Don’t stop me now! - Folytatni kell a nyelvtanulást az egyetemen is

Egy teljes szintet visszaeshet a tudásszintje annak a hallgatónak, aki érettségi után abbahagyja, és csak hónapokkal, évekkel később folytatja a nyelvtanulást.

„Az egyetemre belépve számos elsőéves hallgató felhagy a nyelvtanulással: előbb az első zárthelyikre, majd a vizsgaidőszak nehézségeire, az új környezetre és a felgyorsult tanulási tempóra hivatkoznak, amiért a nyelvtanulás háttérbe szorul” – emelte ki az elsőéves hallgatók jövőjét is meghatározó döntésről Sárvári Judit, a BME GTK Idegen Nyelvi Központ Igazgatója. „A diákok valóban egy új élethelyzetben találják magukat az egyetemen, helyt kell állniuk, ami nem könnyű. Több éves gyakorlatunk azonban azt mutatja, hogy a megnövekedett terhek ellenére sem szabad felhagyni a nyelvtanulással. Ennek a döntésnek ugyanis hosszútávon inkább a kárát, mintsem a hasznát érzik a hallgatók: sokkal nehezebb lesz elérniük a már birtokolt, de időközben „elfelejtett” tudásszintet” – figyelmeztetett az intézetigazgató, aki ma is rendszeresen oktat.

„A szakmai tudás mellett a kiemelt nyelvtanulási lehetőségek is vonzóvá teszik a Műegyetemet a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára a konkurens intézményekkel szemben” – hangsúlyozta Sárvári Judit. „Nincs Magyarországon még egy olyan felsőoktatási oktatóhely, amely függetlenül az előképzettségtől, ilyen széles skálájú és mértékű ingyenes nyelvtanulási lehetőséget biztosítana a hallgatóinak, mint a Műegyetem” – fejtette ki a képzési rendszerről a GTK docense. „Jelenleg kilenc nyelvet oktatunk, ezek – népszerűségi sorrendben: angol, német, francia, spanyol, orosz, olasz, holland, japán, és a magyar, mint idegen nyelv, amely kötelező a műegyetemi magyar nyelvű képzésre járó külföldi hallgatóknak” – részletezte Sárvári Judit.

A nyelvtanulási trendeket ismertetve elmondta, „az angol vezeti a népszerűségi listát, a német nyelv pedig az utóbbi 2-3 évben kezd stabilizálódni. A korábbi visszaesés oka lehetett, hogy a középiskolában a legtöbb diák angolt tanult, majd az egyetemre lépve inkább „egzotikusabb”, azaz ritkább nyelvet választott másodikként. Sokan a spanyol mellett döntöttek, amit a világ jelentős részén beszélnek. A spanyol nyelv mára egyre kedveltebb, de stabilan a harmadik helyen még mindig a francia áll országszerte. A listát az orosz követi, amely a rendszerváltással szinte teljesen kihalt az oktatási rendszerből, javulás csak az utóbbi években tapasztalható. A következő a sorban az olasz, majd a holland. Ez utóbbit kevesen választják, de ez egy presztízs értékű nyelv a Műegyetem számára, ugyanis a BME-n működik az ország egyetlen olyan vizsgaközpontja, ahol holland nyelvből lehet vizsgát tenni. A népszerűségi sort a japán zárja, amelynek oktatását a diákok kérésére indította el az Idegen Nyelvi Központ”.

„A Műegyetemen – bizonyos keretek között – minden hallgatónak lehetősége és joga van ingyenes nyelvtanuláshoz” – hívta fel ismételten a figyelmet Sárvári Judit. Mérföldkő volt a 2009-ben érvénybe lépett rektori utasítás, amely egységes keretbe foglalja az intézmény hallgatóinak jogait és kötelezettségeit a nyelvtanulás területén.

„A rektori utasítás bevezetése óta a korábbi 40 százalékos lemorzsolódás 15-20 százalékra, az országos szinthez viszonyítva elfogadható mértékűre esett vissza” – magyarázta az intézetigazgató az egyetemi szabályozás egyik leglátványosabb hatását elemezve. A rektori utasítás ugyanis súlyos pénzbüntetésre, a nem teljesített tárgyak után járó eljárási díj többszörösének megfizetésére kötelezi azokat a diákokat, akik az óralátogatás elmulasztása miatt pazarolják az Idegen Nyelvi Központ erőforrásait, hátráltatják az oktatást és tanulótársaikat. „A fluktuáció az első zárthelyik idején nőtt meg, de voltak és vannak olyan sajnálatos élethelyzetek (például családi okok, betegség), amelyek miatt a hallgatónak ki kell hagynia órákat. Ilyen kivételes esetekben a diákok kérvényt nyújthatnak be a hallgatói jogorvoslati bizottsághoz méltányosságot kérve” – ismertette a műegyetemi sajátosságokat Sárvári Judit.

A nyelvórákon résztvevő hallgatók kari megoszlása megegyezik az összegyetemi arányokkal, bár vannak olyan szervezeti egységek, amelyek külön intézkedéseket vezettek be a nyelvtanulás népszerűsítésére. Erős a nyelvi képzés például az Építőmérnöki Karon, ahol kötelezővé tették legalább egy idegen nyelvű kurzus elvégzését. „Nincs összefüggés azonban a hallgatók órákon történő megjelenési szokásai és a már meglévő nyelvvizsgájuk között. Jó példa erre a Villamosmérnöki és Informatikai vagy az Építőmérnöki Kar, ahol annak ellenére is magas a nyelvórák látogatottsága, hogy a diákok többsége már valamilyen nyelvvizsga birtokában érkezik az egyetemre”– tette hozzá a közel tíz éves nyelvvizsgáztatási múlttal rendelkező intézet vezetője. „A BME-n a japánt kivéve az összes oktatott nyelvből általános nyelvvizsgát lehet tenni, emellett gazdasági és műszaki kommunikációs nyelvvizsga bizonyítvány is szerezhető angolból, németből,  franciából;  spanyolból és  olaszból pedig akkreditációs előkészítés alatt áll” – ismertette a lehetőségeket Sárvári Judit. „A vizsgákig a nyelvi óráknál kevesebb BME-s hallgató jut el, a többség ugyanis már a belépésnél rendelkezik a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-feltételekkel” – hívta fel a figyelmet az intézet igazgatója.

Érdekesség, hogy a BME nem csatlakozott a „Diplomamentő Program” elnevezésű kormányzati oktatáspolitikai kezdeményezéshez, mert – ecsetelte az igazgató – „a Műegyetemen erre nincs szükség”. A Központi Tanulmányi Hivatal (KTH) 1997 óta érvényes nyilvántartása szerint a BME-n „bennragadt” diplomák száma az (azóta eltelt időszakban az) összhallgatói létszám mindössze 3-3,5 százaléka. „Ez az országosan is elenyésző mérték a gyakorlatban körülbelül 5000 hallgatót jelent. Más intézményekhez képest, ahol ez az arány 40 százalék, nagyon jó helyen áll a BME” – fejtette ki Sárvári Judit, hangsúlyozva a nyelvvizsga megszerzésének fontosságát, ám hozzátéve, hogy a hivatalos okmány önmagában nem lehet célja a nyelvtanulásnak. „A cél nem a vizsga, hanem az, hogy megtanuljuk az adott idegen nyelvet” – összegezte a Műegyetem docense, aki szerint idegen nyelv ismerete nélkül már az egyetemen sem lehet érvényesülni. „A hallgatóknak a legtöbb szakon idegen nyelvű szakirodalmat is fel kell dolgozniuk, és csak nyelvtudás birtokában vehetnek részt nemzetközi konferenciákon vagy olyan hallgatói csereprogramokon, mint az Erasmus. E mellett csak idegen nyelven tudnak kommunikálni az egyetem vendéghallgatóival is” – emlékeztetett Sárvári Judit, példaként utalva a BME-n tanuló brazil hallgatókra, akiknek külön nyelvi tárggyal készült az intézet. „Már sokadik alkalommal volt teltházas az az angol nyelven tartott, a magyar történelmet, kultúrát, irodalmat, képzőművészetet vagy földrajzot bemutató interaktív kurzusunk, amelyet a nálunk angol nyelvű képzésben részt vevő vendéghallgatóknak tartunk” – emelte ki a tárgy egyik oktatójaként az intézetigazgató, aki a legutóbbi kurzusán nem kevesebb, mint 11 nemzet fiainak mutatta be a magyar kultúrát.

-TZS-

Fotó: Philip János

Fotó forrása: BME GTK Idegennyelvi Központ