„A hallgatói innovációs projektek technológiai támogatásában vagyunk a legerősebbek”

Az egyetemi találmányok felkarolására alakult a BME VIK Hallgatói Innovációs Központ. Dékány Donát igazgató nyilatkozott a lehetőségekről, a jövőről és a hazai startupokról.

„A Műegyetemnek ki kell emelkednie, és minél több fórumon élnie kell azokkal a képességeivel, sőt, erősítenie kell mindazt, amiben jobb, mint a hazai inkubátorházak és az innovációkat felkaroló egyéb piaci szereplők” – hívta fel a figyelmet Dékány Donát, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Innovációs Központ (HIK) vezetője azokra a kihívásokra, amelyek a közeljövőben az általa vezetett centrum előtt állnak.

„Olyan technológiai és infrastrukturális támogatás, szakmai tudás, akadémiai háttér és már kiépített kapcsolati rendszer koncentrálódik a Műegyetemen, amivel nagyon kevés piaci szereplő rendelkezik. Velünk jól jár az az innovátor, aki nemcsak egy üzleti modellt, a piacon eladható szellemi terméket szándékozik létrehozni, hanem az ötlete mellé technológiai megoldást is tud párosítani. Elsősorban a termékfejlesztésben gondolkodó vállalkozásoknak tudunk segíteni infrastruktúra, labor és szakértelem biztosításával” – hangsúlyozta a központ vezetője. Hozzátette, hogy a HIK egy állami intézmény része, és ma Magyarországon egy költségvetési intézményben a technológiatranszfer tevékenységnek nincs, vagy nagyon nehézkes az egyetemi szintű „értelmezése”. „Jelenleg kari szervezeti egységként működünk. Ebben a működési formában korlátozottak a jogköreink, a költségvetésünk és a saját forrásaink, e miatt az innovációkat sem tudjuk olyan mértékben segíteni, mint amennyire azt a hallgatók igényelnék.”

A HIK vezetője ellenpéldaként a nyugat-európai és az amerikai intézményeket említette, ahol az egyetem fejlett inkubátorházként működik. „Az ottani intézmények árbevétel-alapú ’royalty-modellt’ hoztak létre. E szerint az egyetem szakmailag támogatja a hallgatók innovációs kezdeményezéseit, és ha a jövőben az adott vállalkozás sikeres lesz, ’befut’, a korábbi patronálásért cserébe viszonttámogatja az egyetemet, amely az így befolyt forrást újabb innovációk felkarolására tudja fordítani” – részletezte Dékány Donát azt a természetes, technológiai „körforgást”, amelynek kialakítását a Műegyetem is zászlajára tűzte.

„Még nem vagyunk klasszikus értelemben vett inkubátorház, ám már létezik az a koncepció, amelyben ennek megvalósítását célul tűzte ki a BME. Az egyetem eddig főként rövidtávon gondolkodott, miközben egy ilyen koncepció megvalósítása, ’beérése’ hosszabb folyamat. A nemzetközi tapasztalatok alapján minimálisan 7-8 év kell ahhoz, hogy a felkarolt projektek biztos alapokon álló vállalkozásként egy kritikus tömeget képezzenek, és érdemben is képesek legyen támogatni az alma matert” – hangsúlyozta a HIK vezetője, aki szerint a nyugati egyetemekhez képest eltérő múlt és kultúra is gátolja, hogy az ott már 20-30 éve működő modell nálunk is állandósuljon. A megoldást a ’gyökeres’ változásban látja. „Fejlesztenünk kell az üzleti szemléletünket azért, hogy az innovációkat, a kezdeti szárnypróbálgatásokat ne csak a technológiai kérdésekben, hanem befektetői, üzleti oldalról is tudjuk segíteni. A központban jelenleg egy olyan jogi keretrendszer megalkotásán dolgozunk, amely egyszerűsíti az állami intézményekben működő bürokratikus rendszert, és megoldást jelentene arra a nehézkes, sokszor életképtelennek tűnő modellre, amely gátolja a piaci szereplőkkel kötendő szerződéseinket.

Célunk, hogy meghatározó szereplőként tartsanak számon mind az ötletadók, mind pedig a befektetők. E mellett két éven belül képesek legyünk jól szervezett keretek között útjára bocsátani évente két-három olyan vállalkozást, amely a befektetők számára biztos célpont lehet a SEED tartományban (50-150 millió forint)” – ecsetelte Dékány Donát (SEED fázisú befektetés: a startup cég a már bemutatható termék/szolgáltatás deszkamodelljével, esetleg prototípusával rendelkezik, és ennek felhasználásával kell végleges terméket, illetve validált üzleti folyamatokat fejlesztenie – a szerk.). „Most szinte minden innovációs ötletet befogadunk, és támogatjuk az első szárnypróbálgatásokat. A hatékonyabb jogi és szabályozási környezet megteremtésével azonban olyan szempontrendszert, mérföldköveket határozunk majd meg az innovációs kezdeményezések számára, amelyek az ötletadókat a folyamatos fejlődésre és teljesítményre ösztönzik.”

2014-ben a nemzetközi startup közösség Berlin után az előkelő 2. helyre sorolta Budapestet Európában. „Elképesztően sok magyar találmány születik, e mellett a külföldi ötletgazdák és befektetők is kedvelik Magyarországot – számos erős technológiai tudással rendelkező fiatal végez a hazai felsőoktatásban. Nyugat-Európához képest olcsóbb a munkaerő és a megélhetés is. Szívesen jönnek ide a külföldiek, egyre szaporodnak az inkubátorházak és a startup műhelyek, ami nem baj, mert mind saját mikroközösséggel rendelkeznek. Mindegyikük valami másban tud újat és jót nyújtani az ötletgazdáknak, ezért nehéz is lenne őket összehasonlítani” – ismertette a BME képviselője, hangsúlyozva, hogy adottságainak jobb kiaknázásával a Műegyetemnek minden esélye meglesz arra, hogy a legjobb innovációt segítő partnerek között tartsák számon Magyarországon.

Dékány Donát beszámolt a Hallgatói Innovációs Központ által éppen felkarolt projektekről is. „Jelenleg körülbelül 10 támogatott innovációnk van, köztük egy olyan orvosi-diagnosztikai képalkotó szoftveralkalmazás, amelyben a Semmelweis Egyetemmel működünk együtt” – jelentette be, ám további részleteket nem árulhatott el, a még piaci megjelenés előtti „pilot-fázis” miatt. A HIK igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a korai fázisú projekteknél nagy hangsúlyt kell fektetni a szellemi tulajdon védelmére, mert egy elhibázott, túl korai, vagy nem megfelelő publikációval, bemutatóval és előadással a projekt üzleti hasznosítása könnyen meghiúsulhat.

„Az egyik első BME Innovációs kezdeményezés a Hand-In-Scan projekt, amely néhány éve száz milliós nagyságrendű befektetői megkeresést kapott, és azóta szép sikereket ért el. E mellett van egy intelligens zuhanyfejek (víztakarékos és IOT-eszköz: Internet of Things, ami további készülékekhez kapcsolódik, adatokat továbbít) tervezésével foglalkozó csapatunk, amelynek az ötletgazdája nem BME-s, külső szereplőként kereste meg a Műegyetemet, mint potenciális szakértelmet biztosító partnert” – emelt ki néhány aktualitást a központ vezetője.

- TZS -

Fotó: Philip János