Partnerség európai dimenzióban

Tudást, tapasztalatot és kapacitást kínál a BME az ország vezető „háttérintézményeként” régi és új partnereinek – hangzott el a Műegyetem a horizonton című konferencián.

„Komoly üzleti és szakmai előnyök záloga a partnerség a Műegyetemmel” – erősítette meg köszöntőjében a BME rektora. Péceli Gábor a rendezvény házigazdájaként a gazdaság azon szereplőihez is szólt, akik még nem aknázták ki az ilyen együttműködésekben rejlő lehetőségeket. A jelenlévők között voltak azon intézmények képviselői is, amelyek a partnerség létrejöttét és megerősödését katalizálni képes eszközökkel rendelkeznek.

„A Műegyetem nyolc karán és mintegy 80 tanszékén szerteágazó tudás, szakmaiság és kapacitás áll rendelkezésre” – húzta alá a rektor, aki a tavalyi „eredmény-bemutató” konferencia helyett idén a jövőre összpontosított. A korábbi uniós keretprogramokban sikeresen pályázott az egyetem, és Péceli Gábor annak a reményének adott hangot, hogy a „Horizon 2020” uniós költségvetési ciklusban még eredményesebb lesz az általa vezetett intézmény, noha „nehéz az európai pályázási műfaj”. A Műegyetem képességei és eredményei európai szinten is figyelemre méltók, hívjuk, várjuk partnereinket európai dimenziójú együttműködésekhez – tette hozzá a mintegy 350 fős hallgatóság előtt.

A konferencia újdonsága idén a 2014-ben meghirdetett Katasztrófa-megelőzés: korszerű mérnöki módszerek Kiemelt Kutatási Terület (KKT) volt (tegnap jelent meg a bme.hu friss cikke a gesztorkar dékánjával és tudományos dékánhelyettesével - a szerk.). Legújabb eredményeiket mutatták be a 2010 óra kifejezetten interdiszciplináris együttműködésekben művelt egyéb témák vezetői is.

Árvíz, Földrengés, Környezetszennyezési veszélyhelyzetek, valamint Iparbiztonság, tűz és robbanás – íme, a hazai katasztrófahelyzetekhez kapcsolódó négy átfogó szakmai fókuszterület a mérnöki kutatási és oktatási témák szerint csoportosítva. Az idén útjára indított új KKT jól illeszkedik a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés gyorsan fejlődő szakterületéhez, a katasztrófamenedzsmenthez („disaster management”). A BME tanszékein elsősorban a hatások elemzésével foglalkozó, a felkészülést és a megelőzést segítő mérnöki kutatások folynak. E mellett a BME szakemberei gyakran végeztek és végeznek kiemelt szakértői, döntéstámogatási feladatokat a BME Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága illetve a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Tudományos Tanácsa felkérésére. A BME kutatásainak jelentős része már ma is nemzetközi együttműködések keretében zajlik. „A pályázati kitekintés fontos elemei a jó (ön)szervező elv, a kiváló csapat (konzorcium), az áldozatkész vezető partner és a kiegyensúlyozott költségvetés" – hangsúlyozta Józsa János, a BME Építőmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője, az új KKT vezetője.

Tradíció és megújulás volt a címe Gróf Gyula tanszékvezető előadásának a Fenntartható energetika Kiemelt Kutatási Területről. A BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék első embere a szerteágazó témák projektekbe szervezését, az energetikai kutatás-fejlesztés legfontosabb területeinek összehangolását emelte ki, és a globális kihívásokra adott lokális válaszok, javaslatok és opciók jelentőségéről beszélt. Előadásából kiderült, hogy az energiapolitikai paradigmaváltás következtében annak három pillére, a versenyképesség, a környezetvédelem és az ellátásbiztonság kiegészült a társadalmi elfogadottság követelményével. „A nemzetközi trendekkel egyezően, de a hazai körülményekhez igazított megoldásokra van szükség a megújuló energiaforrások fokozottabb felhasználására és az energiahatékonyság növelésére” – szorgalmazta. „A BME tanszékei és kutatócsoportjai az energetika területén is olyan, a kutatások élvonalába tartozó kérdésekkel foglalkoznak, mint a beágyazott informatikai rendszer fejlesztése energia-pozitív közvilágítás optimálására, a megújuló energia hasznosítási lehetőségei, a hazai nukleáris energiatermelés biztonságos működtetése vagy a lakhatással kapcsolatos energiafelhasználás”– tette hozzá.

Mozgásban a világ – osztotta meg a Járműtechnika, közlekedés és logisztika területéről tartott előadása mottóját a közönséggel a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja, a Közlekedésinformatikai Tanszék docense. Varga István a lakosság lélekszáma és a globális gazdaság folyamatos növekedéséről beszélt, aminek következtében több áru és jármű van körülöttünk, miközben közlekedési infrastruktúráink korlátosak. A „közlekedés a legnagyobb energiafogyasztó a világon” – hívta fel a figyelmet a KKT vezetője. „BME aktívan részt vesz a legkorszerűbb járműipari fejlesztésekben. Ilyenek az elektromos hajtásláncú járművek.” „Az elkövetkező 20 évben még nem mondhatunk le a belsőégésű motorokról, amelyek továbbfejlesztése rendkívül időszerű a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt” – tudtuk meg. Varga István beszélt még a járművek és környezet kapcsolatáról (connected car), az IKT technológiák beépüléséről a járműveinkbe, így azok mozgása térben és időben követhetővé, modellezhetővé és előre becsülhetővé válik. A logisztika területén lezajlott változásokat követve jött létre egy új mérnöki szak, a logisztikai mérnöki alapszak.

A BME és ezen belül a Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem KKT versenyképességét megalapozza, hogy a felfedező kutatások mellett kiváló alkalmazott kutatói gárdával és ipari kapcsolatokkal rendelkezik – summázta a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék docense. Szarka András, a kutatási terület vezetőjeként emlékeztetett arra, hogy ipari technológiák fejlesztésekor számos jó ötlet merül feledésbe a szoros időterv vagy a kockázatok miatt. „Az ipar és az egyetem megfelelő együttműködésével ezek az ötletek nem sikkadnak el” – figyelmeztetett. Bejelentette, hogy tavaly megkezdődött egy kutatási innovációs háló, egy modell-laboratórium kiépítése ipari partner és egyetem között. A későbbiekben ezt a laboratóriumi modellt mintául véve szélesíthető a „felfedező, alkalmazott és ipari kutatási háló a műegyetemi biotechnológiában”. A KKT kulcsjelentőségű az élelmezésbiztonság növelésében, a demográfiai változások kezelésében vagy a környezetkímélő technológiák, a szennyvíztisztítás korszerűsítésében.

Kulcsszerep hárul az EU stratégiain terveinek megvalósításában világpiaci versenyképességének javításában az információs és kommunikációs technológiákra, „amik mindenhová beférkőznek” – hangoztatta előadásában a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének egyetemi docense. Charaf Hassan az Intelligens környezetek és e-technológiák KKT vezetője emlékeztetett arra, hogy e technológiák, azaz, az infoszféra alkalmazása, a gazdaságban önálló iparágként betöltött szerepe mellett döntő jelentőségű más iparágak hatékonyságának fokozásában, ezért az iparág szakembereinek alapvető célja olyan technológiák és eszközpark, valamint iránymutatások kialakítása, amelyek segítségével más iparágakban lehetővé válik hatékony megoldások kidolgozása és üzemeltetése. A „Lendületben tovább” címmel tartott előadásban hangsúlyosan megfogalmazódott, hogy a BME karán (VIK) jelentős tudás halmozódott fel egyebek mellett a mobil technológiák, a szoftverfejlesztési módszerek, a beágyazott rendszerek, a felhőalapú megoldások, vagy az adatkezelés területein. Így a BME IKT horizontálisan támogatja a kutatóegyetemi program valamennyi kiemelt területét.

„A természettudományos kutatás, a műszaki tapasztalat és a laboratóriumi háttér szerencsés találkozása jellemző a Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány Kiemelt Kutatási Területén” – hangsúlyozta a BME Fizika Tanszék vezetője. Mihály György egyetemi tanár világszínvonalú kísérleti technikák hazai meghonosításáról számolt be mind ERC, mind az MTA Lendület programjának köszönhetően. „A 10-100 nanométeres tartományban új jelenségek kerülnek előtérbe” – folytatta. Ígéretes új eszközök kifejlesztésének lehetőségei jelentek meg például a nanoelektronikában. Az aktív nanoszerkezetű anyagok egyedülálló lehetőséget nyújtanak egyebek között egyedi molekulák azonosítására vagy fehérjék szelektív megkötésére – hangzott el. A felfedező kutatásoktól a megvalósult fejlesztésig vezető utat jól szemlélteti egy nemzetközi elismerést kiváltó új eszköz, amely a maláriafertőzés korai szakaszban történő kimutatását teszi lehetővé. (LINK) Mihály György érzékeltette a „nano” terület jelentőségét érzékeltette nemcsak az egészségügyi alkalmazásokban, hanem a mágneses és optikai jelenségek nemzetközi színvonalú alapkutatásai esetében, amelyek új kemo- és bioszenzorok kifejlesztését segíthetik elő.

A hazai szereplőkkel még fokozható az együttműködés intenzitása – foglalta össze a legfontosabb tanulságot a Műegyetem rektora. Péceli Gábor további gyümölcsöző együttműködéseket szorgalmazva annak a véleményének adott hangot, hogy a fejlődéssel a műszaki-tudományos gondolkodásmód és cselekvés megkerülhetetlenné, a magasan képzett műszaki szakemberek pedig egyre inkább nélkülözhetetlenekké váltak.

A Kutatóegyetemi rendezvényre készített kiadvány itt olvasható.

-TJ-

Fotó: Philip János