Hírfolyam
Mérföldkő a Műegyetemen zajló gyógyszeripari kutatás-fejlesztésben
2015. 03. 19.Pharmatech Modell Laboratórium működtetését kezdte meg a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara a Richter Gedeon Nyrt-vel közösen. Összefoglaló az avatásról.
„Ez a labor a szakma hitelességét, korszerűségét hozza el nekünk, azt, hogy ma mit jelent a gyógyszeripar” – fogalmazott Péceli Gábor rektor a Ch épületben rendezett ünnepségen. „Oktatóink itt érzékeltethetik a hallgatókkal azt a gondolkodásmódot, amire fel kell készülniük, illetve azt a tudást, amit el kell sajátítaniuk” – fűzte hozzá a BME első embere. Péceli Gábor úgy vélekedett, hogy a jelen lévő szakemberek nagyívű, előretekintő gondolkodást képviselnek, hiszen egy-egy gyógyszeripari termék a laborokból indul és olykor sok éves munka eredménye.
„A hatóanyagok előállításától az innovatív készítmények létrehozásáig terjedő teljes kutatási-fejlesztési folyamat integrált szemléletét honosíthatjuk meg” – hangsúlyozta a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja. Faigl Ferenc kiemelte, hogy a kar a biotechnológia, ezen belül, a Pharmatech Modell Laboratórium (PML) most átadott központi egységében az emlőssejtes fermentációkkal kapcsolatos legkorszerűbb elméleti és gyakorlati ismeretek egyetemi oktatásának és kutatásának erősítését tűzte ki célul.
A labor létrehozásának ötlete több mint két éve vetődött fel. „Be kell vallanom, hogy a megvalósításhoz nagy lendületet adott az a beszélgetés, amikor 2013 őszén, dékáni szolgálatom kezdetén megkerestem Bogsch Erik vezérigazgató urat, aki azonnal a javaslat mellé állt és támogatásáról biztosított bennünket” – osztotta meg a jelenlévőkkel Faigl Ferenc.
„Nagyon fontos nekünk, amit a Műegyetem nyújt” – jelentette ki a Richter Gedeon Nyrt. Vezérigazgatója. Bogsch Erik szerint kiváló szakemberek dolgoznak a BME-n, akikre nagy szükség van, és meghatározónak nevezte azt az alapképzettséget is, amelyet a hallgatók itt megszereznek. Az egyetlen magyarországi központú gyógyszercég vezetője reményét fejezte ki, hogy a most átadott laborral pótolják a biotechnológia oktatási hátterének az emlőssejtes fermentáció terén eddig fennálló „lemaradását” és a BME itt olyan szakembereket képez, akiket a cég a végzés után azonnal alkalmazhat. „Tíz éves távlatban a biológiai készítmények fejlesztése és gyártása a legfontosabb számunkra, ezen belül a kulcsterület a nőgyógyászat és persze csatlakozik hozzá a kismolekulás hatóanyagok fejlesztéséhez nélkülözhetetlen szteroidkémia” – vázolta a BME jelenlegi hallgatói előtt álló kutatási és fejlesztési kihívásokat a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.
| A Richterrel kötött szerződés szerint a VBK és a cég célja egy „közös működtetésű interaktív, integrált, interdiszciplináris gyógyszertechnológiai modell-laboratórium” létrehozása és működtetése. A tervezéskor olyan hálózatosan működő laboratórium felépítésére gondoltak, amely „elősegíti az innovatív gyógyszerek kifejlesztését és a gyártásukhoz nélkülözhetetlen mérnökgenerációk képzését”. A szakemberek a világ egyik vezető kutatóintézetében, a Massachusetts Institute of Technology-ban (MIT) kidolgozott „LivingLab” koncepció egyes elemeit adaptálták, például az interdiszciplináris szakértők összehozásával, akik valós, élet-közeli környezetben fejleszthetnek, alkalmazhatnak és tesztelhetnek gyógyszer-előállítás tervezését támogató új technológiákat és stratégiákat. |
A résztvevőknek Marosi György, a Szerves Kémiai és Technológia Tanszék egyetemi tanára és Ballagi-Pordány András, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék címzetes egyetemi tanára mutatta be a modell laboratóriumot. A teljesen felújított helyiségekben olyan új, ún. folytonos technológiákat alkalmazó modellberendezéseket használnak majd, amelyekkel a teljes fejlesztési folyamat lefedhető a hatóanyagok előállításától a készítmény létrehozásáig.
| A folytonos technológiákat alkalmazó modellberendezések folyamatosan tudnak üzemelni: ha folyamatosan táplálják be a készülékbe a „nyersanyagot”, a másik végén folyamatosan jön ki a termék. Ez azért újszerű – magyarázta a bme.hu-nak Faigl Ferenc dékán, mert a gyógyszeriparban eddig főleg ún. szakaszos reaktorokat alkalmaztak. „Ezek olyanok, mint a konyhában a fazék: egyszerre egy adag levest lehet bennük főzni.” A folytonos üzemű berendezések nagy előnye, hogy egyszerre sokkal kevesebb anyag van bennük, mint a szakaszosban, de a folytonos működés miatt sokkal termelékenyebbek, mint a szakaszos berendezések – ismertette a VBK vezetője. |
„Gyógyszergyártásra ’majdnem’ alkalmas készülékünk is van, a szintézistől egészen a bevont tablettáig juthatunk el” – mutatott végig a berendezéseken Marosi professzor.
„Ez egy más dimenzió és ehhez a laborhoz nagyon kellett az egyetem hozzáállása is” – vélekedett Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. jelenlévő kutatási igazgatója, a BME díszpolgára a laborbemutató végén. A most felszerelt helyiségekben az eszközök beszerzését és karbantartását is a gyógyszercég finanszírozta.
„A fejlesztési folyamat első mérföldkövéhez értünk, további terveink újabb anyagi erőforrásokat igényelnek, amelyeket elsősorban a Richter gyógyszergyárral közös, a közép-magyarországi régió számára kiírt (KMR típusú) pályázatokból szeretnénk biztosítani” – ismertette a jövőre vonatkozó terveket Faigl Ferenc. „Emellett a PML-t szeretnénk bevonni a kormányzat által meghirdetett Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központok (FIEK) reményeink szerint itt, a BME-n megvalósuló centrumába. Ez utóbbiba is nagyon jól beleilleszkedne a labor, hiszen így segíteni tudjuk mind a prekompetitív, vagyis a bármely ipari partner számára hozzáférhető, mind pedig a dedikált gyógyszeripari K+F+I feladatok megoldását” – fűzte hozzá a kar vezetője.
A laboratórium mintaként szolgálhat napjaink gyógyszeripart érintő kihívásainak megoldására – vélekedett Faigl Ferenc. A legújabb, a folyamatokat állandóan monitorozó ún. PAT technológiát alkalmazó hatóanyag- és készítmény-előállítással a biztonságos gyógyszergyártást és -alkalmazást segíthetjük elő, a folyamatos technológia alkalmazása pedig már középtávon jelentős költségmegtakarítást eredményezhet – sorolta a VBK dékánja. A biotechnológia és szintetikus kémia PAT eredményeinek felhasználásával lehetőség nyílhat többek között új nőgyógyászati (hormon)készítmények kifejlesztésére is.
Az ezekhez szükséges nanotechnológiai és anyagtudományi tudás jó része az egyetemen már most rendelkezésre áll – hangsúlyozta Faigl Ferenc. A későbbi fejlesztési ütemekben pedig olyan projektek is elindulhatnak, amelyek a kutatás alatt felvetődött problémák megoldási lehetőségeinek kipróbálását teszik lehetővé, ezzel biztosítva a későbbi fejlesztési döntések kísérleti megalapozását. „Ilyen lehet például az őssejtek ipari hasznosítása mérnöki szemléletű megközelítésben. Azaz, olyan mesterségesen előállított szöveteket és szerveket lehet készíteni például a Műegyetemen nanotechnológiával előállított polimer hordozókon, amelyek alkalmasak lehetnek bizonyos állatkísérletek kiváltására is” – rajzolt fel egy távolabbi jövőképet a kar vezetője.
| A Process Analytical Technology (PAT) olyan folyamatszabályozási módszer, amikor a folytonos üzemű reaktorok paramétereit, mint például a hőmérsékletváltozás, illetve a kémiai vagy biológiai folyamatokban képződő vagy elfogyó anyagok mennyiségét különböző érzékelőkkel, szenzorokkal folyamatosan figyelik. Az érzékelőkből érkező adatok számítógépes feldolgozásával nyert információk segítségével a számítógép folytonosan szabályozza a berendezés működését, például csökkenti vagy növeli a fűtőteljesítményt, a keverési sebességet, az anyag adagolási sebességét stb. úgy, hogy mindig optimális körülmények között működjön a készülék – ismertette Faigl Ferenc. |
A laboravató utáni kötetlen beszélgetésen elhangzott, hogy a képzési területen országosan a BME VBK szakjaira kerülnek be a hallgatók a legmagasabb pontszámmal. „Tehetséges diákjaink vannak a karon” – fogalmazott Faigl Ferenc, amit Greiner István, a Richter kutatási igazgatója is megerősített a záróvizsgákon szerzett tapasztalatai alapján. Az ünnepségen résztvevő oktatók elmondták: főleg a mesterképzésben kapnak a hallgatóik egyre több projektfeladatot, és olyan elkötelezetten állnak ezekhez, hogy sok esetben „már este van, és úgy kell őket hazaküldeni”.
Az ünnepség végén Faigl Ferenc a nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számító laboratórium létrehozásában szerepet vállaló összes gyári és egyetemi kollégának köszönetet mondott eddigi segítségükért, és kérte további támogatásukat.
-BK-
Fotó: Philip János