Hírfolyam
„A város az emberekért, nem az autókért van”
2015. 03. 09.A Várostervezési Napok 2015 mérnökversenyen összesen nyolc csapat mérte össze kreativitását és szakmai tudását.
„Ez volt az első év, amikor a Műegyetemisták mellett a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karáról is jelentkeztek diákok” – újságolták a Várostervezési Napok főszervezői, Szesztai Fruzsina és Mészáros Réka. „A versenyen településmérnök, tájépítész, építész, közlekedésmérnök és építőmérnök BSc-s és MSc-s hallgatók indultak. A végleges csoportok kialakításakor ügyeltünk arra, hogy az erőviszonyok kiegyensúlyozottak legyenek” – erősítették meg az építőmérnök hallgató lányok.
A Zielinski Szilárd Szakkollégium Kör-Vas-Út Tagozata mellett a Közlekedésmérnöki Szakkollégium és az Építész Klub is szerepet vállalt az esemény megrendezésében. A szervezők a Várostervezési Napok kezdeti éveihez visszakanyarodva csak a megnyitón ismertették az átalakításra kijelölt célterületet, valamint a csapatoknak a prezentációk mellett tablót is készíteniük kellett – tudtuk meg.
Az idén hatodik alkalommal meghirdetett többnapos tervezési műhelymunka kiírásában a Döbrentei tér és környékének revitalizációja, funkciókkal történő gazdagítása, a török kori fürdők (Rácz fürdő és Rudas fürdő) környezetének újragondolása szerepelt. Az induló csapatok feladata egy a pesti belvárost a budai Várral összekötő „természetes folyosó” kialakítása volt, amelynek részeként hangsúlyt kapott az Erzsébet-híd budai hídfőjének átalakítása, a közlekedés megreformálása, valamint a jelenleg elszigetelt térrészek egységesítése, új zöldfelületek teremtése is.
A Döbrentei tér és környékének területbejárása
A zsűritagok segítették a mérnökhallgatók műhelymunkáját
|
A Gellért-hegy, Naphegy, Várhegy, valamint a Duna által határolt városrészt (Tabán) a török kort követően főleg szőlőműveléssel foglalkozó délszlávok lakták, és az elmúlt száz - százötven évben többször átépült. XIX. század második felében a korábbi földszintes házak helyén alakították ki a nagyvárosias Döbrentei teret. Az egykori Tabánt fürdővárosi rész felépülésének tervével az 1930-as években elbontották. Ez azonban pénzhiány és a II. világháború kitörése miatt nem valósult meg. A világégést követően a területen a korábban megmaradt szerb szent Demeter templom is elbontásra került. A Jelenlegi térszerkezet az Erzsébet híd újjáépítésével (1964) alakult ki. |
A Döbrentei tér és környezete „belvárosi autópálya”, amit a tömegközlekedés szétszabdalt hálózata és az ebből következő nehézkes átszállás jellemez. A leromlott állagú, funkció nélküli területnek megszűnt a kapcsolata a Dunával, a Tabán kihasználatlan, valamint hiányzik a felvezetés a Budai vár irányába – ismertették a csapatok a jelenlegi problémákat.
A diákok a közlekedés átszervezésekor jelentős forgalomcsökkenéssel számoltak, amit a dugódíj várható bevezetésével és az M0-s körgyűrű megépítésével indokoltak. Többségük a jelenlegi hat sávos Erzsébet-hídon négyre szűkítené a közúti forgalmat, a felszabaduló területen pedig biciklis és szélesebb gyalogos sávot alakítana ki. Az autósforgalom várható csökkenésére a Krisztina út és Attila út egyesítésével, valamint kétszer egysávos utak kialakításával reagálnának, de sokan eljátszottak a rakpart részleges vagy teljes felszabadításának, a Rudas fürdő előtti zöldövezet, „Duna-korzó” kialakításának a lehetőségével is.
A tömegközlekedés átszervezésekor alapvető kritériumként határozták meg az akadálymentesítés, a felesleges felüljárok elbontását, valamint az átszállási pontok centralizálását. Több csapat a buszok helyett új villamos vonalakat alakítana ki, ezzel is erősítve az észak-déli és kelet-nyugati közlekedési tengelyt.
A hallgatók a tér új arculatának kialakításakor a turisták mellett a budapestiekre is gondoltak. Kiemelt szempont volt a terület szociális funkcióinak és összvárosi zöldinfrastruktúra hálózatban betöltött helyének erősítése, újbóli összekapcsolása a Dunával. Infopark, kávéház, játszótér, sportpálya, szabadtéri mozi, a vár déli bejáratának megnyitása, sétálóutca és parkoló kialakítása, sikló, libegő és egyéb kötélpályalétesítése – néhány ötletet egy egyszerre pezsgő és mégis családias városi közterülethez.
A prezentációkban felvázolt terveket előre meghatározott kritériumok alapján öttagú szakmai zsűri bírálta el. „A nyolc csapat gondolataiból meríthetve egy fantasztikus Döbrentei teret tudnánk kialakítani” – jelentette ki Ekés András, a zsűri elnöke az eredményhirdetéskor.
„Több előadás egész történetté állt össze, ami megmutatta, hogy az elmúlt pár napban igazi csapatként dolgoztatok és végiggondoltátok az elképzeléseiteket. Örömmel láttam, hogy ’átjött’ a zöld gondolkodás, a fenntartható város szemléletmódja is. Szükség van arra, hogy aktív mérnökként ezt minél többen képviseljék” – nyomatékosította.
|
A Várostervezési Napok 2015 zsűrije: A Várostervezési Napok 2015 szervezői: |
A nyertes csapatok pendriveot, valamint sínszelvényt kaptak. Az első helyezett munkáját pedig a HungaroCAD különdíjjal jutalmazta, valamint a rendezvény vándorkupáját is hazavihették.
| 1. helyezett csapat | |
| Oláh Péter Ciprián | BCE Településmérnök Msc |
| Lehotai Bence Gábor | BME Építőmérnök Bsc |
| Lakner Lóránd László | BCE Tájépítész Bsc |
| Gyimesi Levente Zsombor | BCE Tájépítész Bsc |
| Vadász Dániel Pál | BCE Tájépítész Msc |
| Miskolczi Lilla | BME Építész Osztatlan |
| 2. helyezett csapat | |
| Szilágyi Mariann | BME Építőmérnök Bsc |
| Jávor Gábor | BME Építőmérnök Bsc |
| Miskolczi-Bodnár Péter | BME Építőmérnök Bsc |
| Csonka Zsófia | BCE Tájépítész Msc |
| Somogyi Imre | BME Közlekedésmérnök Bsc |
| Márki Gabriella | BME Építész Osztatlan |
| 3. helyezett csapat | |
| Balogh Samu Márton | BCE Településmérnök Msc |
| Kiss Stefánia Nóra | BME Építész Osztatlan |
| Édelmayer Zsófia | BME Építész |
| Munkácsi Kristóf | BME Közlekedésmérnök |
| Hajdu Marcell | BME Közlekedésmérnök Bsc |
A pályaműveket itt tekinthetik meg.
További képek, információk a Várostervezési Napok Facebook oldalán.
Forrás: epito.bme.hu
Fotó: Balla Miklós, Gosztola Ágnes, Hidasi János, Szitter Zsófia, Papp Helga