Sarok átadásának ünnepségén. A BME vezetője köszönetnyilvánításában példaértékűnek nevezte a svéd vállalatokkal fenntartott több évtizedes tudományos és kutatási együttműködést, amelynek színterei az egyetemen működő laboratóriumok. „Kreativitásra ösztönző életérzés és a környezettudatos életminőség iránti igény jelenik meg ebben a színes és modern diáksarokban, amelyet máris birtokba vettek a villamosmérnök és az informatikus hallgatók” – tette hozzá a rektor.

„Az összetettebbé és globalizáltabbá váló világban az országok és a vállalatok sikerei egyre inkább az ott élő és dolgozó emberek ötletein és készségein múlnak” – fogalmazott Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete az ünnepélyes átadón, kiemelve a technológia és az innováció fontosságát hazájában. „A svéd vállalatok jól képzett partnereket és munkavállalókat találtak Magyarországon. Sok hallgató helyezkedett el a közel 200, itt működő svéd leányvállalat valamelyikénél. A svéd diáksarok mai átadása a BME-n újabb lépés Magyarország és Svédország, illetve az egyetem és a vállalatok közötti együttműködés megerősítésében. Szívből remélem, hogy ez a Hallgatói Sarok hozzájárul ahhoz, hogy az egyetem diákjai a lehető legjobb körülmények között fejlődjenek és élvezzék tanulóéveiket ezen a nagyszerű egyetemen” – tette hozzá.

Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár beszédében a nemzetközi kölcsönhatások jelentőségét emelte ki, köszönetet mondva a Svéd Nagykövetség és a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség kezdeményezéséért, a vállalatok támogatásaiért, amelyek a magyar befektetési környezet és a magyar egyetemi képzés iránti elismerést is kifejezik. „A magyar tudomány és felsőoktatás évszázados sikereinek egyik legfontosabb záloga a nyitottság a külvilág, azaz, más kultúrák, tudományos műhelyek iránt” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. „Az új Svéd Hallgatói Sarok ismét egy lehetőség a nemzetközi tudományos, technológiai kölcsönhatások intenzívebb megélésére” – tette hozzá, majd reményét fejezte ki, hogy a magyar innovációs képesség így még ismertebbé válik a nagyvilágban is.

„Mindannyian csodálattal és elismeréssel adózunk a skandináv országok emberközpontú kultúrájának” – mondta köszöntőjében Vajta László. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „ha valaki magyarországi svéd vállalathoz kerül, megérinti az a szellemiség, az a frissesség, amely az emberek egymáshoz való kommunikációjában, a főnök-beosztott kapcsolatokban rendre észlelhető. Ez újdonság azoknak, akik a kicsit visszafogottabb európai kultúrákból származnak. Mi itt az egyetemen próbáljuk ezt a szellemiséget erősíteni a hallgatók és az oktatók közötti kapcsolatokban.”

„Nemcsak az egyetem padjait koptatja, hanem már a piacon is megjelent az ún. Z generáció, amelynek tagjai úgy gondolják, hogy a tudást ma már nem kizárólag a könyvtárak tárolják” – fogalmazott Vajk István, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék egyetemi tanára. „E fiatalok úgy gondolják, hogy ami nincs fent a neten, az nem is létezik. Ez a generáció nemcsak tartalmában, hanem formájában is máshogy kíván élni: számukra a svéd Hallgatói Sarok a kreatív gondolkodás eszköze lehet.”

HA - TJ

Fotó: Philip János, SPOT fotókör