A kutatói blog a jövő tudósainak hasznos eszköze

Magyarországon is egyre nő az internetes naplót vezető kutatók és oktatók száma, akik így több hallgatóhoz és pályatárshoz jutnak el.

„Úgy ítéltem meg, hogy a webes csatornán be tudom mutatni azokat a fejlesztéseket és kutatói irányvonalakat, amelyeket képviselni szeretnék, ráadásul a hallgatóimnál népesebb célközönséget is megcélozhatok” – hangsúlyozta Kmetty Ákos, a Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék adjunktusa, aki idén januárban nyerte el a Nemzeti Kiválóság Program Erdős Pál fiatal kutatói ösztöndíját, amelyre a műszaki, természettudományi és az élettudományok területéről pályázhattak fiatal kutatók.

Egy ilyen ösztöndíj elnyerését elősegíthetik a pályázók által vállalt tevékenységek, például cikkírás, tutorálás vagy kutatói blog, amelyek a hallgatókat vagy az érdeklődő közönséget célozzák meg. „Sokféle vállalásra ösztönöz a támogatás, ennek kapcsán határoztam el én is a blog indítását” – vallotta Ákos, aki mára komoly tapasztalatot szerzett az új médium szerepéről az oktatásban is.

A márciusban indított blog pozitív visszhangra talált, érdeklődéssel fogadták mind a polimerekkel foglalkozó szakemberek, mind a gépészhallgatók. Ákos azonban nem is az első a tanszék munkatársai közül, aki blogírásra adta a fejét: a PET palackok újrahasznosításával foglalkozó Ronkay Ferenc már korábban blogot indított és a blogok írásáról, illetve fogadtatásáról szerzett tapasztalat birtokában ő is tanácsolta fiatal kollégájának az új, elsősorban a személyes véleménynyilvánításra szolgáló médium kipróbálását (Ronkay Ferenc májusban szakmai díjat kapott magas színvonalú hulladékmenedzsment kurzusáért, amelyről a bme.hu cikke itt olvasható - a szerk.)

„Magyarországon a magyar nyelvű szakmai folyóiratok közül a legtöbbet akár ingyenesen is le lehet tölteni, de például a nemzetközi impakt faktoros folyóiratok közül a legtöbb nem szabad hozzáférésű, így azokat sokan nem is tudják böngészni. Emellett fontosnak érzem a köznapi nyelven való megfogalmazást is, amely a nem szakmabeli érdeklődőknek nyújt segítséget” – vallott a blog indításának okairól Ákos. „A blog olyan csatorna lehet – például a hallgatók számára – amelyen láthatják, hogy egy fiatal kutató mivel foglalkozik, és eldönthetik, hogy tudományos diákköri munka, diplomaterv vagy szakdolgozat írásakor csatlakozzanak-e ezekhez a kutatásokhoz.”

Kmetty Ákos a biológiai úton száz százalékban lebomló, környezetbarát csomagolástechnikai alapanyagok fejlesztésével foglalkozik. „Hatalmas mennyiségű biomassza keletkezik évente, amelyből számos polimert állíthatunk elő. Közvetlenül kinyerhetjük belőle például a keményítőt, a szacharózt, vagy növényi olajokat, amelyek felhasználásával elő tudunk állítani olyan polimereket, amelyek a fosszilis eredetű alapanyagok alternatíváivá válhatnak. Célunk, hogy e polimerek mechanikai tulajdonságai vetekedjenek a biológiai úton nem lebomló alapanyagokéval, mint amilyen például a polietilén és a polipropilén.”

E mechanikai tulajdonságokkal a biokompozitok bírnak, amelyek erősítőanyagból (jellemzően szálerősítésből) és ún. befoglaló mátrixanyagból álló, összetett szerkezeti anyagok. Az ilyen típusú anyagoknak az egyik lehetséges befoglaló anyaga az egyik legelterjedtebb biopolimer, a termoplasztikus keményítő (TPS) vagy a politejsav (PLA) lehet. „Ezt a két rendszert természetes mikro- és nanoméretű cellulózszállal kívánom erősíteni és ebből biokompozitot szeretnék előállítani” – tervezi Ákos. „Biomasszára épülhet ezeknek az új típusú csomagolóanyagoknak a gyártása. A kender például közel nyolcvan százalékban cellulózból áll. A kinyert cellulózt, mint erősítőanyagot kétféle méretben, mikro-, illetve nanométerben adagolhatjuk a – szintén a biomasszából származó – keményítő rendszerbe, hogy természetes szálas erősítésű, könnyen lebomló anyagot kapjunk. A jelenleg használatos polietilén, polipropilén csomagolóanyagok újrahasznosítása költséges és energiaigényes, míg a biokompozitok biológiai lebomlásuk okán táptalajként funkcionálhatnak. A hagyományos csomagolóanyagok egyelőre az áruk miatt versenyképesek: egy kilogramm polipropilén mintegy másfél euróba kerül, míg egy száz százalékban lebomló polimer ára 3-5 euró. Ha ez a tendencia megfordul, igen versenyképes anyag lehet az a biokompozit, amely a 60°C-os ipari komposztban le tud bomlani, és így újra részt vehet a körforgásban.”

A kutatások – többek között – a gyártási eljárások tökéletesítését és az anyag vízállóságának növelését célozzák meg. „Ez a diákok körében népszerű, a hasznosságát jól mutató terület” – hangsúlyozta a fiatal kutató. „Ezzel együtt fontos a népszerűsítése. Vegyünk egy példát: én személy szerint nagyon szeretem a 'Hogyan készült' tévésorozatot. A blogom hasonló kommunikációs csatorna, ahol fel tudunk tölteni gyártástechnológiai videót vagy érdekességeket az alapanyagról. Például feltöltöttem videót egy ún. nem newtoni folyadékként viselkedő alapanyagról, amelynek feldolgozása éppen ezért nehezebb. Az ilyen képek és kisfilmek segíthetik elmélyíteni a hallgatók tudását.”

Ákos a hosszabb blogbejegyzések híve, így részletesebben mutathat be egy-egy kutatási szakaszt vagy gyártási eljárást. Tapasztalata szerint a hosszabb bejegyzések eredményeképpen jobb, célirányosabb kérdéseket kaphat az órán hallgatóitól. „Ha egy olyan hallgató fejével gondolkodom, aki pluszfeladatot, például TDK dolgozatot szeretne készíteni, akkor vagy a laborgyakorlatokon kaphat ízelítőt az őt érdeklő témákról, vagy más csatornát kell, hogy keressen, amelyen további információhoz juthat. Utóbbi esetben segíthet sokat a kutatói blog. A diákoknak e mellett jogos gyakorlati kérdéseik is lehetnek, például specifikus ismeretek piacképességéről vagy elhelyezkedési esélyeikről adott szaktudásuk megszerzése után. Ebben hosszú távon szintén segíthetnek a blogok.”

De nemcsak a diákok, hanem az oktatók közötti kommunikációt is segíthetik e csatornák. A Polimertechnika Tanszéken a doktoranduszok havonta kötelesek beszámolni elért eredményeikről. Ez a fokozat megszerzése után is megmarad, a kutatók figyelemmel kísérik egymás munkáját. „Az egyik tanszéki kollégám Tábi Tamás, például a politejsavas rendszer bazaltszállal történő megerősítésének lehetőségeit kutatja” – mesélte Ákos (Tábi Tamás júniusban vehetett át akadémiai pályadíjat munkájáért, a bme.hu cikke erről itt olvasható - a szerk.). „Vannak kapcsolódó pontok a kutatásainkban, mindkettőnk munkáját segítheti a tapasztalatcsere. Előfordul, hogy tapasztalok valamit a laborban, és nem készítek belőle külön kivonatot, hanem a blogon teszem közzé. Ezért is olvassuk egymás blogjait vagy bejegyzéseit, hogy képet kapjunk arról, hogy éppen hol tart valaki, vagy hol akadt el, milyen közös szakmai gondjaink vannak.”

Egy jól működő kutatói blog a szakmai kommunikáció eszköze is és a tudományos kapcsolatok ápolását is megkönnyítheti. „Nemrég Walesben jártam egy konferencián és ismertettem a mostani eredményeinket. Erről rövid összefoglalót jelentettem meg a blogomon. A konferencia részvétel tehát egyszerre jelentett szakmai kapcsolatépítést, publikációs lehetőséget, másrészt a blogon beszámolhattam a Wales-ben megismert legújabb kutatásokról, így arról, hogy merre tart a világ. Egyszóval ez az új médium nagyon hasznos a jövő kutatója számára is” – összegezte gondolatait Kmetty Ákos, a Polimertechnika Tanszék adjunktusa.

-HA-

Fotó: Pintér Erik